2020. április 8. Szerda
Ma Dénes, Valér, Valter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Tarisznyarákfene

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Tarisznyarákfene
Korrupció (GhostHand illusztrációja)

Mindig tetszettek a fedőnevek. Mert olyan találónak tűntek. Személyre és vállalkozásra nézve egyaránt. Biztos azért is, mert a titokzatosság homályába burkolózva gyermekkori kíváncsiságot keltettek. És sokáig meseszerűen hatottak. Távoliak voltak, filmekből, regényekből és a történelemből ismertük őket. Aztán, ahogy ránk tört a demokrácia, sajnos itt is megismerkedtünk velük. Ma már túltengnek. Továbbra is titok, ki és mi áll mögöttük, de mindig találóak.

Mint a legújabb szerbiai botrány esetében, melynek sajtóáldozatai ezúttal ‒ vagy ismét ‒ az orvosok meg a gyógyszerészek. A rendőrség őrizetbe vette a belgrádi Onkológiai Intézet vezető orvosait a főorvossal az élen, és több jelentős gyógyszergyár itteni képviselőit. A rákbetegségek gyógyításakor használatos szerek vásárlásakor és alkalmazásakor elkövetett megvesztegetés gyanújával. A rendőrségi akció fedőneve Tarisznyarák. Az a tengeri állatka, amely az árapály határán él, majdnem mindent megeszik, akár élő, akár holt. Nem idegenkedik a kannibalizmustól sem. Találó. A két éven át folytatott akció eredménye vagy következményeként őrizetbe vették Szerbia legnagyobb onkológiai intézetének igazgatóját a helyettesével együtt, ugyanott a gyermekosztály vezetőjét, az orvosságok kezelésével megbízott gyógyszerészt, a főpatikust, akárcsak a három legnagyobb citosztatikum-gyár képviselőit.

A korrupciós botrányokhoz hozzászokott itteni sajtó és a hozzászoktatott közvélemény rutinszerűen fogadta a hírt. Bennünk van már, reflexszerűen megjelenik a fásultsággal vegyült óvatosság. Hiszen az utóbbi 10 év kormányai szinte hetente produkáltak egy-egy kisebb és havonta vagy kéthavonta egy komolyabb botrányt, amelyek közül szinte egyiket sem zártak le. Amelyeket viszont igen, azok a várakozásokkal ellentétben a vádlottak felmentésével értek véget. Mint nemrég a Bőrönd néven elhíresült, melynek több ismert szereplője is volt, a többi között a mostani belügyminiszter. Úgyhogy tulajdonképpen meglehetősen blazírt dolog az újabbnál-újabb botrányokkal foglalkozni. A bulvársajtó azonban még nem unja őket. A komoly lapok viszont kifulladnak követésükben. Mert a szerbiai igazságszolgáltatás vagy nagyon alapos, vagy maga is része ennek a hatalom, a bűnüldöző szervek és a bűnözők közötti szövevényes kapcsolatnak, melynek mozgatója az egyéni haszon, az anyagi érdek. Ami most már társadalmi jelenség, megtűrt, sőt gyakran elfogadott viselkedési forma. Az anyagi és politikai korrupciót az oktatási rendszerben „alkalmazott tudományként” sajátítják el a jövő nemzedékei, hogy az iskoláztatás befejeztével zavartalanul alkalmazhassák első munkájuk megszerzésében, az előrehaladás során, munkatársi és üzleti kapcsolatokban, de az egykor meghittnek vallott, ma barátinak mondott társadalmi kapcsolatok ápolása, esetleg megszakítása esetében is.

 A korrupció és a megvesztegetés természetesen nem szerbiai márka, brand, szerbikum. Csak a jogállam intézményesített eszközeivel lehet több-kevesebb sikerrel harcolni ellene. Nem csak otthon. A külföldi vállalatokat rendes jogállamban idegenben is ellenőrzik saját állami szerveik. Ehhez azonban az idegen ország, ez esetben Szerbia segítségére is szükség lenne. Az itteni szabadkereskedelmi központ vezetője szerint a Szerbiában üzletelő külföldi nagy cégek alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, és külön megvesztegetési alapokat hoznak létre. Akadnak olyanok is, amelyek betartják a szabályokat. A joggállamiakat. Egyelőre azonban az alkalmazkodóbbak járnak jobban. Mert úgy látják, igazuk van azoknak, akik szerint 15-20 évbe is beletelik, amíg Szerbiában valóban függetlenné válnak az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek. Addig pedig sok pénz folyik a vállalati számlákról a magánzsebekbe. Magán- és állami szektorban, gazdaságban, humanitárius tevékenység során, különböző alapítványokon keresztül. Vállalati és költségvetési pénzeket lehet majd „lenyúlni” határon innen és túl, sors-, honfi- vagy nemzettársaink nevében. És ha ügyesen csinálják, még kitüntetés is jár érte.

2010. július 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merkel történelmet írhat

Timothy Garton Ash szerint Európa megerősödve kerülhet ki a jelenlegi bajból, ha Merkel él a pillanat >

Tovább

A szélesebb körű fertőzés Magyarországon már régen elkezdődött?

New York Times: A hallgatás fala mögött arra utalnak a jelek, hogy a tényleges állapotok jóval >

Tovább

A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt

A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és >

Tovább

Egy kis közös teherviselés

Tényleg? Nincs elég közös teher az embereken? Például amiatt, hogy mi lesz velük, ha ők maguk >

Tovább

Londoni levél - A hibernáló metró

A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >

Tovább

A Fidesz Waterlooja

A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >

Tovább

Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben

Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >

Tovább

Egy ravasz, de gátlástalan kalandor

Az elmúlt 10 évben csaknem egymillió magyar fordított hátat országának, amelyet visszataszít a múltba egy ravasz, >

Tovább

Orbán mint a Bond-filmek gonosztevője

A mázli sokat segített neki. Magyarország kicsi, az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a 40 milliós Lengyelországban >

Tovább

Az autokraták titokban imádják a világjárványt

Orbántól Kaczynskiig azért imádják, mert az a háborúhoz hasonlóan rendkívüli intézkedéseket igényel, beleértve a szabadságjogok korlátozását. >

Tovább

Nyugi!

Senkit nem visznek el, senkiért nem jön a fekete autó, és senkit nem hurcolnak be egy >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor – Európa szégyene

Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő >

Tovább