2020. október 27. kedd
Ma Szabina, Antonietta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Guča

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Guča

És lőn ismét Guča, és lőn trombita, meg sok száz rézfúvós, emelkedett hangulat, bárányáldozat nyárson, pljeskavica lepényben sok hagymával 150-ért – a tavalyi áron – sör műanyag flakonban, sör az árokparton. És valának turisták messzi Angliából, Ausztriából, a baráti Szlovéniából, a nagyvilág minden tájáról, a szélrózsa minden irányából.

Megnyílt a trombita-múzeum, leleplezték az első trombita-fesztivál győztesének a szobrát. Szóval nagy volt a vigadalom már a megnyitón. Jöttek franciák, németek, lengyelek, oroszok. Érkeztek Izraelből és Amerikából a trombita megszállottjai. Ott volt a megnyitón a közműfejlesztési miniszter, aki visszatérő vendég, mint ahogy az volt elődje a miniszteri bársonyszékben, az útépítő Ilić is. A mostani építő, Mrkonjić, a gučai trombitaszóban látja Szerbia legjobb fejlesztési esélyét. „A közlekedési folyosók azok folyosók, de Guča az Szerbia, és Szerbia az Guča. Ez lenyűgöző” – mondta az infrastruktúra fejlesztésével megbízott miniszter. Tolmácsolta Tadić elnök és Cvetković kormányfő üdvözletét. Azt is elmondta, hogy a kormány felelős a hagyomány, a gučai hagyomány ápolásáért. Mert ugye, az idei az 50-ik trombitás-találkozó. Komoly szociológiai, pszichológiai és egyéb tanulmányok tárgya lehetne a rézfúvós fesztivál világsikere és hírneve. A mindennapok merev és kötelességtudó bilincséből való menekülés a balkáni nyílt mentalitásba, a pár napos feloldódás csak egyike lehet a népszerűség magyarázatának. A globalizálódó világ kínálta lehetőségek, az információk eddig nem létező áramlása és áramoltatása, a keleti és a nyugati civilizáció találkozása, a merev és fegyelmezett mindennapok meg az orientális hangokat, illatokat, ízeket kínáló, és más érzékeket ingerlő tarka forgatag egyvelegének a vonzását ötvöző népőrület fokozva szilvóriummal és olcsó sörrel? Talán. Nyári időtöltés – mondanák egyesek. Mások szerint zenei analfabéták fújják a talpalávalót az iváskultúra nélküli tömegnek. Mivel azonban ez a tömeg több százezres, a politikusok sem hagyhatják, és nem is hagyták figyelmen kívül. 1999-ben Zoran Đinđić későbbi miniszterelnök is megjelent, akkor még ellenzéki politikusként. A nép hangulata érdekli – mondta. Aztán kormányfőként is megtisztelte a szerb trombita ünnepét. Egykori harcostársa, Vojislav Koštunica, majd legkomolyabb ellenfele az akkori ellenzékben, már miniszterelnökként érkezett Gučaba. Arról maradt emlékezetes, hogy kijelentette: aki nem érti Gučat, nem érti Szerbiát. Aztán kiderült, hogy Szerbia sem érti a könyvtárszagú tanárpolitikust, és az elmélet ízű szalon-nacionalistát, és helyette az Európát kínáló, közvetlenséggel nyerő Tadićnak akar hinni. Ő is megmutatta magát Gučában, és kiderült róla, hogy ő is szeret olyan helyekre látogatni, ahol sokan vannak. Így került Újvidékre, az Exit fesztiválra is. Ez volt az „Európai Unió is – Koszovó is” szakasza, Exit is, Guča is lecsapódásában. Az újságok és a krónikások nem jegyezték a belgrádi vagy az újvidéki komolyzenei fesztiválon, a BEMUS-on vagy a NOMUS-on való jelenlétét. Tehát ez a rézfúvós happening már régóta részévé vált a szerbiai politikai folklórnak, vagy az itteni politikum épült bele a török uralom emlékét is ébresztő és ápoló rezesbanda-fesztiválba. Amely fél évszázaddal ezelőtt egy falusi találkozóként indult, bizonyára nem is álmodva arról, hogy az egyik legnépszerűbb szerbiai márkaként emlegetik majd 50 év múlva, nemcsak az országban és a környéken, hanem Európában, sőt azon túl is. Mert tetszik vagy sem, Exitet vagy Sziget-fesztivált sokfelé lehetne csinálni, Gučát nehezen. Habár hullámán sokan, sokfelé, sok pénzt keresnek az itteni cigány rezesbandák felléptetéseivel.

2010. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább

Tűz alá került Orbán Viktor

A koronavírus második hulláma egyre súlyosabb következményekkel jár. A miniszterelnök szeretné elkerülni az olyan kemény intézkedéseket, >

Tovább

Bódis Gábor szíves érdeklődése – türelmes válasz

Van-e valamiféle tanulság? Az etnikai mikroverzumunkhoz képest „távoli” Budapesten és Belgrádban azt hiszik egyik-másik értelmiséginkről, hogy >

Tovább

A hatalom természete az illiberális rendszerben

A legsúlyosabb következményekkel az jár, hogy leértékelődik a nyilvánosság. A média javarészét a hatalom tartja markában, >

Tovább

A csirkefogók, mint Orbán mindenütt ihletet merítenek Trumptól

Orbánnak és a hasonszőrűeknek konkrét politikai hasznot hajthat, ha Trump nyer, de a legnagyobb nyereség mégis >

Tovább