Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Merkelnek szembe kell szállnia Orbánnal és Kaczynskival
Ha nem teszi, annak a saját hitelessége látja kárát. A német zöldek szóvivője, Franziska Brandtner szerint a politikusnak ezt már rég meg kellett volna tennie. Diplomaták attól tartanak, hogy kudarccal ér véget a német elnökség, mind a Brexit, mind a koronasegély ügyében. Az pedig igen nagymértékben rombolná Merkel tekintélyét, pont a német választások előtt. Jelezné, hogy ideje lejárt, és hogy már hatástalan a varázspálcája. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Tegnap délután video megbeszélés formájában egyeztette álláspontját a magyar és a lengyel kormányfő az EU-tól kapott ultimátum ügyében, mármint hogy legkésőbb ma közöljék: hajlandóak-e elállni a hosszú távú költségvetés, illetve a koronaalap megvétózásától. A hírt a lengyel politikus irodája közölte. A két ország álláspontjától függ, hogy lehetséges-e kompromisszum. Az unió jelzésre vár, de ha elutasításban részesül, akkor egy brüsszeli diplomata szerint a 25-ök kénytelenek lesznek nekilátni, hogy Budapest és Varsó nélkül hozzák tető alá a mentőcsomagot.
Bloomberg
Egyelőre nincs jele annak, hogy Magyarország és Lengyelország jobb belátásra térne az uniós pénzügyi terv blokkolása ügyében. Mindkettő arra hivatkozik, hogy a két előirányzathoz kapcsolt jogállami mechanizmus veszélyezteti antiliberális rendszerüket, és eleve célponttá teszi őket, hogy az új szabályozás alapján csökkentsék a számukra előirányzott támogatásokat. Merkel az unió soros elnökeként mindezidáig hiába próbálkozott, hogy kompromisszum jöjjön létre a csütörtökön kezdődő európai csúcs előtt.
Nem tudni, mennyire kemény az ultimátum, de a tét mindkét oldalon hatalmas. Mindenesetre a többség dönthet a jogállami feltételek bevezetéséről. Ez esetben a magyar és a lengyel kormány még a csökkentett összegekhez sem jutna hozzá, ha a vétó miatt a közösség januártól kénytelen volna áttérni szükségbüdzsére. De nem hívhatnák le azokat a szubvenciókat sem, amelyek a jelenlegi keretből még három évig járnak nekik. Az újjáépítési program pedig teljesen bezárul előttük.
Összesen 180 milliárd euró elvesztését kockáztatják, noha az uniós pénzek voltak idáig a magyar és lengyel gazdasági növekedés, illetve az életszínvonal emelésének fő forrásai. Egy brüsszeli illetékes azt közölte, hogy a többieknek nincs kedvük hosszú vitába keveredni Budapesttel és Varsóval az állam- és kormányfők találkozóján, ezért akarnak már ma világosan látni. Negatív válasz esetén hozzákezdenek a B terv kidolgozásához, vagyis az ösztönző alapból kimaradna a magyar-lengyel tandem.
FT
Angela Merkel az utolsó összecsapásra készül az eheti csúcson, de ha kudarcot vall a költségvetési vitában, az beárnyékolhatja az örökségét. 9 hónap múlva lép le a színről, miközben a jogállami vita drámai törést okozott a szervezetben. Pedig – mondja Josef Janning, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője – Berlin valószínűleg éppen a költségvetést és gazdaságélénkítő tervet tekinti a fő eredménynek a féléves soros elnökség után. Ám a magyarok és a lengyelek kesztyűt dobtak a többieknek.
Ez különösen fájdalmas lehet a kancellárnak, hiszen a páros ily módon elutasít mindent, ami a német vezetőnek fontos. Nem próbálkozhat egyezséggel, amikor a másik oldal vétóval fenyegetőzik. Egyszerűen kihúzták a talajt a lába alól. A következmények azután messzire hatnak. Hiszen pénz híján nem lehet jóváhagyni a mostani csúcson a széndioxid kibocsátás csökkentését sem.
A színfalak mögött megy az egyezkedés, hogy eloszlassák Budapest és Varsó aggályait, de a Bizottság dolgozik szükségmegoldáson is. Mindenesetre a dolgok pont ellenkező irányban mennek azzal, amiben Merkel hisz. Az Európai Külkapcsolati Tanács berlini irodavezetője azt mondja, hogy a kancellárnak szembe kell szállnia Orbánnal és Kaczynskival. Ha nem teszi, annak a saját hitelessége látja kárát. A német zöldek szóvivője, Franziska Brandtner szerint a politikusnak ezt már rég meg kellett volna tennie.
Diplomaták attól tartanak, hogy kudarccal ér véget a német elnökség, mind a Brexit, mind a koronasegély ügyében. Az pedig igen nagymértékben rombolná Merkel tekintélyét, pont a német választások előtt. Jelezné, hogy ideje lejárt, és hogy már hatástalan a varázspálcája – hangsúlyozza a berlini elemző.
Die Welt
Az unió a jó rendőr, rossz rendőr- módszert veti be, hogy megpuhítsa a zsaroló lengyel és magyar kormányt. Az első szerepet a német kancellár alakítja. Merkel hangoztatja, hogy mindkét fél részéről engedményeket kell tenni a kompromisszumhoz. A Bizottság ezzel szemben azzal próbálkozik, hogy nyomással vegye rá Orbánt illetve Morawieckit a vétó visszavonására.
Fontos része a fenyegetésnek, hogy a két országot nem veszik be a mentőalapba. De ez még nem oldja meg, hogy nem lesz új költségvetés, már ha a két ország nem hátrál meg. Ezért Brüsszel most már azt is kilátásba helyezte, hogy jövőre olyan pénzeket is megvonhat, amelyeket már odaítéltek a magyaroknak, illetve lengyeleknek. Emellett a vitatott jogállami mechanizmust is felhasználhatják a támogatások csökkentésére. Ehhez a két nap múlva esedékes csúcskonferencián meg kell szavazni az új szabályozást.
Ha ez megvan, akkor az unió már januártól megindíthatja a szankciós eljárást a duó ellen, elég hozzá a kétharmados többség. Az EP zöld frakciója már petíciót nyújtott be, hogy fogadják el a jogállami feltételeket.
Süddeutsche Zeitung
Sok pénz van függőben a jogállami vitában és az idő csak egyre jobban szorít. Persze nem lehet csodálkozni azon, hogy Magyarország és Lengyelország nem akarja a jogállami kritériumokat, hiszen mindkét kormány ellen már eljárás van folyamatban a demokratikus játékszabályok felrúgása miatt. De ha jövőre kényszerköltségvetés kell alkalmazni a blokád miatt, az azt jelenti, hogy jó 15 %-kal kisebb lesz a keret, ami főként az elmaradott térségek felzárkóztatását érintené.
Berlin alighanem kompromisszumos javaslatot küldött a két országba, erre vár választ máig. De a részletek nem ismeretesek. Az egyik megoldás az volna, hogy nyilatkozatot csatolnának a jogállami mechanizmusról hozandó döntéshez, így oszlatnák el a két ország aggodalmait.
Süddeutsche Zeitung
A legolvasottabb német lap úgy gondolja, itt az idő, hogy az EU bekeményítsen a magyar és a lengyel vezetés ellen. Merthogy Orbán és Kaczynski meg akarják gyengíteni a jogállamot az unióban. Ezért Merkelnek nyomást kell gyakorolnia a két országra, ehhez megvan a kellő út és mód is.
A közösség jövőben nagymértékben függ attól, mennyire sikerül közösen felszámolni a járvány egyelőre felmérhetetlen következményeit. Ehhez jó pár kormány kétségbeesetten várja Brüsszeltől az anyagi segítséget. Ezért hiszi azonban Orbán Viktor azt, hogy neki vannak a jobb lapjai. A kancellárnak be kell bizonyítania, hogy téved. Ez persze keményen hangzik és ráadásul alighanem ellentmond a német politikus felfogásának. Hiszen ő mindig is az egységre törekedett, továbbá arra, hogy a viszályok ne éleződjenek ki túlságosan. De most már nincs több idő.
A hatalmon lévő magyar és lengyel nacionalisták évek óta bizonyítják, hogy onnantól nem kötelező a jogállam és a demokrácia, ha valaki már bekerült az EU-ba. Ezt a hibát enyhítené valamelyest a jogállami kikötés. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy mennyire ássa alá a demokráciát a Fidesz és a PiS, de már nem is erről van szó. A két párt új szintre emelte a viszályt azzal, hogy szerintük az új szabályozás a szuverenitásukat fenyegeti. A maguk módján igazuk is van. Hiszen mindkettő abból él, hogy folyamatosan megcsonkítja az uniót.
Azt szeretnék, ha az csupán gazdasági térség lenne, amely azonban küldi a pénzt. Viszont felesleges nyomatnia a jogállamiságot. Utóbbiról határozzon minden tagállam a maga belátása szerint. A többiek pedig hajoljanak meg e döntés előtt. Nem kevesebbről szól Orbán zsarolási kísérlete. De éppen ezért nincs mód most klasszikus európai kompromisszumra.
Trump már kénytelen távozni, de a trumpizmus katasztrófája még sokáig kísérti az európaiakat. Mennek tovább a támadások a nyílt társadalom és a liberális demokrácia ellen, az EU-n belül és kívül is. A földrész jövője a járvány leküzdésén túl a jogállamért vívott harcon múlik.
Ebben a küzdelemben Orbán és Kaczynski csak akkor lenne jobb pozícióban, ha a többiek elvesztenék az idegeiket. A koronalapot meg lehet csinálni nélkülük is. És minél erősebb a nyomás, annál inkább kénytelen Budapest és Varsó végiggondolni, készek-e megfizetni a vétó árát, amikor az ostor a saját lakosságukon csattan. Merkel európai pályafutása nem érhet véget formális egyezséggel.
Washington Post
A lengyel emberi jogok biztosa sajnálatosnak tartja, hogy országában is a magyar állapotok felé tartanak a sajtó tulajdonviszonyai. Mint mondta, a tekintélyelvű vezetés követi a magyar példát és jelentős érdekeltséget szerez a médiában. Az előzmény az volt, hogy az ország olajtársasága megvette német tulajdonosától az egyik legjelentősebb kiadócsoportot, amely a regionális lapok piacán tölt be domináns szerepet.
A Polska Press főleg a vidéki, konzervatív közönséget éri el, amely hagyományosan a PiS-t támogatja. Márpedig hogy ők hová szavaznak, az kulcsfontosságúnak ígérkezik a következő választásokon. A konzorciumhoz 20 körzeti napilag, illetve 120 regionális folyóirat tartozik, az olvasótábort jó 17 milliósra becsülik a 38 millió lelket számláló Lengyelországban.
A lengyel sajtó jelenleg még sokszínű és erős, de Kaczynski már a nyáron meghirdette, hogy vissza kell venni nemzeti kézbe. Úgy hogy a mostani adásvételt sokan nagy csapásnak tekintik a sajtószabadság szempontjából. A hatalom már amúgy is saját szócsövévé tette a közmédiát. És most félő, hogy ugyanaz lesz, mint Magyarországon, ahol Orbán Viktor szinte teljes egészében kézben tartja a tömegtájékoztatást.
Politico
Megint háborognak a kedélyek az Európai Néppártban a Fidesz miatt. A pártcsalád felelős vezetői azzal fenyegetnek, hogy kiteszik a magyar pártot, ha Orbán kitart a blokád mellett. Ott persze még nem tart a felháborodás, hogy az érintettek névvel is vállalják a véleményüket, ezért lehet, hogy csupán újabb pozícióharcról van szó. De az is elképzelhető, hogy nem az elszántságukkal van baj, csupán nem bíznak az akció sikerében.
Sokan azonban abban bíznak, hogy beindul a folyamat, amikor a héten megkezdődik az eljárás Deutsch Tamás ügyében, mármint hogy a Weber elleni gestapós-ávós kirohanás miatt zárják ki a frakcióból. Erre alkalmat kínál a pártcsalád holnapi tanácskozása, bár a kérdés nem szerepel a hivatalos napirenden. Közben Orbán csak olajat öntött a tűzre, amikor lazább együttműködést javasolt pártja és az EPP között. Nem kevesen provokációnak tekintik a felvetést és semmi esélyt nem adnak neki.
A CDU egyik EP-képviselője úgy nyilatkozott, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a Néppárt politikai hitele van veszélyben. Dennis Radtke úgy véli, hogy igenis ki kell zárni a magyar párot. Párttársai azonban egyelőre nem nyilvánítottak véleményt.
FT
Az EU-külügyminiszterek elfogadták, hogy a szervezet alkossa meg a maga Magnyitszkij-törvényét, azzal büntesse azokat a rendszereket, amelyek megsértik az emberi jogokat a világban. Legyen szó népirtásról, emberiesség elleni bűncselekményről, kínzásról, bírói ítélet nélkül elrendelt emberölésről, önkényes letartóztatásokról. Ilyen szabályozás már érvényben van az USÁ-ban és Kanadában is, de ott vonatkozik a korrupcióra is. Emberi jogi szervezetek, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok vagy a Transparency International éppen azt követelik, hogy számítsanak minősített esetnek a vesztegetési ügyek is.
Azzal érvelnek, hogy a korrupció segíti a kleptokrata, illetve az emberi jogokat megszegő rendszerek fennmaradását, ugyanakkor a néptől veszi el az anyagi forrásokat. Csökkenti az elszámoltathatóságot és aláássa a demokrácia alapjait. Ezzel együtt a belorusz ellenzék vezetője, Tyihanovszkaja üdvözölte a döntést. Nagyon fontosnak nevezte azt, amikor Lukasenko egyre keményebb eszközökkel próbálja leverni a tömegtiltakozásokat.
EUobserver
A tekintélyelvű Kína és Kambodzsa árgusszemekkel figyeli Magyország csatáját az EU-n belül. Phnom Penh számára azért izgalmas a kérdés, mert az unió tavaly augusztusban részben törölte az országnak nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, válaszul a demokratikus jogok korlátozására. Ezek után látogatott el az országba a minap Szijjártó Pétera, ami azt jelezte, hogy a délkelet-ázsiai állam új szövetségest talált Európában. (Az más kérdés, hogy később a frászt hozta a vendéglátókra, mert covidos lett és így jóformán az egész kambodzsai vezetés, kénytelen volt karanténba vonulni, a miniszterelnökkel az élen.)
De Kambodzsa és Kína ihletet is merít a nacionalista-fundamentalista magyar példából, hiszen az Orbán-kabinet is arra hivatkozik, hogy egyetlen ország se üsse bele az orrát a belügyeibe. Azon kívül Budapest és Varsó igyekszik aláásni az EU egységét. Peking és Phnom Penh ugyanakkor arra is kíváncsi, mennyire elszánt Brüsszel a jogállami vitában. Tehát hogy visszalép-e a frontális összecsapástól, pl. úgy hogy köztes megoldással védi ki a vétót.
Lehet, hogy a többiek az erő jeleként tüntetik fel a B tervet, ám az azt jelenti, hogy az unió elhalasztja a küzdelmet. Viszont a két ázsiai ország számára az is fontos jelzést küld, hogy ha lesz jogállami mechanizmust, akkor azt alkalmazza-e a szervezet. Mindenesetre az látszik, hogy ha sokáig halogatják a megoldást, a probléma kezelhetetlenné válik. És ez vonatkozik a demokrácia és az emberi jogok támogatására is, szerte a világban. Mert csak felbátorítja az autoriter rezsimeket, ha azt érzékelik, hogy Brüsszelnek nincs mersze élni a szankciókkal.
Guardian
„Remek, hogy Szájert megcsípték egy meleg orgián, de esetéből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az egész EU züllött”- írja a lap munkatársa, aki 12 évet töltött tudósítóként Brüsszelben. Azt tapasztalta, hogy az apparátus nagy része keményen dolgozik és őszintén hisz az európai tervben. A mostani botrány persze derűt hoz ebbe a sötét késő őszbe, hiszen olyasvalaki bukott meg menekülés közben, aki a családi értékeket propagálja az LMBT-ellenes Fidesz nevében. Nem lehet nem mosolyogni, amikor egy ilyen képmutató fundamentalista veszt rajta.
A szerző tapasztalatai ugyanakkor azt támasztják alá, hogy az unatkozó és jól kereső eurokraták sok mindennel foglalhatják le magukat szabadidejüket. Ebbe belefér a közös megegyezésen alapuló szexparti is, ha éppen nem lenne járvány. Miért is ne? Persze időnként visszaélnek a kiváltságaikkal, úgy hogy az európai intézményeknek határozottan fel kell lépniük a szexuális zaklatás és más visszaélésekkel szemben.
Az EU nagy találmány, folyamatosan bizonyítja, hogy mennyire szükség van rá. Módszeresen tolja tagjait afelé, hogy cselekedjenek pl. az alapvető jogok érdekében. A munkatársak közül azonban csak egy páran viselkednek úgy, mintha rájuk nem vonatkoznának a szabályok.
FAZ
Szolidaritási tüntetés volt Berlinben az SZFE mellett: résztvevők emberláncot alkottak a Volksbühne színház körül. A megmozdulást az egyik színművészeti főiskola diákjai szervezték, miután eddig csupán a neten fejezték ki szolidaritásukat magyar társaikkal. A szónokok követelték a magyar társintézmény autonómiájának visszaállítását. Többen is hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány kulturális hegemóniát akar. De veszélyben van az oktatás szabadsága is.
Ráadásul a magyar hallgatók a járvány miatt kénytelen voltak feladni az iskola megszállását, és azóta a tiltakozások mint betonfalról pattannak le a hatalomról. Az egyik német felszólaló rámutatott, hogy az új vezetés több tagjának fogalma sincs a művészetekről, mégis ők döntenek arról, hogy ki taníthat. Így az egyetlen logikus válasz az ellenállás.
New York Times
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság megkezdte a meghallgatást egy magyar, illetve német jóvátételi ügyben, hogy eldöntse: illetékes-e a tengerentúli igazságszolgáltatás a két kereset elbírálására. A gondot az okozza, hogy az idevágó, 1976-os törvény kizárja az amerikai jogorvoslat lehetőségét, kivéve egy-két esetet, pl. amikor a vagyon jogtalan eltulajdonításáról van szó. Márpedig a 14 magyar felperes, akik közül négy USA-állampolgár, azt mondják, hogy a magyar állam a háború előtt és alatt elvette az üldözött családok javait, ezért kártérítésre tartanak igényt.
Az Orbán-kabinet jogi képviselője azzal érvelt a testület előtt, hogy a döntést a magyar bíróságokra kell bízni. Csakhogy a másik oldal becsatolta az iratokhoz azt a levelet, amelyet más túlélők írtak, kiemelve, hogy hasonló ügyben teljesen hiábavalóan próbálkoztak bizonyítani igazukat a magyar joghatóság előtt. Olyan bizonyítékokat követeltek tőlük, amiket lehetetlen előteremteni, hiszen a lágerben mindent elkoboztak tőlük. Így azokat a dokumentumokat is, amelyet az ellopott javak tulajdonjogát igazolták.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >