2020. július 5. vasárnap
Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A tisztesség

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A tisztesség
Tisztesség (FikreesProject fotója)

Módfelett csalárd dolog ez a jogállam. Folyton valamilyen törvényeket kell meghozni és tartani magunkat hozzá, elveket követni még akkor is, ha az embernek másképpen felelne meg. Különösen akkor nyűgös és terhes, ha éppen a hatalmat gyakorolná. Az igazságszolgáltatással még elbánna valahogy, ha nem lenne ez a sok szedett-vedett fecsegő médium.

Történt a múlt héten, hogy Bosznia-Hercegovina és Szerbia határán egy rutinellenőrzés során őrizetbe vették a miloševići diktatúra elleni lázadás egyik élharcosát. Azt a valjevói festőt, akit 1999-ben 3 évi börtönre ítéltek az általa szervezett utcai tiltakozás miatt, melyben néhány rendőr is megsérült. Akkori őrizetbe vétele és a börtönben vele folytatott „tájékoztató beszélgetés” során eltört az állkapcsa meg néhány bordája. Ennek ellenére megszökik, és egy évre rá az október 5-ei belgrádi utca egyik hőse. Időközben a Legfelsőbb Bíróság érvényteleníti az ügyében hozott ítéletet és új tárgyalást rendel el, amelyet sohasem lehet megtartani, mert az örökös lázadó nem hajlandó megjelenni a törvény előtt. Emiatt vették ismét őrizetbe a múlt vasárnap. Ezt követően hördült fel előbb a sajtó, majd ugyanaz a szerbiai közvélemény, amely vállára emelte és sikerre vitte a Miloševićet megbuktató októberi népharagot a távoli ezredforduló évében. Amikor már a hatalmat gyakorlók közül mindenki azt gondolta, hogy a 10 évvel ezelőtti álforradalom rég megette saját gyermekeit, kiderült, hogy a joggyakorlás a sajtó asszisztálásával felélesztette az egyiket. Nem volt mit tenni, mint hogy az államfő, aki akarva-akaratlan élet és halál ura lett, kegyelmet gyakoroljon. Amivel megnyugtatta ugyan az egy pillanatra fölrezzent közvélemény lelkiismeretét, de egy újabb rovátkát vésett abba az oszlopba, amelyen hibáit tartják számon ellenségei. A valjevói forradalmár-festő esete a törvénnyel ugyanis, sajnos bekerül azoknak az eseteknek a sorába, amelyeket a hatalom arroganciájaként szoktak egyre gyakrabban emlegetni. Hősünk az államfői kegyelem révén egyike lett azoknak, akiknek soron kívül jár diploma, orvosi ellátás, kedvező hitel, jól fizetett munkahely, társadalmi segítség, kikövezett és kivilágított utca a faluban, elismerés, kitüntetés, megértő mosoly. Szemben az egyszerű halandókkal. Pedig a lázadó festő mondjuk ki nevét is, Bogoljub Arsenijević-Maki többet érdemelt volna az alamizsna elkésett odavetésétől. Biztosan lett volna tisztességes jogállami módja.

De ki törődik a tisztességgel ott, ahol ugyanezen a héten kiderült, hogy elévült a Marko Milošević elleni per, hogy már nem üldözik a néhai diktátor fiát, aki Požarevácban állítólag motorfűrésszel akart elégtételt venni a 10 évvel ezelőtt agyonünnepelt Ellenállás mozgalom tagjain. Ki vesződik a tisztséggel ott, ahol ugyanezen a héten emléktáblát kellett állítani az agyonvert francia szurkoló emlékére, akinek gyilkosait egy év után sem sikerült kézre keríteni. Ki az ördögöt érdekel még a tisztesség, amikor a szerbiai ügyészség a héten kiegyezett azzal a kulai fenegyerekkel, aki az Egyesült Államokban két évvel ezelőtt félholtra verte egyetemista kollégáját, majd a szerbiai konzul segítségével ‒ pótútlevéllel ‒ megszökött az amerikai igazságszolgáltatás elől. Egymillió dollárjába került az itteni adófizetőknek a washingtoni hatóságok kiengesztelése. Most két év és három hónapi börtönben állapodott meg azzal az ügyészséggel, amelyik becsületes eljárást ígért. Milyen tisztességet kérhetnénk számon, amikor a legerősebb és egyedüli befolyásos vajdasági magyar párt börtönnel fenyegeti azt az ismeretlen személyt, aki megszellőztette annak a beszélgetésnek a hangfelvételét, amely a befolyása alatt levő közvagyon elosztásáról szól, és rávilágít arra, hogy a VMSZ-nek, amely tűzbe-vízbe megy értünk, is csak maga felé hajlik a keze. Teheti, a politika még a jogállamnál is csalárdabb.

2010. szeptember 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erkölcsi tisztaság kontra Koszovó?

A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi >

Tovább

Londoni levél – A „hazai hivatal”

Az itteni belügyminisztériumot 1782 óta Home Office-nak hívják, a kitöltendő kérdőívem fejlécében is ez volt. Tárgyilagos >

Tovább

A szélsőjobb királycsináló lehet Horvátországban

Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a >

Tovább

Az orosz bénultság

Megint divatba jöttek az üres politikai rituálék, akárcsak a Brezsnyev-érában. De a hasonlóság vonatkozik arra is, >

Tovább

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább

Bajban Orbán szlovén klónja

Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét >

Tovább

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai >

Tovább

A nemzet golyóstolla második fordulóra kényszerül

Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó >

Tovább

A rajongók köztársasága

Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a >

Tovább

A SZER irányvonala még nem dőlt el

Pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független >

Tovább

Az agytalanság országa

Legyen meg az ő akaratuk, csakis az övék, és bocsássa meg mindenki az ő vétkeiket, miképpen >

Tovább

A szovjet kultúra

Úgy érti, David Boriszovics, hogy nincs igazi, szovjet kultúránk? – érdeklődött hűvös hangon Sztálin elvtárs, és >

Tovább