Ma Hermina, Lídia, Kamélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A rikkancs ismét jelenti (65.)
Boldog születésnapot!
Sáfrány Ferenc
„Az ember önmagáról jóformán semmit sem tud. Másokról meg pláne semmit.” (Đuro Šušnjić)
Ha a fenti gondolathoz hozzáadom Erich Fromm meglátását az emberi lét tragikumáról, ami egyszerűen így foglalható össze: Az ember kétszer születik. Először, mint biológiai lény. Másodszor, mint szocializált lény. De még a legjobb feltételek között is meghal, mielőtt másodszor megszülethetne. Akkor érthetőbbé válnak lenn írott gondolataim. Talán?
Szörnyű szembenézni az üresen tátongó fehér lappal, még ha ez esetben virtuális is a papír. Valami ilyesmit érezek, amikor megpróbálok az önismeret poklában alámerülni. Mély sötétség vesz körül, mint a búvárt, aki a tengerek mélyén botorkál. Bizonytalanok lépteim, gondolataim összekuszáltak.
Most kezdek ráébredni, hogy mind az, amit tudni véltem eddig, csak önámítás a megismerés kínos útján. Még én így legbelül vívódom, az udvaron a szürke verebek táncolnak, közöttük egyetlen cinegével, boldogan. Ők a természet tökéletes része, én a tökéletlen. Még csicseregnek is hozzá, hogy provokálják beteg lelkem.
Persze, hogy tudom, „Negyven éves vagyok, szörnyű kor. Túl fiatal, hogy vágyaim lehetnének, túl öreg, hogy megvalósíthatnám őket.” Bár ne tudnám. Eszembe jut sokszor öreg cimborám, a bölcs Szókratész, aki szintén tudta, hogy semmit sem tud, de rajtam ez sem segít. Ha meg Dosztojevszkij „Feljegyzések az egérlyukból” című munkájába révedek, csak tovább tévelygek. De próbálkoztam másokkal is. Az eredmény siralmas. Egyedül a hit témakörében nem akadt soha valami olyan, mélyen „meggyőző”, legyen magyarázat, eszmény, ami megfogott volna. Pedig a misztérium, mint élet és halál, átváltozás, adott.
Legnagyobb tanítóm sem vigasztal, amikor azt állítja: „Hogy engem is temessetek el az ismeretlen hős sírjánál. Mert megismerni önmagam, nekem sem sikerült. De sejteni, sejtem.” Létezhet ennél több az önismeret golgotáján? Vajon Krisztus, Buddha… azért kivételek, mert ők nem csak sejtik önmagukat, hanem átlépték a határt? Mi van a létezés túloldalán?
Egyre többször teszem fel magamnak ezt a kérdést, míg Godot-ra várok, de se válasz, se hang, nem érkezik. Se külső, se belső. Csak csönd van körülöttem. Néha a szomszéd kutyája azért beleugat. Neki könnyű. Ez a dolga. De mi az én dolgom?
Az álarcosbálban már nem szívesen veszek részt. Fárasztó a sok alakoskodás, mellébeszélés, hamis értékrend. Az emlékeket rendezgetem, közben félelmekkel folytatok párbeszédet. Már nem szököm önmagamtól, felesleges idő, és energiapazarlás. Erre a kevésre, ami még hátra van, szembenézek önmagammal. Talán nem ijedek meg a visszanéző torzképtől, hanem próbálom őt végre elfogadni olyannak, amilyen.
Boldog születésnapot!
Kommentek
Boldogat!
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kilép-e Magyarország az unióból?
A Bloomberg hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV-nek, hogy >
Az Orbán-kormány egy cinikus hatalmi gépezet
Karácsony Gergely számára akkor telt be a pohár az Orbán-kormánnyal szemben, amikor az a járvány kellős >
Majdan: menekültek a visszatoloncolásról
A tudósító felkereste szerb földön a mindössze pár száz lakosú Majdan községet, ahol kb. 200 idegen >
Vettel és Hamilton, a száguldó jótét lelkek
Hogy persze a Forma-1 fórum lett olyanok számára, akik javítanának az világon, az vitathatatlanul Hamilton érdeme. >
A szivárvány színű Vettel
Sebastian Vettel olyan bukósisakot visel a Hungaroring hétvégi futamán, amelynek teljes felületére szivárvány színű matricát ragasztottak, >
Mozgásba lendült a Balkán-útvonal
Burgenlandban van olyan nap, hogy 100 határsértőt is elfognak. Számuk az idén már az 5 ezer >
A magyar homofób törvény tudatos provokáció
Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő >
A szexuális propagandáról
S persze kiskorú gyermek által elkövetett szexuális propagandának minősül az, amikor mondjuk egy tömegtüntetésen a kisgyermek >
Alaptalanok a tömeges migráció miatti félelmek
Az csak arra jó, hogy a populisták meglovagolják. Gerald Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű >
Új választáshoz pedig új fenyegetés dukál
Ahogy az ország tér magához a járványból, úgy lépett kampány üzemmódba a Fidesz és Orbán. Így >
A magyar választásoknak hatalmas a tétje
Kifelé a Fidesz igyekszik magabiztosságot árasztani, de közben azon dolgozik, hogy már most kicsinálja az ellenzéket. >
Mintha Magyarország búcsút intett volna a Nyugatnak
Ilyesmit általában a populisták és a diktátorok csinálnak, ha aggódnak az uralmuk miatt. A gyerekvédelem és >