Ma Kármen, Anita, Péter, Marcellinusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Elvtársak
Öreg Dezső
Több pillér is nagyon inogni látszik abból a négyből, amelyekre a mostani vezetés építeni kezdte a 21-ik század Szerbiáját. Van, amelyiket itt az országban ingatják; van, amely más szabványok szerint készült, és nem kompatibilis az itteni mércékkel. Két évvel ezelőtt az akkor új kormány az államfő szapora bólogatásán felbátorodva az Európai Unió mellett Oroszországot, Amerikát és Kínát jelölte ki stratégiai partnernek, biztos támasznak. Telt-múlt az idő, és mint ahogy az lenni szokott, egyes elvárásokat igazolt, másokat cáfolt. Azt az aranyszabályt mindenképpen bizonyította, hogy a politikában jobbára csak a kölcsönös érdek felismerése és elismerése hoz eredményt. Meg azt is, hogy az erősebb fél érdekei és érvei súlyosabbak, mint a rászorulóé. Így jutottunk el addig a pontig, hogy választani kellett, melyik pillérre támaszkodva tesszük meg a következő lépéseket.
A nehéz választás elé ezúttal a Nobel-békedíj ítészei állította az országok. Pontosabban annak vezetőségét. Illetve a vezetőség egy részét. Egyelőre nehezen lehet biztosra venni, hogy a nézetegyeztetés elmaradása, vagy a szerbiai hatalmi koalíción, és a legerősebb hatalmi párton belüli nézeteltérések következménye, vagy a külügyminiszter (újabb) botlása okozta-e a rövidzárlatot a Peking-Belgrád-Oslo-Brüsszel vonalon. Tény, hogy a kormány azt játszotta, hogy ott is volt meg nem is a díjátadáson. Előbb bejelentettük, hogy nem megyünk, majd a köztársasági ombudsman képviselte a kormányt. Miután az államfő felháborodott, és állítólag több órán át kellett neki magyarázni, hogy a külügyminiszter azonnali leváltása most nem lenne célravezető, bölcs lépés. Sem kifelé, sem befelé. Egy nappal az oslói ünnepség előtt a kormányfő Brüsszelben úgy magyarázkodott, hogy távolmaradásunk egy sajátos taktika része, amely – ő mondta – lehet, hogy nehezen érthető, de az Európai Unióhoz való közeledést szolgálja. A négy pillérről szóló történet folytatása azonban már a közeljövőben letisztulhat. Legalábbis a hatalmi koalíción belül. És akkor egyszerűbb dolga lesz a kormányfőnek is, ha netalántán ismét Brüsszelbe veti a sors. Bár, valószínű, hogy erre majd jobban odafigyelnek, mármint hogy ki, mikor és hol képviseli Belgrád érdekeit. És egyszerűbb lesz a külügyminiszter dolga is. Ha a tisztségében marad a jövő év elejére bejelentett kormányátalakítás után. Ezt már egy hét múlva biztosabban megjósolhatjuk, amikor a Demokrata Pártban lesz tisztújítás. A mostani külügyminiszter, aki hírek szerint majdnem kormányfő lett, már a békedíjjal kapcsolatos botlás előtt sem állt jól a párton belüli pozícióharcban.
A kormánykoalíció két kulcspártjának, a szocialistának és a demokratának az irányadó kongresszusa után világosabban látjuk, mely pillérek maradnak játékban. A szocialisták azt mondták: leszámoltak a múlttal. Ahogy vezetőjük fogalmazott: többé sohasem engedik meg, hogy az emberek hozzájuk fűzzék rossz gazdasági helyzetünket, a szankciókat, a háborúkat és a politikai gyilkosságokat. Komolyan veszik mostani szövetségeseiket, az európai értékeket, a meghirdetett célokat. És őket is komolyan veszik ezen igyekezetükben. Nyilván ezt volt hivatott bizonyítani vendégeik impozáns névsora. Nem tudni, hogy Boris Tadić az országot, vagy a Demokrata Pártot képviselte-e jelenlétével. Így van ez, amikor valaki nem mond le pártvezetői tisztségéről, miután államelnökké választják. Erre is, arra is lehet tippelni, hiszen a következőképpen köszöntötte az egybegyűlteket: „Tisztelt barátaim, hölgyeim és uraim, elvtársnők és elvtársak! – taps” A szocialisták politikai súlyáról és a velük való megbékélés lehetőségéről tanúskodik az is, hogy egyik legnagyobb ellenfelük, a Liberális Demokrata Párt képviselője is megjelent. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kongresszuson azt nyilatkozta: a szocialisták legnagyobb erénye, hogy sok koalíciós partnert sorakoztattak maguk mellé. A politikai logika, ha van ilyen Szerbiában, azt diktálná, hogy a koalíción belüli nézetegyeztetés a következő lépések könnyebb kijelölését eredményezi. A pillérek tekintetében is. Talán.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Növekszik a nukleáris konfliktus kockázata
Téves számítás vagy valamilyen baleset katasztrófát eredményezhet – hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke. >
Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba
Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja >
A Nyugat kudarcot vall a Balkánon
A Nyugat önmagát téveszti meg, amikor erőlteti az Unió bővítését, miközben az már évek óta halott. >
Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is
A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson >
A Nyugat-Balkánon Putyin második frontot nyithat a NATO ellen
Különösen feltűnő, hogy a belgrádi kormány által szervezett rokonszenv-felvonuláson fellépett Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezére, >
Eljött az idő: Bidennek apait-anyait be kell vetni az ukrán győzelem elősegítésére
A Guardian szerzője, Simon Tisdall szerint annál is inkább így van ez, mivel Zelenszkij diktálja a >
A Nyugat beszorult a félelem és a reménykedés közé, miután Erdogan meghosszabbította 20-éves uralmát
Maga a politikus választás elé került, mert vagy viszi tovább országát Oroszország felé, vagy nyitottabb lesz >
Válaszúton
Mindent meg kell tennünk, hogy Magyarország a szövetségesek, a Nyugat oldalára álljon. Putyin háborúja s Orbán >
Itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba
Méghozzá Francis Fukuyama szerint, mert csak az teszi lehetővé a békét. A Stanfordi Egyetem világhírű politológia >
Isten éltesse, Kissinger úr, éljen sokáig!
Mindössze 8 évig volt a washingtoni diplomácia első embere, de ez idő alatt Nixonnal együtt megváltoztatta >
Menetelés a Hexit felé
Amikor már az ember azt gondolná, hogy ennél nem lehetne rosszabb Magyarország és az EU viszonya, >
Jövő héten szavaz az Európai Parlament Magyarország soros EU elnökségéről
Várhatóan a jövő csütörtökön szavaz az Európai Parlament arról a példátlan javaslatról, hogy Magyarország ne lehessen >