2020. szeptember 23. Szerda
Ma Tekla, Líviusz, Ila névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (73.)

A különös rendőr

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (73.)
A levél (prajiturelemov illusztrációja)

Amióta az anyaországban élek, számtalan érdekes, váratlan, mondhatom akár rendkívüli esemény szem és fültanúja voltam, amelyekről többé-kevésbé hitelesen tájékoztattam is a „nagyvilágot” jelentéseimben. A rendkívüli jelzőt csak azért használom, mert számomra az. Másoknak talán nem jelent semmi különöset, de én lovagolok ezeken a témákon, akár az ügyeletes boszorkány. Vesszőparipáim egyike, ugye, a nyelvek, főleg idegen nyelvek használata, mindennapos gyakorlása még olyankor is, amikor arra magam sem készülök, de a szituáció hozza magával. Ott a helyzet, mint a focipályán, ordító, tehát be kell a labdát rúgni a kapuba, lehetőleg úgy, hogy az a hálót is érje, mert ha csak a gólvonalon megy át a labda, esetleg még a bíró sem veszi észre, és kész a világra szóló botrány. Láttunk már fán bagót, emlegették ezt mifelénk Bácskában.

Vasárnap dél körül, kellemes szeptember végi napsütésben lemegyek az úszóházra. Márti néni még főzött egy jó ebédet régi jó szokásához híven, ezért nagyon megörültem és nekiláttam annak ceremoniális elfogyasztásához az alattam csendesen csordogáló víz fölött. Ennek olyan különös varázsa van, amit csak az ért meg, aki lejár a Tiszára, valamelyik úszóházra, és tapasztalja azt. Ilyen közel az ősi erők egyikéhez kötődve falatozni, hasonló élmény, mint este a még pislákoló tábortűz kábulatába révedni.

Amíg én így elvagyok magamban, rajtam kívül vendég alig akadt, megüti egy érdekes hang a fülem. „Egy kávét kérek” – angolul. Azonnal felkapom a fejem a tányér fölött és a hang irányába meredek. Ki lehet az ma itt, aki angolul kér kávét? Vége a szezonnak. Hogy keveredett egyáltalán le ide? Cikáznak gondolataim ide-oda, majd megkérdezem a fiatalembert kávéscsészével a kezében tétován a sok üres asztal között keresgélve, hova is üljön, te meg honnan jöttél?

„Ausztriából” – válaszolja csöndesen, majd hellyel kínálom asztalomnál, mivel látom, még mindig komoly gondban van. Leül és elkezdünk beszélgetni. Két vadidegen ember, aki először találkozott az életben. Órákon át hallgatjuk egymás történeteit, megfeledkezve az időről, térről, és amikor már esteledik, elmesélem neki a bölcs meglátását, aki egyszer nekem elárulta, hogy a legfontosabb dolgok az életben a találkozások. Bólogat, mint aki most megtapasztalta azt, amit én 1973-ban átéltem Amszterdamban. Külföldön az ember olyan magányos mind addig, még valaki vele szóba nem áll, mint Krisztus a keresztfán. Még a latrok társaságában is.

Így kezdődött a mi barátságunk, ismeretségünk, amely az óta is tart. Persze, hogy elvittem kedvenc kocsmámba is, többször, ahol messze a legjobbat ehette, amíg itt teljesített szolgálatot. Ő ugyanis rendőr. Abból az egyetlen, és ritka fajtából, amelyiken ez legkevésbé sem látszik. A zöld határt védi egy nemzetközi alakulat tagjaként. Ha feladatra megy, egész hónapon át távol van családjától, szeretteitől, és ez lelkileg kikezdi még a legedzettebb embereket is. Már járt itt egyszer, áprilisban, és akkor fedezte fel az úszóházi szanatóriumot, amikor egy-egy keményebb munkában eltöltött éjszaka után lejött regenerálódni. Mondogatta is, hogy a legjobb hely Szegeden. Nekem, aki tíz éve már csak ott érzi igazán otthon magát.

Hol németül, aminek külön megörült, hol angolul beszélgettünk. A legjobb és leghatásosabb módja a nyelvek gyakorlásának. Sokat tanultam tőle is, és mindezt spontán önzetlenül. Ő meg végre kötődhetett valakihez ebben a szörnyen elidegenült világban, ahol az emberek gyorsan elfelejtettek már beszélgetni. Inkább pszichiáterekhez, pszichológusokhoz járnak, amikor már késő, és akkor is, ha jó a szakember, ugyan mit tesznek? Csak beszélgetnek, amíg az óra le nem ketyeg.

Ma kaptam tőle levelet, amelyben kifejezi reményét, hogy kapcsolatunk tovább él, mert ilyen gazdagon még küldetésből soha se tért meg szeretteihez. Kell ennél több? Rajtam nem múlik.

2010. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen harmatgyenge szűzbeszéde

Az egyik neves amerikai EU-szakértő úgy látja, hogy von der Leyen igen gyenge a jogállam kérdésében, >

Tovább

Sein Kampf

A hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elve Orbán illiberális demokráciájában is maradéktalanul érvényesül. Ennek mindenki által érzékelhető >

Tovább

A Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud

Ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára >

Tovább

Szomorú tavaszra keserű ősz

Azért nincs valamennyi iskolás asztalán laptop, azért védtelenek az óvodák, az iskolák, az öregotthonok, azért mentek >

Tovább

Mielőtt megmérgeznék az ellenzékieket

A demagógok viszont ezzel szembe mennek minden szinten. Addig tagadják a valóságot, míg csak nem lehetetlenné >

Tovább

Semmibe vett jogszabályok

Mindez nem volt elég jelzés a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának, hogy átfogó >

Tovább

Etikánk (nem) egészen primitív

(A) csodálatosan szép férfi (egy harcsabajszú Daniel Craig!) egyszerűen nem hitte el vagy nem akarta elhinni, >

Tovább

Botrány, hogy Európa mindezt eltűri

Az EU-tól vár segítséget a színi egyetem sorsának rendezéséhez Bagossy László. Azt nem feltételezi, hogy Orbán >

Tovább

Macskabarátok és a többiek – lengyel kormányválság

Belviszály miatt az összeomlás szélére került a lengyel kormánykoalíció. A PiS mindenekelőtt az állatjogok miatt különbözött >

Tovább

Keresztény körmagyar

Tombol a hipokrita és hazug, az egyházakat politikai gazemberek által megszállva tartott, gyarmatosított és a legaljasabb >

Tovább

Walesa: EU-reform vagy újratervezés

A németek, franciák és olaszok vagy belülről reformálják meg az uniót, vagy pedig alapítsák újra, miután >

Tovább

Egy német Orbán-imádó iskolaigazgató lesz

Az MCC élén vállalt tisztséggel Kálnoky elveszti tudósítói megbízatását mind a Die Weltnél, mind a Die >

Tovább