2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A politikai temető

A rikkancs ismét jelenti (53.)

Slavoljub Đukić: Političko groblje

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (53.)
Candyflesh fotója

Most fejeztem be a könyv olvasását, tanulmányozását, és már nyugodtabb vagyok. Éreztem ezt mindvégig, ahogy a cirill betűs sorokat szántottam, a szerző ezt a könyvet nekem is írta. Minden olyan ember, aki még mindig nem érti, mi történt vele és főleg miért történt vele az, ami megtörtént a volt Jugoszlávia területén?

Miért élek én Szegeden immár tizenkilenc éve? De sokszor tettem fel magamnak ezt a kérdést, csak az évek száma volt kevesebb. De ahogy elnézem, egyre több lesz. A palesztin sorsom csak nem fog változni, főleg nem radikálisabban, mert arra semmi esélyt nem látok még ma sem.

Nekem nagyon kellett ez a könyv, melynek címét akárhogyan is próbálnám lefordítani, veszítene jelentéséből és jelentőségéből is. A temető még önmagában jelent lényegi utalást, de a jelző, mint politikai, ez esetben szinte agyonüti a magyar nyelvben az utalás eszenciáját. Valaki majd csak megtalálja a megfelelő fordítást, ha keresi. Én nem vagyok nyelvész, de nekem a tartalom a fontos, és természetesen a szerző stílusa.

Az elmúlt hetven év történelme van itt sajátosan összefoglalva, melyből én otthon boldogan, és nem utolsó sorban hittel, vidáman, tisztességesen kimosott aggyal lehúztam huszonötöt, majd jött az ébredés és harmincnyolcat hagyva magam mögött, úgy mindenestől, ötvenhetedik életévemben kezdem érteni, mi, miért, hogyan történt velem, veled, velünk, mindenkivel.

Ezt azért hangsúlyozom külön ki, mert sok minden világos volt nekem már jóval előbb is, de nem minden. És ez itt a fontos kérdés.

Személyesen nem ismerem a kitűnő újságírót, publicistát, Slavoljubot, de így is gratulálok neki mind azért, amit ebben a könyvben leírt, le mert írni. Ahhoz meg, ahogyan írta, még a sorokat olvastam, egyszerűen csak annyit lehet hozzáfűzni, zseniális. Hideg fejjel, mint a spriccer, egy pillanatig sem kételkedve, hogy a legfontosabbat, a professzionális lelkiismeretet helyezve mindenek fölé és elé, olyan olvasmányban részesüljön az olvasó, amilyenben ritkán találhatja magát, ha olyan történelmi eseményekről olvas, amelynek maga is részese volt, sőt még mindig az is maradt.

Hatszáz harminc oldalon gyakoroltam a számomra idegenebb írásjeleket, de megérte. Ajánlom mindenkinek, aki még mindig felriad álmában, hogy nem jó helyen él, nem találja helyét a nagyvilágban, esetleg a megszokott ágyát, közelebb a gyökerekhez, barátait a múltból, vagy csak ismerőseit, akik mellett, ha haza látogat, elmegy, mint egy idegen, mert a húsz év az egy ember életében nem kevés idő. Még ha olyan szemtelenül gyorsan rohan is el.

Főleg olyanoknak kell e könyvet alaposan áttanulmányozni, akik bátorkodnak Titóról, majd az őt követő őrületről, és meghatározó szereplőkről véleményt formálni. Nem azt akarom ezzel sugallni, hogy erre ne lenne, joguk, okuk és minden egyéb, de maguk is rájönnek, hogy a szerző nekik is segítet, mint ahogyan nekem is, megérteni az összetett folyamatok hozadékát, tragikumát, amit elszenvedtünk. S, még mindig nincs vége, a folyamat tart.

Főleg a vajdasági magyar értelmiségnek kellene e könyvet tanulmányozni, hisz ők még értik az írást, hogy napi politikát még véletlenül se helyezzék a fontosabb érdekek fölé és elé, mert akkor maguk is csak, mint bérpolitikusok kerülhetnek a politika szemétdombjára, de éljünk a szerző szavával, a „temetőbe”. Ahol ez esetben a helyük is. Komoly intelem ez azok számára, akik a nemzet felett bábáskodva, végül pont annak sírásóivá váltak, válnak, legyenek azok szerbek, magyarok, akárkik.

2010. június 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább