2021. április 22. csütörtök
Ma Csilla, Noémi, Kájusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Robogás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Robogás
Versenyre született (foureyes illusztrációja)

Csupa jó hírrel szolgálhatok az új esztendőben. Mind tavalyi ugyan, de még friss. Mindenekelőtt Szerbiába is megérkezett a 2011-es év. Egyesek ezt már magában eredményként könyvelik el, annak ellenére, hogy a politikai pártok nem befolyásolhatták eljövetelét. Ezért érkezésével csak közvetetten foglalkoztak. Például megtárgyalták és elfogadták az idei költségvetést. Mert muszáj volt. Nem szívesen tették, halogatták is, méricskéltek, alkudoztak egymással meg másokkal. Ígértek és fenyegetőztek, attól függően, hogy a hatalmi vagy az ellenzéki oldalon állnak-e. Meg hát kufárkodtak, sáfárkodtak, megpróbálták átverni a társakat. Mert úgy valahogy működget ez a kormány, mint egy részvénytársaság. Mindenki a saját hasznocskáját, garasocskáját számolgatja, gesztenyéjét sütögeti. Sütögetgeti. Cvetković és Társai Zártkörű Vegyestársaság.

Megveregette vállunkat Tadić főnök is. Térdére ültetett bennünket, mélyen a szemünk mellé nézett, és elmondta, milyen nehéz esztendő vár ránk, micsoda töméntelen megpróbáltatáson vágjuk majd át magunkat vitéz elszántsággal, kitartással, munkával, becsülettel. Hit, remény, szeretet! Jön felénk Európa. Föntről, északról, tárt karokkal, magyarosan; terjesztve az európaisított, kettőt jobbra, kettőt balra nemzetstratégiát. És mi is megyünk Európa felé. Szorongva, de büszkén. Meg reménnyel telítve. Abban bízva: nem veszik észre, hogy a családi ékszer utolsó darabjait kínáljuk árverésre. A koronaékszer kövét, a Telekomot. Amikor azt is feléljük – muszáj lesz, választások jönnek – már csak a Mr. Alamizsnában bízhatunk, és a Mademoiselle nagylelkű Segélyre számíthatunk; amíg nem mordul ránk a Herr Fegyelem.

Addig azonban azt játsszuk, hogy Európa elnézi a politikai bolondozást. Hogy úgy tesz, nem veszi észre, micsoda nyakatekert párt-költségvetésből szakít mindenki magának akkora darabot, amekkorát bír. Hogy a koalíciós partnerek készületlenül érkeznek a költségvetési vitára a parlamentbe. Hogy egymást túllicitálva, saját érdekeiket előtérbe helyezve fúrják egymást ország-világ szeme láttára. Pedig azt akarták velünk elhitetni napokkal ezelőtt, hogy kidolgozott középtávú stratégiával indulunk az új évtizedbe. 2020-ig növeljük a foglalkoztatottságot, a hazai összterméket, a kivitelt és a külföldi beruházásokat. Az egy főre eső nemzeti össztermék 2020-ban 8 ezer euró lesz, és 400 ezerrel többen dolgoznak – ígérte előbb az államelnök, majd a kormányfő. Aztán kiderült, hogy már a jövő évi költségvetés kapcsán sem egyeztettek, mondjuk a jövedéki adó nagyságát illetően. Másképpen nem javasolta volna az egyik kormánypárt – a többiek megdöbbenésére – az üzemanyagra kivetett luxusadó növelését. Nem egyéni kezdeményezésről van szó. Szerbiában még nem tartunk ott, hogy a demokrácia önálló gondolkodást, uram bocsá’, cselekedetet jelenthetne. Nem csak azért, mert választások lesznek. Igazából közülük nem is igényli senki a demokráciát. Ha a pártszolgaságból bejön az, amire számított az ember, miért akadékoskodna a kicsi vagy a nagy főnököknél. A választó pedig – ha ennyire együgyű – vessen magára. Ők majd rátesznek még egy lapáttal. És kiszúrják a szemét egy utacskával, hidacskával, kisvállalattal, amelyet megnyit egyik vagy másik miniszter, tartományi titkár vagy pártvezető. Akár autonómiára, regionalizálásra is lehet újabb ígéreteket tenni. Elszánt küzdelemre fogadkozni. A pártkáderek kinevezéséből, vagy ki nem nevezéséből nemzeti vagy szociális problémát gerjeszteni. Robogunk az európai gyorssal.

2011. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A leggyávább bátor ember

„Demokratának lenni mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem félni…” Amikor Bibó ezt a közhelyszerűen, ám rendre hiányosan >

Tovább

Mit akar Oroszország a Nyugat-Balkánon?

Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért növeli befolyását a térségben. Olyan szereplőket >

Tovább

Merkel már bekeményítene?

Magyarországra utalva a német kancellár kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy egyes államok az uniós gyógyszerfelügyelet jóváhagyása >

Tovább

Élet-halál veszélyhelyzetben

Szerény véleményünk szerint Magyarországon a veszélyhelyzet jóval a koronavírus világjárvány előtt kezdődött, egész pontosan azon a >

Tovább

Uniós törvény a sajtószabadságról?

Thierry Breton az EP Kulturális és Oktatási Bizottságában beszélt, kiemelve, hogy aggasztó jelenségeket tapasztalni a média >

Tovább

De aztán ne kímélje a láncos kutyát!

Szinte biztos vagyok abban, hogy e remekbe szabott, igényes produkciót követően a Magyar Nemzetnek nevezett Szabad >

Tovább

Az unió emberelje meg magát sajtószabadság ügyében!

Financial Times: Tegyen az eddiginél sokkal többet a független sajtóért, annál is inkább, mert média szabadsága >

Tovább

A pánik jelei

Azt gondolom, hogy sokkal többet tudnak a közvélemény állapotáról, mint amennyit mi tudunk, és ez ijesztheti >

Tovább

Ritka menekültbarát döntést hozott a szerb alkotmánybíróság

Elmarasztalta ugyanis a rendőrséget, miután az négy éve egy helyi bíró döntése ellenére sem indította meg >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az unióban

A földrészen egyre inkább árnyékba kerül. Csak úgy tudta megakadályozni, nehogy kidobják az Európai Néppártból, hogy >

Tovább

Pár szó az ellenzéki pártok védelmében

Ezt a rezsimet azonban nem lehet csupán pár százalékkal legyőzni. Egy csekély, „éppen csak” győzelem bármely >

Tovább

A nagy világösszefüggések

A végtelen hazaszeretetet az akadémiai szabadság elve fölé helyező Fudan Egyetem egyik remekbe szabott egyetemi kurzusát >

Tovább