Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kampány minden határon túl
Elkezdődött a kampány a határon túl is: az elmúlt napokban a Székelyföldet járva több településen láttam plakátot, amelyen arra biztatják az ott élő, magyar állampolgársággal is rendelkező embereket, hogy regisztráljanak a 2018-as választásra. A téma a magyar társadalmat is megosztja – baráti körben többször volt parázs vitám arról, jó ötlet volt-e a polgári kormánytól, hogy három éve a határon túli magyarok is szavazhattak, holott nem fizetnek Magyarországon adót. Lukács Csaba (Magyar Nemzet):
Attól tartok, ebben a kérdésben a tájékozatlanság és a demagógia vezeti az embereket. Sokszor leírtam, mégis meglepi vitapartnereimet, ha felemlegetem: 2014-ben a határon túli magyarok egyetlen mandátum sorsáról döntöttek. Feltehető így is a kérdés: sajnáljuk tőlük ezt az egy szem helyet?
Egy másik fontos, ám kevéssé ismert tény: a határon túli magyarok szavazata feleannyit ér, hiszen csak pártlistákra szavazhatnak, egyéni választókerületi jelöltekre nem. És itt elérkeztünk a külföldön dolgozó magyarok kérdéséhez, ami a legjobban megosztja a hazai társadalmat. Mert – szól az érvelés – a határon túli szavazhat levélben, a külföldön dolgozó, de anyaországi lakhellyel rendelkező nem, neki a követségen kell sorban állnia. Amennyiben egy Nyugat-Európában dolgozó hazánkfia állandó lakhelyre bejelentkezik abban az országban, ahol él és dolgozik (és közben megszünteti magyar lakcímét), akkor pontosan ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel élhet, mint a határon túli magyarok: csak fél szavazata lesz (hiszen egyéni választókerület nincs külföldön), viszont voksolhat levélben. Ha az átjelentkezéssel járó adminisztrációt nem végzi el, akkor ideiglenes külföldön tartózkodónak számít, így vagy a követségen voksolhat (az egyéni választókerületek jelöltjeire is!), vagy jöjjön haza. Azt gondolom, ez logikus döntés a törvényalkotó részéről – emiatt diszkriminációt kiáltani nettó demagógia.
Az Együtt a nyilatkozat tisztázását követeli, Kósa Lajos nyelvbotlást emleget.
Az adófizetés kérdése egész darázsfészek. Egyrészt a külföldön dolgozók sem fizetnek itthon adót, így e logika alapján az ő szavazati joguk is megkérdőjelezhető. Külön érdekes az a polémia, amely pár napja zajlik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentése kapcsán. Semjén – meglehetősen szerencsétlenül – úgy fogalmazott: „Tudnék olyan népcsoportot mondani, vagy pontosabban olyan csoportokat Magyarországon, akik életükben egy fillér adót nem fizettek. Mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk.” Erre elindult az ellenzéki paláver, ha lehet, még alacsonyabb színvonalon. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke arról beszélt, hogy az áfa is adó, így aki bemegy egy boltba, az is adózik, hiába nem fizetett soha egy fillér személyi jövedelemadót sem.
Gyanítom, hogy Szigetvári úr életében nem töltött ki még áfás számlát – az általános forgalmi adó ugyanis a vállalkozások adója akkor is, ha ráterhelik a végfogyasztó magánszemélyre. Együttös logikával az is magyar adófizető, aki turistaként gyakran jár Budapestre, és sokat költ nálunk. Adjunk szavazati jogot neki is? Vagy harcolhatnánk az Angliában – feketén – dolgozó magyarok ottani választójogáért, hiszen ezek szerint rengeteg adót fizetnek be a 20 százalékos ottani áfa okán. A Szigetvári-féle érvelés új távlatokat is nyit – ha valaki törzsvendég egy kocsmában, követeljen magának részesedést a vállalkozásból, hiszen évek óta hozzájárult a cég nyereségéhez.
Az egy külön írás témája lehetne, mennyire manipulatívak voltak a Publicus kérdései. Ön helyesnek tartja, hogy a kettős állampolgárok jogosultak különböző szociális ellátásokra (gyes, nyugdíj, szociális támogatás, egészségügyi szolgáltatás stb.)? – kérdezték, ordas hazugságokat bújtatva el a kérdésben. Egészségügyi szolgáltatás Magyarországon csak annak jár, aki fizette-fizeti a tb-járulékot (így a határon túl élőknek nem), és nyugdíjat is csak az kaphat Magyarországon, aki itt (is) dolgozott. Ha idős éveire átköltözik ide, annak az országnak a nyugdíjbiztosítója fogja fizetni a nyugdíját, ahol a szolgálati időt letöltötte.
Következő cikk: Most már nem sláger a magyar állampolgárság
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >