2024. május 1. Szerda
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán teljesen magára maradt a földrészen

Orbán teljesen magára maradt a földrészen

Az EU egységbe tömörült Oroszország ellen, Magyarország azonban feltűnően kilóg a sorból. Az unió gazdasági háborúval reagált az agresszióra, ám az Orbán-kormány ebből kivonja magát. Jóváhagyta ugyan a szankciókat, de az ellenzi, hogy bojkottal sújtsák az olaj- és gázszállításokat. Nem fújta le Paks bővítését sem. A miniszterelnök azt hiszi, elég ügyes, hogy lavírozni tudjon. Hozzáállása dühíti az európai partnereket, de ebben sok újdonság nincs. Ám mostanra Orbán teljesen magára maradt a földrészen, amely a világháború óta nem élt át akkora viszályt, mint Ukrajnában. Rényi Pál Dániel újságíróként azt mondja, még a teljes elszigetelődés is belefér a miniszterelnök számára, mert mindent az újraválasztásnak rendel alá. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Handelsblatt

 

A kommentár úgy ítéli meg, nem volna most helyénvaló jogállami eljárást indítani Lengyelország ellen, noha az aggályok egyáltalán nem oszlottak el a lengyel demokrácia ügyében. A kormány azonban milliószámra fogadja be az ukrán menekülteket. Sokat segítene neki, ha kapná a pénzeket az uniós koronaalapból, de a támogatás nem érkezik, mert a bíróságok nem működhetnek szabadon. Fogós helyzetbe került ily módon az EU.

Morawiecki pár hete még rossz fiúnak számított az Európai Tanácsban, ma ő az, aki másoknak segít, és kockázatot vállal. Elment még Kijevbe is. Magyarország szerepe is különleges, mivel az Orbán-kabinet példátlan oroszbarátságot tanúsított. A miniszterelnök még a múlt hónap elején is elzarándokolt Moszkvába. De a szankciókat megszavazta, miközben az fenyegeti, hogy elveszti a választást.

Brüsszelnek a szubvenciók odaítélése ügyében tartania kell magát az előírásokhoz, ám a háború sok mindent felülír. Hogy ez vonatkozik-e a jogállamra is? Magyarországon semmi újdonság nincs a korrupció kapcsán. A lengyelek részéről viszont erős a nyomás, hogy szabadítsák fel az alapokat. Előbb azonban fel kell számolniuk a vitatott Fegyelmi Kamarát az igazságszolgáltatásban. Elhárulhatnak az akadályok, ha megszületik a vonatkozó törvény, és ezúttal aligha váltana ki a korábbihoz hasonló nagy visszhangot az ellenzék és a civilek tiltakozása.

Amikor a bírákra politikai nyomás nehezedik, nap mint nap sérül a demokrácia: Mégis egyértelmű, hogy jelenleg nem kell szorgalmazni a jogállami mechanizmus életbe léptetését  -írja a német üzleti körök lapja.

 

Time

 

Az EU egységbe tömörült Oroszország ellen, Magyarország azonban feltűnően kilóg a sorból. Az unió gazdasági háborúval reagált az agresszióra, ám az Orbán-kormány ebből kivonja magát. Jóváhagyta ugyan a szankciókat, de az ellenzi, hogy bojkottal sújtsák az olaj- és gázszállításokat. Nem fújta le Paks bővítését sem. A miniszterelnök azt hiszi, elég ügyes, hogy lavírozni tudjon.

Hozzáállása dühíti az európai partnereket, de ebben sok újdonság nincs. Az eltelt 12 évben Brüsszel folyamatosan hadakozott a mind inkább demokrácia-ellenes magyar irányvonallal, ideértve a szabad sajtó meggyengítését és a független igazságszolgáltatás megrendítését. A viszony már odáig jutott, hogy az EP két éve rábólintott a jogállami mechanizmusra. Ám a háború új szintre emelte a dacot Orbán részéről, de ily módon az ország immár a lengyelektől is elszigetelődött.

Oroszország sokáig tesztelte, hol vannak az illiberális szövetség határai Budapest és Varsó között. Ám mostanra Orbán teljesen magára maradt a földrészen, amely a világháború óta nem élt át akkora viszályt, mint Ukrajnában. Rényi Pál Dániel újságíróként azt mondja, még a teljes elszigetelődés is belefér a miniszterelnök számára, mert mindent az újraválasztásnak rendel alá.

 

Economist

 

Bajban vannak Putyin eddigi barátai, mert nem győznek elhatárolódni bálványuktól, az ukrán háború fordulópontot jelent. Így most védekezni kényszerülnek mindazok, akik idáig védték az elnököt. Különösen szorult helyzetbe került Le Pen, Zemmour és Salvini. Ugyanakkor jelentős lendületet kaptak a centrista pártok, amelyek nagy hívei a liberális nemzetközi együttműködésnek, valamint az EU-nak. Ehhez képest Moszkva folyamatosan állítja le a jobbos agytrösztöknek küldött anyagi támogatást.

Közép-Európában nem egyszerűen politikai, hanem gazdasági dilemmát is jelent a háború, hiszen Oroszországtól idáig több ország is sokszor gazdasági előnyöket kapott. A nacionalista-populista Orbán Viktor, aki Moszkvához hasonlóan a keresztény Európa védelmezőjének tünteti fel magát a világméretű liberális összeesküvéssel szemben, megszállta a szabad sajtót, illetve bíróságokat. Rendszeréről szokták mondani, hogy az a putyinizmus felpuhított változata. Próbálta megakadályozni a Kreml-ellenes szankciókat a Krím elfoglalása után.

A szoros viszony kedvezőbb gázárat hozott, egyben Moszkva sokmilliárdos hitelt adott Paks 2 megépítésére. Anton Bendarzsevszkij a Fidesz-közeli Duna Intézettől ebben látja az okot, hogy Orbán ellenzi a megtorló intézkedések kiterjesztését az energiahordozókra. A politikus már nem kérkedik a szoros viszonnyal, ellenben úgy tűnik, hogy üzenete célba jut a magyar lakosságnál, miután szinte a teljes magyar médiát a kezében tartja.

De a jelek szerint jól járnak azok a populisták is, akik kezdettől fogva kőkeményen Oroszország ellen voltak. A lengyelek igen szolidárisak az ukránokkal, így az EU várhatóan enyhít a szigoron a lengyel igazságszolgáltatás kapcsán. Viszont a háború alighanem véget vet a szélsőjobbos internacionálé álmának. Nem lesz ilyen, Moszkvától, Budapesten át, egészen Washingtonig terjedő tengely. És már Moszkva anyagi segítségére sem számíthatnak a nyugati liberalizmussal szemben a nacionalista-populista körök.

 

FAZ

 

Chaplin Diktátorát vetítették Frankfurtban azon a jótékonysági gálán, amelyet Magyarországi hesseni tiszteletbeli konzulja szervezett. Összesen 10 ezer euró gyűlt össze egy olyan segélyszervezet javára, amely ukrán menekülteket lát el a határon. A kiválasztott szatírát azonban az újság szerint nem lehetett zavartalanul élvezni, hiszen mindenkinek a fejében ott vannak a képek a lerombolt ukrajnai városokról.

Jürgen Illing azonban éppen azt hangoztatta bevezetőjében, hogy az üzenet: az emberség és béke, az igazságosság és demokrácia. A díszvendégek sorában az ukrán főkonzul azt hangsúlyozta, hogy nem szabad tovább finanszírozni az orosz hadigépezetet, pl. olyan cégek révén, amelyek továbbra is működnek Oroszországban. Hasonlóképpen vélekedett az európai ügyek tartományi államtitkára is. Mindenesetre Német Filmmúzeum mozijában összedobott összeg talán elég lesz egy-két ukrán család túlélésére.

 

Wall Street Journal

 

A jobboldali lap vezércikke arra figyelmeztet, hogy Putyin fegyverként használja a menekülteket, emiatt Európa egyre nagyobb terhekkel küszködik, ám Biden sokat segíthet azzal, ha az eddigi 75 ezren felül további földönfutókat fogad be. Az orosz vezető úgy igyekszik megtörni Kijev ellenállását, hogy civileket lő. Egyben azt reméli, hogy ily módon rá tudja venni az EU-t: szüntesse be Ukrajna támogatását.

Idáig jó 3,5 millióan hagyták el az országot, további hat millióan pedig a határokon belül kényszerültek menekülni, de lehet, hogy a végén ők is nyugaton kötnek ki. A Bizottság belügyi biztosa nem győzte dicsérni a földrészen végigsöprő szolidaritást, amihez nem kellenek kötelező kvóták. De lehet, hogy hamarosan mégis beindul a civakodás, mert a költségek oroszlánrészét a környező államok állják, és megoldhatatlan feladat elé kerülhet a lengyel, illetve magyar kormány, ha további milliók érkeznek, ugyanakkor a többi partner nem vesz át a tömegből.

A cikk felveti, hogy Biden holnapután felajánlhatná Varsóban: 2-300 ezer embernek otthont tud adni az Egyesült Államokban. Ily módon keresztülhúzná Putyin számítását, mármint hogy kibombázza az ukránokat otthonaikból, és a menekülthullám hatására Európa fogadtassa el Zelenszkijjel az orosz békefeltételeket. A Nyugatnak továbbra is minden segítséget meg kell adnia Kijevnek, ideértve, hogy otthon nyújt a nőknek, gyereknek és időseknek, ami éles ellentétben áll az orosz vezető barbárságával.

 

FT

 

Putyin háborúja milliókat fenyeget éhínséggel, ezért meg kell állítani – mutat rá a vezércikk. A támadó erők jelenleg azzal próbálkoznak, hogy kiéheztetéssel kényszerítsék Mariupol lakosságát a megadásra, ami akkora barbárság, hogy bizonyosan háborús bűnnek minősül. De az invázió következménye világszerte az lehet, hogy millióknak nem lesz mit enniük, mivel  ez a két ország adja a Földön a búza és árpa kivitelének 30 %-át.

Továbbá ha elakad az orosz műtrágya-export, akkor az hatalmas terméskiesést okoz majd Brazíliában, Argentínában és más fontos agrárterületeken. Arról nem beszélve, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt az ukrán gabona nem jut el külföldre.  A gazdák nem tudnak vetni, a gépekhez nincs üzemanyag. A gazdag államokban mindez még jobban megdobja az árakat, viszont a 3. világban katasztrófa készülődik.

Az embernek beugrik, hogy az Arab tavaszt éhséglázadás idézte elő, és már csak egy élelmiszerválság hiányzik. Ily módon várhatóan milliók számára adagolni kell az ételt, mert csak így lehet megakadályozni, nehogy rengetegen éhen haljanak. A legjobb megoldás persze az volna, ha villámgyorsan véget érne a háború. Hosszabb távon pedig csökkenteni kellene a függést az orosz gabonától, illetve műtrágyától.

Rengeteg hasznosítható szántóföld van a világban, és be kellene fektetni, hogy nagyobbak legyenek a termésátlagok Afrikában. Azon kívül véget kellene vetni a botrányos pazarlásnak a legfejlettebb országokban. Természetesen utóbbiaknak kell a zsebükbe nyúlniuk, mert nagyon helyes, hogy szankciókkal sújtják Moszkvát, ám a továbbgyűrűző negatív hatást ellensúlyozniuk kellene a kereszttűzbe került fejlődő államok számára.

 

EUobserver

 

Kína ugyan február elején kinyilvánította, hogy barátsága korlátlan Oroszországgal, ám a háború megkérdőjelezi Peking számára a szoros együttműködés hasznát – írja Peter Hefele, a brüsszeli Európai Tanulmányok Központjának politikai igazgatója. Ezt mutatja máris, hogy az Ázsiai Befektetési Bank, amelyben a kínaiaknak döntő szavuk van, befagyasztotta a hiteleket Moszkvának és Minszknek. Kína ugyanakkor messze nem tudja helyettesíteni az oroszok számára a nyugati piacokat.

Mindkét kormányt meglepte, hogy a Nyugat pillanatok alatt ilyen példátlan szankciókkal reagált az invázióra. Hiszen az orosz és a kínai elit is úgy tartotta, hogy a fejlett világ gyenge és hanyatlik. Az agresszió igen káros lesz mindkét nagyhatalom számára, miközben a duón belül eleve a Kreml volt a gyengébbik partner. És pozíciói csak tovább romlanak, de korai volna az öröm a kínaiak számára.

A recesszió rengéshullámai ugyanis őket is elérik, noha az országnak stabil nemzetközi környezetre lenne szüksége az áhított felemelkedés, illetve jólét eléréséhez. Ugyanakkor Európának látnia kell, hogy a stratégiai ellenfelet Kína jelenti. Ám most megnehezül vele az összefogás olyan globális gondok megoldására, mint a klímaváltozás. Hiszen támogatja az oroszokat, ez pedig még inkább megkérdőjelezi, hogy mennyire megbízható tényező a szabályokra épülő világrendben. 

 

FAZ

 

Tucker Carlson az orosz vezetésnek is nagy kedvence. A Fox News legnépszerűbb politikai műsorvezetőjének anyagaiból rendszeresen részleteket vesz át az orosz állami Russia Today (amelyet éppen mostanában tiltottak ki egy sor nyugat-európai országból – a szerk. megj.) Amit mond, az ajándék a Kreml propagandája számára. Putyin biztosan számíthat a csatorna szakértőire. A televízió pl. először úgy tálalta, hogy szó sincs készülő hadműveletről, az erről szóló értesülések csupán a figyelemelterelését szolgálják.

A TV számára, amely sokáig Trump szócsövének számított és igazából sosem határolódott el az „ellopott választások” elméletétől, új mélypont, hogy Carlson üdvöske lett Moszkva számára.

 

 

 

2022. március 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább