Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Füstbe ment Orbánék szlovén turisztikai biznisze
A szlovén kormány éppen a lendvai Orbán-Janša találkozó napján jelentette be, hogy nem engedi át az ország legnagyobb idegenforgalmi csoportjának kisebbségi tulajdonrészét egy olyan magyar vállalkozónak, akit üzleti szálak fűznek Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez. A tervezett ügylet nagy felháborodást váltott ki Szlovéniában, tiltakoztak az ellenzéki pártok a szakszervezetek, de még a hatalmon lévő koalíció egyik pártja is elégedetlenségét fejezte ki. A Sava-holding privatizálása politikai kérdés lett az alig két hónap múlva esedékes választás előtt és a jelek szerint Janša tanácsosabbnak vélte meghátrálni. Ezért most majdnem 42 millió euróval feltőkésítik az állami vagyonkezelőt, így az élni tud elővásárlási jogával. Egy olyan hotelláncról van szó, amely az Adriától a Bledi tóig terjed. A szlovén miniszterelnök egyébként az Orbánnal közösen tartott sajtótájékoztatón szóba hozta az ügyet: azt mondta, hogy hosszú távon stratégiai befektetőt akarnak találni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtóértekezlete:
Európai Bizottság
A Bizottság szerint a magyar kormány beleavatkozott az unió végrehajtó testületének illetékességi körébe, amikor megvétózta, hogy a Vienna Insurance Group (VIG) átvegye az AEGON magyarországi érdekeltségeit. Az indoklás szerint messze nem állja meg a helyét az az érv, hogy itt az ország törvényes érdekei forogtak kockát, hiszen két olyan vállalkozásról van szó, amely évek óta bejáratott szereplő a magyar biztosítási piacon. Emellett alaptalan volt a járvány során elrendelt különleges felhatalmazásra hivatkozni.
Ennélfogva Brüsszel szerint Magyarország megsértette az egyesülésre vonatkozó szabályokat, és még mielőtt közbelépett volna a tervezett magánjogi ügylet meghiúsítására, ki kellett volna kérnie az EU véleményét. Arról nem beszélve, hogy a magyarországi adásvétel egy szélesebb körű, regionális megállapodás része, ám a magyar fél nem tudta igazolni, hogy lépése jogos, megfelelő és arányos. Ennélfogva a Bizottság döntése értelmében 25 napja van, hogy érvénytelenítse a tilalmat. Ha nem engedelmeskedik, szerződésszegési eljárás következhet az Európai Bíróság előtt.
Bloomberg
A szlovén kormány éppen a lendvai Orbán-Janša találkozó napján jelentette be, hogy nem engedi át az ország legnagyobb idegenforgalmi csoportjának kisebbségi tulajdonrészét egy olyan magyar vállalkozónak, akit üzleti szálak fűznek Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez. A tervezett ügylet nagy felháborodást váltott ki Szlovéniában, tiltakoztak az ellenzéki pártok a szakszervezetek, de még a hatalmon lévő koalíció egyik pártja is elégedetlenségét fejezte ki.
A Sava-holding privatizálása politikai kérdés lett az alig két hónap múlva esedékes választás előtt és a jelek szerint Janša tanácsosabbnak vélte meghátrálni. Ezért most majdnem 42 millió euróval feltőkésítik az állami vagyonkezelőt, így az élni tud elővásárlási jogával. Egy olyan hotelláncról van szó, amely az Adriától a Bledi tóig terjed. A szlovén miniszterelnök egyébként az Orbánnal közösen tartott sajtótájékoztatón szóba hozta az ügyet: azt mondta, hogy hosszú távon stratégiai befektetőt akarnak találni.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor könnyen ötödször is miniszterelnök lehet, hála a Fideszre szabott választási törvénynek, az irányított médiának és annak, hogy a párt lazán költhet kampánycélokra az állami kasszából. Mindenesetre a pálya annyira lejt, hogy az EBESZ több mint 200 megfigyelőt küld Magyarországra, de hát a szervezet szerint már a 2018-as választás sem volt tisztességes.
Ugyanakkor pofon az ellenzéknek, hogy alig két hét múlva elnököt választanak és a kétharmad birtokában a kimenetel nem kétséges. Novák Katalin idáig a családpolitikával foglalkozott, Ez olyan terület, amivel a kormánypárt mozgósítani kíván az ún. LMBT-propaganda ellen, a hagyományos férfi-nő szerep mellett. A jelölt arcát adta ehhez a modellhez.
A hat párt azért érezheti arcul ütve magát, mert ha nyer, egy Orbán-hű államfővel kényszerül szembenézni. A Fidesz már jó ideje azt csinálja egyébként, hogy saját embereit ülteti az államapparátus, az alapítványok és más szervezetek kulcspozícióiba. Nem ritkán hosszú évekre, ráadásul kétharmaddal, így egy új esetleges új, ellenzéki hatalom le se tudná váltani őket.
Hogy Novák lett a kiszemelt, az ügyes, jelképes sakkhúzás a kormányfő részéről, mert Magyarországon nők nemigen vannak a közéletben. Az ellenzék egyébként Róna Pétert állítja csatasorba, de személye vitát gerjesztett, mert sokak szerint nem elég népszerű, így nem tud kellő lendületet adni a Fidesz-ellenes tábor választási hadjáratának.
FT
Nagy kérdés, hogy vissza tud-e még táncolni az EU és Lengyelország a szakadék széléről a jogállami vitában, merthogy a lengyel igazságügy reformja már a szervezet jogrendjét, az unió identitását fenyegeti. Az Európai Bíróság múlt heti döntése nyomán jelentős nyomás nehezedik von der Leyenre, hogy lépjen fel keményen, ám ő, akárcsak korábbi politikai gyámja, Merkel, inkább arra hajlik ösztönösen, hogy kompromisszumot kell találni. Igyekszik elkerülni a pusztító jogi és politikai harcot, amely egyesek szerint a lengyelek kilépésébe torkolhat.
Újabban vannak jelek, hogy Varsó igyekszik csitítani az ellentéteket, egyrészt mivel az orosz fenyegetés miatt különösen felértékelődött a kontinens egysége. De sokat számít az is, hogy az országnak a meglóduló energiaárak, illetve infláció miatt égetően szüksége van az újjáépítési alapból kilátásba helyezett 36 milliárd euróra. Ám Brüsszel továbbra is tart attól, hogy a PiS-nek – főként a keményvonalas szakminiszter, Ziobro miatt – nem sikerül összehoznia a bírósági reformhoz szükséges többséget.
Az utóbbi években egyetlen tagállam sem tett annyit közös elvek ellen, mint Lengyelország. Úgy hogy az igazságügyi biztos közölte is: nem enged a 48-ból, tehát hogy a Jog és Igazságosság alakítsa át az igazságszolgáltatást és tegyen eleget az Európai Bíróság határozatainak. Csak éppen idáig a Bizottság meglehetősen békülékeny húrokat pengetett, akárcsak az előző német kancellár Orbánnal szemben. Egy brüsszeli illetékes még az is kétségbe vonja, hogy von der Leyen egyáltalán be akarja-e vetni a jogállami mechanizmust.
Ám a legutóbbi varsói javaslatok olvadást hoztak, noha nem orvosolják teljes mértékben az EU aggályait. Európai körökben azonban abban bíznak, hogy a lengyel fél engedni fog, mert nagyon kell neki a pénz. Sok diplomata abból indul ki, hogy az unió először Magyarország ellen élesíti be a szankciós rendszert, akár már a következő hónapban. Merthogy az az egyszerűbb feladat, miután már jó ideje cirkulálnak a korrupciós vádak az Orbán-kabinet ellen.
A lengyeleknél viszont kérdéses, fennmarad-e a koalíció, ha az igazságügyi tárca vezetője keresztbefekszik a reformtervnek. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy sikerül eltemetni az alapvető ellentéteket. Egy jól értesült forrás szerint a varsói kezdeményezés mögött inkább az van, hogy a vezetés nagyon áhítozik a koronaalapra és az ukrán helyzet most némi hátszelet ad nekik hozzá.
NZZ
A vendégkommentár szerint Varsó és Brüsszel csatájában két gyenge szereplő csap össze és egyáltalán nem kizárt, hogy a dolog vége a Polexit lesz. A szerző, Reinhold Vetter publicista, aki hol Berlinben, hol Lengyelországban él, azzal indokolja véleményét, hogy egyrészt az EU mostanság válság üzemmódban működik. Nem tud mit kezdeni a magyar és a lengyel helyzettel, ugyanakkor nyugaton is megerősödött a nacionalizmus. Az unió mind inkább a margóra szorul a világpolitikában, az apparátus hatékonysága erős kívánnivalót hagy maga után, a támogatásokat sokszor elfecsérlik. A korrupció az egekig ér Bulgáriában, Romániában és Máltán, az Európai Bíróság ítéleteit semmibe veszik.
Alighanem jó ideig eltart a jogi folyamat, amíg a Bizottság ténylegesen befagyasztja a lengyel vezetésnek szánt támogatást, így Varsónak lesz ideje lavírozni. De radikális irányváltásra ne számítson senki a jogállam ügyében, igaz, egyelőre a kilépés sem időszerű. Az legfeljebb részletekben képzelhető el, a hátsó ajtón keresztül.
Merthogy az ország, minden agresszív retorika ellenére, egyelőre nem tud meglenni az EU nélkül, ebben rejlik a PiS gyengesége. Nem titok, hogy Kaczynski szerint jelenlegi formájában kudarcra van ítélve a szervezet. De tisztában van azzal, hogy a lakosság jó 80 %-a szükségesnek tartja a tagságot. És akkor még nem beszéltünk a pénzről, hiszen az unió legnagyobb kedvezményezettjéről van szó, amely nem tud meglenni az apanázs nélkül. Nem volna képes finanszírozni a költséges szociális programokat, a gazdaság korszerűsítését, a hadsereg fejlesztését és a járvány leküzdését.
De ettől még a PiS úgy fogja beállítani a jövőre esedékes választás előtt, hogy keményen küzd az ország függetlenségéért.
Euronews
A legtöbb uniós ország csatlakozna a boszniai szerbek vezetője ellen elrendelt amerikai szankciókhoz, ám Magyarország, Horvátország és Szlovénia látványosan ellenzi a büntetést és alighanem meg is akadályozná azt. Egyébiránt Oroszország is támogatást ígért Dodiknak, aki a köztársaság felbontásán dolgozik.
Az EU külügyminiszterek az elmúlt két napban éppen arról tanácskoztak Brüsszelben, miként lehetne megakadályozni a köztársaság szétszakadását, ami még sosem volt ennyire közel az 1992-95-ös háború óta. Az unió külpolitikai főmegbízottja arról beszélt, hogy egyre erősödik a nacionalista-szeparatista retorika és már az ország egységét veszélyezteti. Az osztrák diplomácia vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy amit a szerb kisebbség első embere művel az életveszélyes, abszolút elfogadhatatlan Európa számára. Schallenberg hozzátette, hogy Bosznia nem válhat külső hatalmak játékszerévé.
Washington Post
Hogy Putyin elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot”, az véget vet a háború utáni rendnek – állapítja meg a vezércikk. A halálharangot az elnök kirohanása szólaltatta meg, a világ élőben nézhette végig, hogy az elnök kétségbe vonja nem csupán a független Ukrajna törvényes létezési jogát, hanem az egész európai biztonsági szerkezetet. Kijelentette, hogy mindkettő annak a korrupt Nyugat kreatúrája, amely egyfolytában ellenséges Oroszországgal szemben.
Nem csupán azt közölte, hogy szét akarja verni az intézményeket, amelyek 1945 után szavatolták a békét a földrészen, hanem nyilvánosságra hozta, milyen ideológiai alapon kíván háborút indítani, még ha hivatalosan nem is küldött hadüzenetet. De nem hagyott kétséget afelől, hogy neki nem számít az ukránok területi épsége. Ugyanakkor levadászással fenyegette meg mindazokat, akik 8 éve segítettek elűzni Kijevben a Moszkva-barát rezsimet.
Nem lehet tudni, tényleg elhiszi-e az Ukrajna ellen hangoztatott vad vádakat, mármint hogy az ország kiindulópont a NATO agressziója számára, de nem lehet teljesen kizárni. Viszont az ukrán állam az ENSZ része és még Oroszország is elfogadta 28 éve a Budapesti Memorandumot, amely szavatolta az ukránok biztonságát, miután azok lemondtak a nukleáris fegyverekről.
Teljesen alaptalan Putyin állítása, hogy történelmileg két rokonnépről van szó. Azért vetett szemet Ukrajnára, hogy megőrizze hatalmát, amit fenyegetne, ha egy ekkora szomszédállamban sikerülne a demokratikus kísérlet. Ugyanakkor idáig Biden eredményesen mozgósította a NATO-t. Ám sajnos ez sem volt elegendő, ezért nagyon valószínű a háború, és már nincs ok, hogy ne rendeljék el a szankciókat. Ez az első lépés a geopolitikai válságban, de aligha az utolsó.
Guardian
Timothy Garton Ash-nek fogalma sincs, meg lehet-e előzni az ukrán háborút, mert még abban sem lehetett biztos, hogy kommentárján nem lép-e túl az idő, mire az írás megjelenik. Úgy látja, hogy a Nyugat jelenleg egységesebb, mint bármikor a hidegháború óta, ám ezzel együtt hajszálon függ az ukránok jövője. Akkora fegyveres viszály törhet ki, amekkorát 1945 óta nem élt át a földrész. A neves oxfordi történész-elemző idézi Steinmeier német államfőt, aki szerint Moszkva már Ukrajna nyakára tette a kötelet.
Ám a NATO ma már nem az, ami a hidegháború idején volt, és az újjáéledt Nyugat az oroszok nyugati határáig ér. Ha nem így volna, Észtországra ugyanaz várna, mint Kijevre, a teljes bizonytalanság. A hét végén tartott Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia legfőbb üzenete éppen az volt, hogy a katonai szövetség megvédi az utolsó talpalatnyi földet is a keleti tagoknál.
De a kulcskérdés az, Európa kész-e a végső eszközt bevetni a liberális rend fennmaradása érdekében, miközben orosz agresszió fenyeget, és mi lesz akkor, ha a következő amerikai elnök alatt az USA ismét eltávolodik az öreg kontinenstől. A németek nem adnak fegyvert az ukránoknak, viszont gazdaságilag mindenki másnál jobban segítik őket. De az törést okozhat a nyugaton, ha Berlin netán kitart az Északi Áramlat 2. mellett.
Ugyanakkor Oroszország előnyben van, mivel nem riad vissza az erő alkalmazásától. Vagy ahogy a lengyelek mondják: „Mi leülünk sakkozni, a másik ehhez képest azt játssza, hogy hátsón billent bennünket”. De a német kancellár azt hangsúlyozta, hogy nem lehet visszatérni az érdekszférák rendszeréhez. Ám ha Kijev nem kapja meg az EU-belépés ígéretét, akkor pontosan hátsó udvar lesz, miközben az utca felől egy hírhedt gengszter lakik.
Lehet, hogy a 24. óra utolsó percében vagyunk, és nem látni, lehet-e bármit is tenni egy véres tragédia elhárítására a földrésznek azon a fertályán, amelynek már így is aránytalanul sok jutott a szenvedésekből.
Der Standard
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Putyin hazardírozik, ám sokkal nagyobb a tét, mint Ukrajna: egész Európa jövője, vagyis mi magunk. A világ bénultan mered Moszkvára, nagyjából úgy, mint nyúl a kígyóra. Az elnök egy fura, hatalmas asztal mögé ültette német és francia kollégáját, aki kérték, hogy ne indítson támadást. Az egész nagyon emlékeztetett arra, amikor Daladier és Chamberlain 1938-ban Münchenben könyörgött Hitlernek, de megengedték neki, hogy megszállja a Szudéta-vidéket.
Fennáll a veszélye, hogy az állítólag szóba sem jövő támadás elhárítását a végén diplomáciai sikernek minősítik, hogy elleplezzék a világpolitikai hatalmi játszmában adott súlyos engedményeket. Ebbe beleértendő nem csupán a Krím megszállásának elfogadása, valamint a Donyeck-medencében a két bábállam betagolása, hanem az is, hogy bizonyos közép- és kelet-európai államokat besorolnak az orosz befolyási övezetbe. Mint ahogy Belarusz már csak vazallus és katonai felvonulási terület a Kreml szemszögéből.
Moszkvában fején találták a szöget, amikor úgy fogalmaztak: a legnagyobb kockázat az, hogy senki sem tudja, mi jár Putyin fejében. Tényleg úgy van, hogy a háború azon múlik: a diktátor ragaszkodik-e követeléseihez, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >