Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (65.)
Boldog születésnapot!
Sáfrány Ferenc
„Az ember önmagáról jóformán semmit sem tud. Másokról meg pláne semmit.” (Đuro Šušnjić)
Ha a fenti gondolathoz hozzáadom Erich Fromm meglátását az emberi lét tragikumáról, ami egyszerűen így foglalható össze: Az ember kétszer születik. Először, mint biológiai lény. Másodszor, mint szocializált lény. De még a legjobb feltételek között is meghal, mielőtt másodszor megszülethetne. Akkor érthetőbbé válnak lenn írott gondolataim. Talán?
Szörnyű szembenézni az üresen tátongó fehér lappal, még ha ez esetben virtuális is a papír. Valami ilyesmit érezek, amikor megpróbálok az önismeret poklában alámerülni. Mély sötétség vesz körül, mint a búvárt, aki a tengerek mélyén botorkál. Bizonytalanok lépteim, gondolataim összekuszáltak.
Most kezdek ráébredni, hogy mind az, amit tudni véltem eddig, csak önámítás a megismerés kínos útján. Még én így legbelül vívódom, az udvaron a szürke verebek táncolnak, közöttük egyetlen cinegével, boldogan. Ők a természet tökéletes része, én a tökéletlen. Még csicseregnek is hozzá, hogy provokálják beteg lelkem.
Persze, hogy tudom, „Negyven éves vagyok, szörnyű kor. Túl fiatal, hogy vágyaim lehetnének, túl öreg, hogy megvalósíthatnám őket.” Bár ne tudnám. Eszembe jut sokszor öreg cimborám, a bölcs Szókratész, aki szintén tudta, hogy semmit sem tud, de rajtam ez sem segít. Ha meg Dosztojevszkij „Feljegyzések az egérlyukból” című munkájába révedek, csak tovább tévelygek. De próbálkoztam másokkal is. Az eredmény siralmas. Egyedül a hit témakörében nem akadt soha valami olyan, mélyen „meggyőző”, legyen magyarázat, eszmény, ami megfogott volna. Pedig a misztérium, mint élet és halál, átváltozás, adott.
Legnagyobb tanítóm sem vigasztal, amikor azt állítja: „Hogy engem is temessetek el az ismeretlen hős sírjánál. Mert megismerni önmagam, nekem sem sikerült. De sejteni, sejtem.” Létezhet ennél több az önismeret golgotáján? Vajon Krisztus, Buddha… azért kivételek, mert ők nem csak sejtik önmagukat, hanem átlépték a határt? Mi van a létezés túloldalán?
Egyre többször teszem fel magamnak ezt a kérdést, míg Godot-ra várok, de se válasz, se hang, nem érkezik. Se külső, se belső. Csak csönd van körülöttem. Néha a szomszéd kutyája azért beleugat. Neki könnyű. Ez a dolga. De mi az én dolgom?
Az álarcosbálban már nem szívesen veszek részt. Fárasztó a sok alakoskodás, mellébeszélés, hamis értékrend. Az emlékeket rendezgetem, közben félelmekkel folytatok párbeszédet. Már nem szököm önmagamtól, felesleges idő, és energiapazarlás. Erre a kevésre, ami még hátra van, szembenézek önmagammal. Talán nem ijedek meg a visszanéző torzképtől, hanem próbálom őt végre elfogadni olyannak, amilyen.
Boldog születésnapot!
Kommentek
Boldogat!
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kelet-Európának új tervre van szüksége
Közép-Európában alapvető gazdasági koncepcióváltásra van szükség, mert az már nem megy sokáig, hogy a térség a >
Európa-ellenes Komintern
Adam Michnik szerint egyértelmű, hogy Kaczynski meg akarja gyengíteni az uniót, e célból összefogást készít elő >
Novemberi helyzetkép
Az Európai Unió felcsútizálása vagy Felcsút európaizálása – ez itt a kérdés; „a világ esze épp >
Magyarország szép csendben visszasomfordált...
... az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt >
A Magnyickij-törvény Orbán ellen?
Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző agytröszt európai igazgatója úgy látja, hogy az amerikai >
Európa migrációs csapdában
Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vučić hat éve még azzal >
Szerbia és Magyarország került a legközelebb Moszkvához és Pekinghez
A pozsonyi Globsec kutatóintézet szerint Európa középső részén Szerbia és Magyarország van a legkiszolgáltatottabb helyzetben Oroszországgal, >
Az EU alvajáróként belesétál a Nyugat-Balkán elvesztésébe
Biden igyekszik rendet teremteni az erőtlen EU helyett – Európában. Márpedig ez sokat árt az unió >
Brüsszel csupán időt próbál nyerni
A Budapestre és Varsóba küldött levél arra utal, hogy a Bizottság az idén már nem tervez >
Komoly veszélyben a magyar uniós tagság
A jelek arra utalnak, hogy hamarosan megalakul az új, szélsőséges frakció, éspedig várhatóan a magyar választás >
A Bizottság megírta levelét
Igen kellemetlen kérdésekkel lepte meg a Bizottság a magyar (és a lengyel) kormányt, miután aggódik, hogy >
Barbárként és civilizálatlanként hallgatni
Számomra ez az, ami a legtöbbet árulja el erről a velejéig bűnös, rohadt és elmondhatatlanul kártékony >