2022. augusztus 13. szombat
Ma Ipoly, Ince, Vitália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Ráhel és a rossz társaság

A férfi, aki egyedül verte le a fél világot, most tanácstalanul, elgyengülve, tehetetlenül süpped magába. Elhanyagolta a családját, hogy megvédje a hazát – és lám, a keblén melengetett kígyó mélyebbre mart, mint maga Soros György. Tóta W. Árpád (hvg.hu):

Mennyit keresték azt a mobilt! De ki gondolta volna, hogy akár a vőlegény is lehet a tolvaj?

Nehéz a politikus élete. Csupa felelősség és soha nem fogyó feladat, még a csúcson is. Épp leveri Brüsszelt, megállna egyet szuszanni, de máris ránk ront a tizenkétfejű ENSZ. Mármint a rárontás, az úgy néz ki, hogy esetleg tervez egy állásfoglalást, amelybe belekerülhet, hogy be kell fogadni ezerháromszáz oltalmazottat, amennyiben kopognak. De attól még nem alhat nyugodtan szegényke, pedig volna neki más baja is.

A politikus is ember, és hiába a sorskérdések, őt is utolérik ugyanazok a problémák és konfliktusok, amelyek a mi életünk legfontosabb eseményei. Párkapcsolati nehézségek, halálesetek, betegség, a gyermeknevelés buktatói és a szülői aggodalom.

Most az utóbbi felhősíti a miniszterelnökünk homlokát. És persze az ezzel járó önreflexió, a megbánás, hogy talán jobban oda kellett volna figyelni Ráhelre, mielőtt elkallódik. Hogy szüksége lett volna az apjára, de őneki akkor épp polgári köröket kellett szerveznie, meg visszaverni a Gazprom támadását ellenzékből. Elrepült a gyerekkor, és utána meg jött a kormányzás, és az üzletek a Gazprommal, és nem volt ideje kikérdezni a leckét, vagy érdeklődni: hogy vagy, leányom?

De hát úgy tűnt, hogy minden rendben van és sínen. Boldog házasság, országos lakodalom, jókedvű pálinkázások. Olyan rendes gyereknek tűnt ez az István. Meg a család is.

Aztán most tessék, kész a baj. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a Tiborcz, ez lop.

Először persze legyintett: rágalom, politikai támadás, nyilván csak ráfogják. De megjöttek a papírok, a nyomozati anyagok, és azokban feketén-fehéren ott áll, hogy ez a lámpavircsaft, ez egy bűnügy volt.

Micsoda szégyen! És a bűn még rútabb, mert emiatt Magyarországnak kell visszafizetnie tizenkétmilliárd forintot – egy jó megyei stadion árát! Ha ez így van, Tiborcz kétszer lopta meg a magyar népet.

A miniszterelnök keserűen ingatja a fejét. – Én hülye – mondja magának, ahogy felidézi a pálinka fölötti mosolygós csevegéseket arról, milyen szépen megy a bolt, és hogy minden rendben. Ő meg csak bólogatott elégedetten és szórakozottan, mert a Helsinki Bizottság terrortámadásain kattogott az agya.

A lakodalom jut eszébe megint, és a homlokára csap. Hogy mennyit keresték égen-földön azt az eltűnt mobilt! Még Oroszországra is ráterelődött a gyanú. De honnan tudhatta volna, hogy egy kleptomániást fogadott be épp a családba?

Példás büntetésen töpreng, mert valamit mégis csinálni kellene, ha megkésve is. Az a minimum, hogy a bírságot ne a meglopott nemzet fizesse, hanem a bűnös. És illene visszaadnia azt is, amit jogtalanul vett el. De nem döntheti csődbe a saját lányát. Ott a gyerek is, ki ad annak a csöppségnek enni akkor?

Biztosan sokat gondol ebben az őrlődésben a néhai kormányzóra, akit hasonlóan kegyetlen dilemma elé állított az élet. Amikor család és nemzet között kell választania valakinek, aki nemzetének atyjává nőtt fel.

Jó, Horthynak nem tízmilliárdos lopásba gabalyodott a fia, hanem egy szőnyegbe, amibe a Gestapo csavarta bele, de azért a szorult helyzet igenis hasonló.

És őt, ahogy a doktort, nem kérdezi senki: a maga szíve sose fáj? Pedig kinek ne fájna, ha a gyermeke rossz társaságba keveredik, és sötét alakokkal szűri össze a levet. És hogyne aggódna, hogy mibe húzza még bele a lányát ez a gazember.

Amíg az érzéketlen külvilág a kampányon meg az egészségügyön hisztizik, valahol Budán legördül egy nehéz férfikönny. Oly súlyos, hogy beleremeg a Várban a félkész rezidencia. Most úgy átmenne Rasihoz betakargatni. Hiszen talán azért takarózik lopott milliárdokkal az a szegény lány, hogy ezt bepótolja. Át kellett volna menni öt és tíz éve, és akkor ez mind nem történik meg – ilyen kétségbeesett gondolatok törnek fel ilyenkor.

A férfi, aki egyedül verte le a fél világot, most tanácstalanul, elgyengülve, tehetetlenül süpped magába. Elhanyagolta a családját, hogy megvédje a hazát – és lám, a keblén melengetett kígyó mélyebbre mart, mint maga Soros György.

Majd valahogy elsimítjuk - állapodik meg magával végül. De nem alszik már sose nyugodtan. Mire lehet még képes ez a nímand, akinek oly könnyelműen odaadta a lánya kezét?

 

2018. február 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

AZ FBI akciója, működik a jogállamiság

A Tagesanzeiger svájci újság a demokrácia életjelének nevezi, hogy az amerikai szövetségi rendőrség – a Fehér >

Tovább

Németország felébredt, hála az orosz elnöknek

Ezt állapítja meg az Economist vezércikke. Vlagyimir Putyin elkalkulálta magát Ukrajnában és megcibálta az alvó német >

Tovább

Németország Putyin nemzetközi nyomásának központjában

A német lakosság erőteljesen kiáll Ukrajna mellett és azt is támogatja, hogy szabaduljanak az orosz energiahordozóktól. >

Tovább

Putyin vabankot játszik Ukrajnában

A kínai államfő pedig fenyegetőzésbe kezdett Tajvan miatt - mindkettő azt mutatja, milyen veszedelmesek az autokraták. >

Tovább

Veszélyes fatalizmus az amerikai-kínai háborúval kapcsolatban

Tajvan miatt immár nem csupán lehetséges, hanem valószínű az amerikai-kínai fegyveres összecsapás. Gideon Rachman emlékeztet arra, >

Tovább

Merre tartanak az amerikai republikánusok?

Trump, aki imádja a nyilvánosságot, két órán keresztül ünnepeltette magát két napja Dallasban. Merthogy ezen a >

Tovább

Megoszthatja-e Putyin az uniót?

A háború minden egyes hónapjával csak nagyobbak lesznek a repedések az unión belül. Ám ha Oroszország >

Tovább

A szélsőjobbos populisták immár előjönnek a rasszista lomtárból

Nyina Hruscsova úgy értékeli Orbán Viktor jó egy héttel ezelőtt állásfoglalását a fajok keveredésének elutasításáról, hogy >

Tovább

A posztmodern önkényúr

Tehát aki nem teljesen autokrata, de már messzire került a demokráciától. Ám nemrégiben nyilvánosan bevállalta azt >

Tovább

Boldog hétköznapok a fajvédő kormányzó országában

Így telnek boldog gondtalanságban a forró nyári hónapok Magyarországon, milliók elégedettek azzal a tudattal, hogy ők >

Tovább

Ki kit szankcionál?

A válság okait elemezve ellenben sokatmondó, hogy az árak akkor ugrottak meg, amikor Moszkva június közepén >

Tovább

Madarat tolláról...

Ezért amikor a média beszámol majd a mai Orbán-beszédről, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a magyar >

Tovább