Ma Árpád, Benjámin, Benő névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Játszadozás
Öreg Dezső
Ritkán esemény az, ami nem történt meg, de itt Szerbiában ilyesmi is előfordul. Esemény a sajtóban – az itteniben természetesen. Nem sokáig, csak egy-két napig, amíg az új kitalált, mondvacsinált a helyébe nem lép. És így múlnak az eseménytelen januári napok, mint ahogy múltak a decemberiek is. Az év utolsó napján az államelnök elbeszélgetett a komolynak mondott koalíció pártjainak vezetőivel. A legtöbbel. És akkor, szilveszter napján abban állapodtak meg, hogy január 20-án ismét találkoznak, hogy meghányják-vessék az annyit emlegetett kormányátalakítás részleteit.
Nos, ez az az esemény, amelyik nem történt meg. Csütörtökön, 20-án történt ugyan egy s más Szerbiában is, de tudomásom szerint Tadić elnök csak Václav Klaus cseh elnökkel, és Igor Lukšić vadonatúj montenegrói kormányfővel találkozott. Az előbbivel hivatalosan, az utóbbival inkább csak a szomszédok között szokásos: Jó napot, hogy van? Köszönöm, jó napot!-módon. Ami diplomáciai nyelvre lefordítva a kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés javításában való érdekeltséget szokta jelenteni a sajtónak szánt nyilatkozatokban. Ezek azok a hírek, amelyek elmaradása, szándékos mellőzése csak a bizonytalan szerkesztőkben ébreszt kételyeket. Nem így a szilveszterkor beharangozott koalíciós-csúcs. Mert arról, akkor, csütörtökön jobbára senki sem beszélt. Egyébként is János védőszent ünnepét tartották Szerbiában. Így minden komolyabb magyarázat nélkül adták tudtunkra, hogy ezt a kezdeményezést sem gondolták komolyan. Mármint a kormány átalakítását. Ha nem az állam elnökéről, a legbefolyásosabb párt vezetőjéről és koalíciós partnereiről, a belügyi tárca vezetőjéről meg a gazdasági miniszterről lenne szó, az ember azt mondhatná: ismét csak járt a szájuk. Így viszont a koalícióban felmerülő érdekkülönbségek elsimításának nehézségeiről beszélhetnénk, de minek? Egyszerűbb elkönyvelni, hogy politikusaink ismét felvetettek egy témát, melynek szavatossági ideje még aznap lejárt. Egynapos ötletnek szánták, majdnem gondolatot mondtam, egynapos sajtótémának, amelynek hullámai gyorsan megnyugszanak. Üzenet nélküli, a tudatlan és félig tájékozott emberek szóval tartása, feldobott politikai csali, amelyre nekünk, újságíróknak kell ráharapnunk. És továbbítanunk az alattvalók felé. Hogy ne mindig a drágításokról, a költségvetési pénzek hanyag és felelőtlen pazarlásáról, a gazdasági válságról, a munkanélküliségről, a korrupcióról, a politikum és a bűnözés összefonódásáról, a politika és az újgazdagok közötti szoros szálakról írjunk. Hézagpótló téma volt arra az időszakra, amíg a karácsonyok utáni lélegzetnyi pihenőben eljutottunk a Szerbiát is érintő első európai uniós témához, a Stabilizációs és Társulási Szerződés becikkelyezéséhez. Az Európai Parlamentben, természetesen. A kormány alelnöke széles mosollyal, a jövő felé vetett meleg, derűlátó tekintettel közölte, hogy ismét történelmet írunk, csupán meg kell várni, hogy a tizenegy tagállam után a fennmaradt 16 is ratifikálja a megállapodást. Akkor majd – mondta az alelnök – Szerbia legálisan is az Unió társult tagjává válik.
Tehát ha Koszovó státusát leszámítjuk, és ha senki sem kukacoskodik a hágai vádlottak miatt, akkor az idén akár tényleg tagjelöltek lehetünk, ami – ha minden így megy tovább – egyre kevesebb itteni embert hat majd meg. Mert az újévi közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy fogynak az Unió-barátok. Mert ha holnap tartanának népszavazást erről a témáról, akkor az itteni polgároknak csupán az 57 százaléka szavazna az Unióhoz való csatlakozásra. Fél évvel ezelőtt 65 százalékos volt a támogatottság. Ha félévenként nyolc százalékkal csökken a számuk, decemberre már csak 40 százalék körül lesz. Sok félrevezető, a sajtónak szánt, kitalált, mondvacsinált történetet, megtévesztő politikai becsapós játékot kell addig kieszelni, és elhitetni az emberekkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nyugi!
Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >
Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene
Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >
Az eltűnt vírus nyomában
A pontos válasz tehát az, hogy nem tudjuk, mi történik éppen Vuhanban, de sejthetjük, hogy a >
Mától partvonalon a kritikai hang és az ellenzék Magyarországon
Működő demokráciákban az úgy szokott lenni, hogy ha egy politikus rendkívüli felhatalmazást kér, és ha megkapja, >
A vírus: háború és béke
A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre >
Újra előkerült a diktátor elnevezés
A kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy >
Teljhatalom vagy csak démonok kergetése?
Az önjelölt illiberális nacionalista miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. >
NER-puccs
Nem mindenki fél a koronavírus világjárványtól. Van, akinek épp kampó,, épp kapóra jött, és a 30 >
Ha nem figyelünk oda, eltűnhetnek a szabadságjogok
A magyar kormány cinikusan arra használja a válságot, hogy befejezze a demokrácia felszámolását a nemzeti határok >
WP: Magyarország teljes diktatúraként kerül ki a jelenlegi válságból...
... hacsak nem lép közbe Brüsszel és Washington, miközben mindkettő érthető módon sokkal sürgősebb ügyekkel van >
Szép új világ
Nagyon megterhelő időszak lesz ez mindenhol, hát még nálunk, egy olyan kormány uralma alatt, amely képtelen >
A populisták ugrásra készen
Persze másutt is szigorú intézkedéseket hoztak és nem a magyar kormányfő az egyetlen, aki a kórokozó >