2020. július 2. csütörtök
Ma Ottó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (59.)

Bubika

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (59.)
Dániel és Milán

A becenév egy rendkívüli, középkorú embert takar, akinek a hivatalos nevét nagyon kevesen ismerik. Ő ezzel a névvel vált közismerté, hadd ne fogalmazzak elfogultan, köreinkben legendává.

Temerinből indult el annak idején, mint ápolónövendék, mert ilyen iskolát fejezett, 1991 őszén, amikor már forró volt a vajdasági talaj, Svédországba, hogy onnan időben megszökve, valahogy „hazatérjen”, igaz csak az anyaországba. Itt telepedett le Szegeden.

Én az Undergroundba figyeltem fel erre a jó emberre, valahol a kilencvenes évek vége felé, amint záráskor a pultot jól megtámasztva az igazak álmát aludta, néhány sör után. Nem ártott ő senkinek. Még mosolygott is, ha valaki éppen ébresztette.

Egyszer hazaugrottam szűkebb pátriámba, és mint rendes ember, magam is a Mojóban kötöttem ki, előbb vagy utóbb, mint mindig és elpanaszoltam legnagyobb gondomat. Elhagyott bennünket az egyik megbízható munkatársunk, ki családi okok miatt nyugatabbra készült, hogy egyről a kettőre jusson. Mivel én őszintén csak a mi fajtánkban bíztam, ami a munkát illeti, helyette szerettem volna megfelelő munkatársat találni. Amíg én így panaszkodom, Gagacs megszólal a maga nyelvén, és csak annyit mond, Bubika. Először nem értettem, mit motyog jó barátom, de egy kisebb, érvelő magyarázkodás után, ami ennyiből állt: „Feri, a világ legjobb és legmegbízhatóbb emberét ajánlom figyelmedbe. Én vele voltam Svédországban, ott ismertem meg, és a kezem teszem rá, hogy tőle jobban nem találsz.” „De a pultot, amikor úgy megtámasztotta, ott nálatok. Itt állandóan úton kell lennie, vezetni…” – próbáltam érvelni, mire barátom csak legyintett egyet és lesöpört minden ellenérvet. „Az csak látszat, arany a szíve, és ha néha magányos, megiszik néhány sört. De ez a lényegen nem változtat.”

Ma már eltelt vagy tíz év, és igaza volt, magam sem találhattam volna tőle megbízhatóbb embert, akiért éppen eleget aggódtam, na nem a munkája, hanem a családi élete miatt. Sokáig élte az oly magányos ember életét, nevezhetjük agglegény életnek is, ami egy idő után már veszélyessé válik. Az ember kiszalad az időből, melynek főleg a biológiai korlátok szabnak határt, és csak úgy, lassan elmúlik, nyomot sem hagy maga után, nem hogy utódokat.

De ez esetben a történetünk, mint a mesében, egyszer csak szépre és jóra fordult. Olyan szépre és jóra, hogy a napokban megszületett Dani és Milán fia. Egyszerre kettő, és még időben. Az anyuka is jól van, az apuka meg egyenesen röpköd. Én életembe annyi pálinkát még nem ittam meg, mint a napokban. Ha valaki megérdemelte, hogy gyerekei legyenek, hogy ő apa lehessen, az Bubika. Erre már én veszek mérget.

Említettem is neki, hogy az élet még csak most kezdődik, ami eddig volt, azt úgy hagyja maga mögött, mint ha álmodta volna. Magam sem tettem másként, amikor 1988-ban megszülettek a kis rikkancsok, és most már felnőtt emberek, akik helyüket keresik az életben. A mi dolgunk, hogy ebben segítsük őket, szeretettel, odaadással, a többi meg majd alakul, ahogyan a nagykönyvben meg van írva.

2010. július 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Asselborn: Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban

A magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Jean Asselborn, aki ádáz ellenfele >

Tovább

Bajban Orbán szlovén klónja

Belebukhat a szlovén kormány a vírus elleni felszerelések beszerzése körüli simlis üzletekbe. A gazdasági tárca vezetőjét >

Tovább

Az emberiség válaszúthoz közeledik

A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai >

Tovább

A nemzet golyóstolla második fordulóra kényszerül

Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó >

Tovább

A rajongók köztársasága

Az ok az, hogy megosztott társadalmakban az emberek sokszor a pártos ösztöneiket követik és nem a >

Tovább

A SZER irányvonala még nem dőlt el

Pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független >

Tovább

Az agytalanság országa

Legyen meg az ő akaratuk, csakis az övék, és bocsássa meg mindenki az ő vétkeiket, miképpen >

Tovább

A szovjet kultúra

Úgy érti, David Boriszovics, hogy nincs igazi, szovjet kultúránk? – érdeklődött hűvös hangon Sztálin elvtárs, és >

Tovább

Veszélyben a magyar független sajtó zászlóshajója?

A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja >

Tovább

Index jobbra

Versenytársainknak szerencsés túlélést kívánunk. De maradunk még mindig elegen. Nem lesz időtök mindannyiunkat kiirtani. Eljön a >

Tovább

A szerb demokrácia mint egy Potemkin-falu

Brüsszelnek nem kellene támogatnia az államfő pártját. A német liberálisok egyik parlamenti képviselője pedig az üzente >

Tovább

Búcsú az EU-tól?

Fukuyama szerint Szerbia sajnálatos módon az Orbán-féle tekintélyelvűség irányába halad. A világhírű politológus hozzátette, hogy Vučić >

Tovább