2024. május 1. Szerda
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Játszadozás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Játszadozás
(mehmeturgut illusztrációja)

Ritkán esemény az, ami nem történt meg, de itt Szerbiában ilyesmi is előfordul. Esemény a sajtóban – az itteniben természetesen. Nem sokáig, csak egy-két napig, amíg az új kitalált, mondvacsinált a helyébe nem lép. És így múlnak az eseménytelen januári napok, mint ahogy múltak a decemberiek is. Az év utolsó napján az államelnök elbeszélgetett a komolynak mondott koalíció pártjainak vezetőivel. A legtöbbel. És akkor, szilveszter napján abban állapodtak meg, hogy január 20-án ismét találkoznak, hogy meghányják-vessék az annyit emlegetett kormányátalakítás részleteit.

Nos, ez az az esemény, amelyik nem történt meg. Csütörtökön, 20-án történt ugyan egy s más Szerbiában is, de tudomásom szerint Tadić elnök csak Václav Klaus cseh elnökkel, és Igor Lukšić vadonatúj montenegrói kormányfővel találkozott. Az előbbivel hivatalosan, az utóbbival inkább csak a szomszédok között szokásos: Jó napot, hogy van? Köszönöm, jó napot!-módon. Ami diplomáciai nyelvre lefordítva a kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés javításában való érdekeltséget szokta jelenteni a sajtónak szánt nyilatkozatokban. Ezek azok a hírek, amelyek elmaradása, szándékos mellőzése csak a bizonytalan szerkesztőkben ébreszt kételyeket. Nem így a szilveszterkor beharangozott koalíciós-csúcs. Mert arról, akkor, csütörtökön jobbára senki sem beszélt. Egyébként is János védőszent ünnepét tartották Szerbiában. Így minden komolyabb magyarázat nélkül adták tudtunkra, hogy ezt a kezdeményezést sem gondolták komolyan. Mármint a kormány átalakítását. Ha nem az állam elnökéről, a legbefolyásosabb párt vezetőjéről és koalíciós partnereiről, a belügyi tárca vezetőjéről meg a gazdasági miniszterről lenne szó, az ember azt mondhatná: ismét csak járt a szájuk. Így viszont a koalícióban felmerülő érdekkülönbségek elsimításának nehézségeiről beszélhetnénk, de minek? Egyszerűbb elkönyvelni, hogy politikusaink ismét felvetettek egy témát, melynek szavatossági ideje még aznap lejárt. Egynapos ötletnek szánták, majdnem gondolatot mondtam, egynapos sajtótémának, amelynek hullámai gyorsan megnyugszanak. Üzenet nélküli, a tudatlan és félig tájékozott emberek szóval tartása, feldobott politikai csali, amelyre nekünk, újságíróknak kell ráharapnunk. És továbbítanunk az alattvalók felé. Hogy ne mindig a drágításokról, a költségvetési pénzek hanyag és felelőtlen pazarlásáról, a gazdasági válságról, a munkanélküliségről, a korrupcióról, a politikum és a bűnözés összefonódásáról, a politika és az újgazdagok közötti szoros szálakról írjunk. Hézagpótló téma volt arra az időszakra, amíg a karácsonyok utáni lélegzetnyi pihenőben eljutottunk a Szerbiát is érintő első európai uniós témához, a Stabilizációs és Társulási Szerződés becikkelyezéséhez. Az Európai Parlamentben, természetesen. A kormány alelnöke széles mosollyal, a jövő felé vetett meleg, derűlátó tekintettel közölte, hogy ismét történelmet írunk, csupán meg kell várni, hogy a tizenegy tagállam után a fennmaradt 16 is ratifikálja a megállapodást. Akkor majd – mondta az alelnök – Szerbia legálisan is az Unió társult tagjává válik.

Tehát ha Koszovó státusát leszámítjuk, és ha senki sem kukacoskodik a hágai vádlottak miatt, akkor az idén akár tényleg tagjelöltek lehetünk, ami – ha minden így megy tovább – egyre kevesebb itteni embert hat majd meg. Mert az újévi közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy fogynak az Unió-barátok. Mert ha holnap tartanának népszavazást erről a témáról, akkor az itteni polgároknak csupán az 57 százaléka szavazna az Unióhoz való csatlakozásra. Fél évvel ezelőtt 65 százalékos volt a támogatottság. Ha félévenként nyolc százalékkal csökken a számuk, decemberre már csak 40 százalék körül lesz. Sok félrevezető, a sajtónak szánt, kitalált, mondvacsinált történetet, megtévesztő politikai becsapós játékot kell addig kieszelni, és elhitetni az emberekkel.

2011. január 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább