Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Oszolj!
Öreg Dezső
– De mi lesz azzal a hordó pálinkával, amelyet a fiúk kikísérésére tettem félre?
– Lehetővé tesszük az önkéntes szolgálatot.
Kérdés és válasz a szerbiai parlamentben. A kérdést a jobboldali ellenzék egyik vezetője tette fel, a választ a hadügyminiszter adta. Ennyibe bele is férne mindaz, ami a témáról elhangzott a nemzetgyűlésben, és még az is, ami a hivatásos szerb katonaság létrehozása kapcsán felmerülhet, akár a parlamenten kívül is. Hogy a hadseregben való szolgálat sokak számára még mindig a férfiasság bizonyítéka, az életre nyíló kapu, a felnőttkor kezdetének bizonyítványa, öröm, büszkeség, patriotizmus, hősiesség, önbizalom, hit, biztonság. Felemelő feladat, amelynek elvégzése nélkül nem ember az ember. A másik Szerbia viszont azt vallja, hogy a század második évtizedét már hivatásos hadsereggel kell kezdeni, mert az jóval kisebb létszámú, sokkal hatékonyabb, célszerűbb, kezelhetőbb, európaibb, ha úgy tetszik, világibb, humánusabb a sorkatonaságnál.
A politikai erőviszonyok és az itteni politikusok modorának ismeretében bátran állíthatjuk, hogy január elsejétől Szerbiának is hivatásos hadserege lesz. Aki szolgálni akar, szolgálhat három hónapig. Ezt az időt beszámítják a munkakorba, és a leszerelés után előnyt élvez, ha állami intézményben helyezkedik el. Az állomány összlétszáma 36 ezer fő körül lesz, ami az összlakosság mintegy fél százalékát teszi ki.
Ezzel nem ér véget a reform, amely már évek óta tart. Jövőre és 2012-ben még néhány komoly változás esedékes, amelyek után – a szakértők szerint – az ország gazdaságához méretezett optimális számúra csökken a haderő.
Pompás – mondják azok, akik már régen megvetik a harci játékokat, és elutasítják az erőszakot. A Švejkeket felválthatják a Rambók. Aki kedveli, művelheti. Jó – mondják az európai értékeket vallók. Alkalmazkodunk a 21-ik század mércéihez, figyelembe vesszük az egyén jogait, az ország lehetőségeit, érdekeit, és esélyt adunk a munkanélküliek egy csoportjának arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Hazaárulás, a nemzeti érdekek fölrúgása, évszázados hagyományok elvetése, a nemzet szellemének letörése, a világháborúkat nyert szerbség büszkeségébe és érdemeibe döfött szurony – vádolnak azok, akik a Szerbiában jobboldali értékeknek mondott politikai eszmék hirdetésével képviselik a nemzet csaknem felét a parlamentben. Sokan vannak, szerencsére nincsenek elegen. De elég hangosak ahhoz, hogy népszavazást követeljenek. Nemcsak arról, hogy hivatásos legyen-e a hadsereg, hanem a NATO-tagságról is.
Csomagban. Közben folyamatosan uszítva az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elleni amúgy is ingerült hangulatot. Tizenegy évvel a NATO-légicsapások után Szerbiában még mindig az érzelmek döntenek ebben a kérdésben. Az, hogy a Nyugat-Balkán egyben belenyúlik Közép-Kelet-Európába, hogy nemcsak Vajdaság pályázik a Duna menti regionális együttműködés kínálta előnyökre, hogy a NATO-tagság elérhetőbbé tenné az uniós tagságot, hogy a Koszovóról szóló küszöbönálló tárgyalások is könnyebbek lennének a NATO-tagság bizonyossá tételével, hogy mindez gazdasági és biztonsági előnyökkel járna, oldaná a feszültséget a térségben, tehát mindez vereséget szenvedne egy népszavazáson a „mi utáljuk a NATO-t” jelszóval szemben.
Tudják ezt azok, akik a hivatásos hadsereg létrehozásán dolgoznak. Azzal is tisztában vannak, hogy most nem szabad összekeverni a díszlépést. Hogy az euroatlanti integrálódás valóban atlantit is jelent. Hogy jövő ilyenkor a tagjelölt státuson csúszhat meg a lépés. Tudják azt is, hogy nem a szavak, hanem a tettek döntenek majd Brüsszelben mindkét központban, az EU és a NATO székhelyén is. Ezért van most az ideje a hivatásos hadsereg bevezetésének, és ezért korai még a NATO-csatlakozásról való népszavazás. Majd annak is eljön az ideje. Ha egyáltalán szükség lesz a demokratikus vélemény-nyilvánítás ilyen formájára. Amellyel oly sokszor, és oly alattomosan élt vissza a 90-es években a nemzeti zászlót bontó, sorkatonákkal és szabadcsapatokkal háborúk sorát vesztő rendszer.
Kommentek
Ha lehetne válalsztani akkor én inkább a svájci model mellett döntenék, de ki kérdez engem?
Amúgy meg egyébként is a korlátozott szuverenitás időszakában élünk, a világ csendőrei bármikor megszórhatnak bennünnket egy kis motyóval, mint ahogy azt egyébként tették is, ami azt a kérdést teszi fel, hogy szükség van-e és milyen mennyiségben egy olyan siserehadra aki ha kell halni nem mer.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >