2021. január 24. vasárnap
Ma Timót, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A mindennapi

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A mindennapi
InTheNameOfArt fotója

Államalapító királyunk ünnepe nálunk, vajdasági magyaroknál is ötvöződött az új kenyér ünnepével. Nem olyan töretlenül, mint az anyaországban, de amióta itt is ismét szervezetten emlékezhetünk meg Szent Istvánról, nyilvánosan megszentelik és megszegik az új lisztből dagasztott kenyeret. Amelynek még rendes kenyér formája van, és ízben is biztosan a gyermekkor kenyéremlékét idézi. Nem úgy, mint a pékeknél kapható, kenyérnek mondott százfajta valami. Amelyek ára a nevük cifraságától is a magasba szökken. Akárcsak a búza és a liszt árának alakulásától meg az államnak járó falatoktól.

Szóval oda jutottunk, hogy aratás után ismét téma a kenyér ára. Szezonmotívumként kezelhetnénk, mint a fürdőruha-divatot. Mert évről-évre visszatér. Szezonmotívumként kezelhetnénk, ha a mindennapi nem jelentene keserű betevő falatot nagyon sok ember számára. Éberen figyelő és aggódó kormányunk azonban idejekorán közbelépett, és az árutartalékokból 100 ezer tonna lisztet kölcsönöz a pékeknek. Ahogy ők mondják, a magánpékeknek. Egyébként a sütőipar a privatizáció során a magántulajdonba vándorolt. Tehát a pékek meg a kenyérgyár-tulajdonosok szavatosságot vállalnak arra, hogy az 500-as lisztből sütött félkilós vekni ára 15 és 38 dinár között marad a következő hat hónapban. Nem lehet tudni, miből ered ez az óriási különbség a közép-szerbiai és az észak-vajdasági kenyér között, ha ugyanabból a lisztből sütik. Mindenesetre mindegyik pék azt állítja, hogy a kifizetődőség határán dolgozik. Egyébként van olyan pékség, amelyben ilyen veknit is sütnek, és van bolt, ahol ilyen áron meg is lehet venni. De nagyon sok olyan is van, ahol évek óta nem árulnak ilyen kenyeret, és nem is áll szándékukban. Hogyan ellenőrzik majd, hogy az árutartaléki kölcsönből milyen kenyér készül, és mennyiért adják. Nyilván sehogy. Mint ahogy arra sem keresi egyelőre senki sem a választ, hogy mi történik fél év múlva, amikor lejár a kormány és a pékek népnyugtató megállapodása, és ismét téma lesz a kenyérár. Addig múlnak a hónapok, és a fene tudja, mit hoznak magukkal, milyen témákat sodornak le a gazdaságpolitikai színtérről.

Most is itt van (ismét) a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, amely (ismét) ellentmondásos fogadtatásra talált. A téma ezúttal a költségvetési felelősség. Ez az a szó, amely továbbra is idegenül hangzik Szerbiában. Sőt ellenségesen. Tehát felelősség, méghozzá költségvetési. Csoda-e hát, ha a jegybank új kormányzója látatlanban azt mondta, hogy a megbeszélések nem lesznek könnyűek. Sikeresek viszont igen – mondta ugyanaz a kormányzó. A kormány ugyanis jó irányba lép – állapította meg. Nem világos, mire alapozza kincstári optimizmusát, habár esetében talán nem kellene kételkedni a kincstár állásáról való hiteles információkban. Bár, a csoda tudja. Mert a pénzügyekben felelős és talán járatos miniszter homlokegyenest ellentétes véleményen van, mint a gazdasági tárca vezetője. Ebből következően homlokegyenest ellentétes platformról akar tárgyalni a Valutaalap illetékeseivel. Szerinte ugyanis tiszteletben kell tartani a korábbi megállapodást, amely kimondja, hogy az idén nem lehet emelni a béreket. Ezt vallja a kormányfő is. A gazdaság irányításával megbízott miniszter viszont ismét azt mondja amit az emberek hallani akarnak, tehát, hogy növelni kell a béreket és a nyugdíjakat is. Ez a haladás feltétele. Mert akkor többet vásárolnak majd az emberek. Egy baj van ezzel a logikával. Mi történik, ha a hitelező visszakéri a kölcsönt? De addig is múlik az idő, aki ebédre jóllakik a kölcsönkenyérből, nem gondol a vacsorára – véli a miniszter. Ez a választások előtti hatalom logikája. Szerbiában két év múlva kellene választani. Erről azonban az utóbbi 20 évben nem a szabályok, hanem a politikusok döntöttek. Többnyire rosszul.

2010. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Kreml érezhetően ideges

Navalnij a közösségi médiában tud mozgósítani, az elnök Fekete-tengeri palotájáról készült filmet kedd óta már több, >

Tovább

A Trumpnál okosabb demagógok lassan fojtják meg a demokráciát

Orbán gátlástalanul házal a rasszista és antiszemita utalásokkal, a nyílt felbujtást azonban kerüli, mert nem szeretné >

Tovább

Orbán és az orosz vakcina

Orbán Viktor azért vág bele az orosz vakcina beadásába, mert a választások közeledtével szeretné felgyorsítani, hogy >

Tovább

Egy nagy-nagy megkönnyebbülés

Trump szűklátókörű nacionalizmusa után Amerikának végre megint olyan elnöke van, aki hisz abban, hogy az Egyesült >

Tovább

Orbán viszonya feszült lesz Bidennel

Trump nacionalizmusát sokan támogatták, pl. olyan feltörekvő autokráciák, mint Magyarország és Brazília. Ő volt a jelentős >

Tovább

A jogállami vitákat a lengyelek és a magyarok az urnáknál tisztázhatnák

Ezt a Bizottság alelnöke közölte abból az alkalomból, hogy elkészült az EU jelentése az osztrák demokrácia >

Tovább

A Merkel-utód nem fog bekeményíteni Orbánnal szemben

Laschet a jelek szerint nem kíván azon változtatni, hogy a két uniópárt, és főként Merkel védőernyőt >

Tovább

A vágy vakcinája

Mintha az ellenzék is érezné az immár számokban is megmutatkozó esélyt, mintha a fegyelem és az >

Tovább

Magyarországnak soha nem volt ilyen cinikus, romlott, gonosz kormánya

Nem gondolhatunk másra, hogy az orosz majd a kínai oltóanyag népszerűsítése mögött kizárólag üzleti és politikai >

Tovább

Merkel-utód: Csak semmi kísérletezés

A Financial Times úgy véli, hogy Armin Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU >

Tovább

Siralmas Trump politikai teljesítménye

Hatalmas erkölcsi felelősséget visel, akárcsak a republikánusok a kurzus geopolitikai következményeiért. Hiszen ha az Egyesült Államokban >

Tovább

Kinek a haszna?

És Orbán legnagyobb tévedése abban van, hogy ezt a kínai valamit azoknak a hatvanon felüli krónikus >

Tovább