Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„A bűn nem öröklődik” - Emlékezés Elie Wieselre
Carter, Reagan, az idősebb Bush, Clinton és az ifjabb Bush idején is sokszor voltam a Fehér Házban, és nem mulasztottam el emlékeztetni őket arra, amit Roosevelt nem tett meg. A haláltáborokat szét kellett volna bombázni - az ott lévőknek mindegy volt, hogy ki öli meg őket, az utánuk jövőket meg nem lett volna hová vinni. A Kassa-Auschwitz vasútvonalat is ki lehetett volna iktatni. Ezt minden elnöknek elmondtam. Horváth Gábor (Népszabadság):
Kispénzű újságíróként 1956-ban érkezett New Yorkba, de a legelső napon a Times Square-en elütötte a híres sárga taxik egyike - így ragadt Amerikában. Itt lett belőle író és emberi jogi aktivista, harminc évvel később innen indult a Nobel-békedíj átvételére. Az erdélyi Máramarosszigeten született, Franciaországban tanult. Elie Wiesellel 2003-ban készítettünk interjút, újraközlésével emlékezünk rá a halála napján.
– A magyar Nobel-díjasok neveit tartalmazó listák szinte mind feltüntetik, pedig Romániában született és amerikai állampolgár. Magyar vagy sem?
– Magyar is vagyok, természetesen. Otthon többet beszéltünk magyarul, mint románul, bár az első számú nyelv a jiddis volt. Anyám úgy ismerte a magyar irodalmat, mint én most a franciát. Már sok éve nem beszéltem magyarul, de olvasni most is tudok, és amikor lehet, megpróbálom használni a nyelvet. Másrészt persze nem feledhetem, amit magyarok tettek velem. Szigetben nem nagyon láttunk németeket, csak magyarokat - csendőröket. A német megszállást követő piszkos munkát a magyarok végezték el.
– Az erdélyi zsidók addig megszállóként tekintettek a magyarokra?
– Ó nem, pont ellenkezőleg! Sokan nagyon örültek, hogy a Himnusz megint úgy kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart! A román uralom alatt a magyarul tudók úgy vélték, hogy Magyarországon jobban bánnak a zsidókkal.
– Amikor a Felvidék visszakerült Magyarországhoz, nagyapám Kassára utazott, hogy együtt ünnepeljen a tömeggel. Ettől ő rossz zsidó volt? Vagy buta ember?
– Egyik sem. Talán naiv. Anyám is magyarnak érezte magát. Amikor apám született, Máramarossziget még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Ezért volt olyan borzalmas csalódás 1944. Mi nem megszállóként tekintettünk a magyarokra. Ugyanazt a nyelvet beszélték, amit mi.
Sosem hittük volna, hogy Magyarország kiadja a saját polgárait.
Emlékszem, hogy apám fáradságot és költséget nem kímélve beszerezte az iratokat. Biztonságban éreztük magunkat. Aztán eljött a deportálás napja, és egy magyar hadnagy oda sem nézve, a papírkosárba dobta az igazolványainkat. Azt hittük, hogy Magyarország megvéd minket. Naivak voltunk.
– Amerikában az általános iskolákban kötelező tananyag Elie Wiesel műveinek ismerete. Benne van a mai magyar tankönyvekben?
– Azt nem tudom, de több könyvemet lefordították és kiadták.
– Tényleg ön használta elsőként a holokauszt szót?
– Szótárakban létezett, a mai értelmében viszont én használtam először.
– Pontosan mit jelent?
– Már semmit. Sajnálom is, hogy elővettem. Annyira banális lett, hogy már bármire használhatják.
Magam hallottam, amint a tévében egy sportriporter az egyik csapatot ért megsemmisítő vereség érzékeltetésére alkalmazta. Ha csak tehetem, már nem folyamodom hozzá. Másrészt arra, ami történt, nincsenek szavak.
– Kezdeményezője volt, most pedig tiszteletbeli elnöke a washingtoni Holokauszt Múzeumnak. Ha minden jól megy, hamarosan Budapesten is lesz egy. Melyik a fontosabb?
– Nem ugyanaz a szerepük. A washingtoni világmúzeum. Azt szeretném, ha a budapesti kiállítás azt hangsúlyozná, ami Magyarországon történt. Megmagyarázná, hogyan mehetett végbe minden olyan simán. Hiszen Eichmann 1944. március 19-én egy kicsiny csapat élén érkezett Budapestre. Azt is hallottam, hogy a magyar kormány nem akarja kiadni a washingtoni múzeumnak és az izraeli Jad Vasemnek a deportáltak listáját. Hatszázezer erdélyi és vidéki zsidót deportáltak. Ki kell hogy adják a listákat! Mindenféle vádakat hallok, és ezek egyáltalán nem tetszenek nekem. Senki sem vádolja a mai magyarokat azért, ami akkor történt.
Nem hiszek a kollektív bűnösségben, és a bűn különben sem öröklődik.
Azt az akkori rezsim, a nyilasok követték el, és ma az oldaná meg a helyzetet, ha Magyarország hozzájárulna a múlt teljes feltárásához.
– A washingtoni múzeum meghökkentően kritikus az Egyesült Államoknak az európai zsidóüldözést sokáig szó nélkül hagyó magatartásával szemben. Ezt a hozzáállást várná a budapesti múzeumtól is?
– Persze, az igazat kell mondani. Öt elnök alatt szolgáltam tanácsadóként: Carter, Reagan, az idősebb Bush, Clinton és az ifjabb Bush idején is sokszor voltam a Fehér Házban, és nem mulasztottam el emlékeztetni őket arra, amit Roosevelt nem tett meg. A haláltáborokat szét kellett volna bombázni - az ott lévőknek mindegy volt, hogy ki öli meg őket,
az utánuk jövőket meg nem lett volna hová vinni. A Kassa-Auschwitz vasútvonalat is ki lehetett volna iktatni. Ezt minden elnöknek elmondtam. (…)
– Mivel magyarázza, hogy az antiszemitizmus még a világháborúban történtek után is képes tömegeket befolyásolni, hogy a mai huszonévesek között is vannak hívei? Mi táplálja a gyűlöletet?
- Én sem tudom. Próbáltak racionális magyarázatokat adni: mi vagyunk a bűnbakok, hol túl szegények, hol túl gazdagok, hol túl mélyen hiszünk, hol meg éppen hogy hitetlenek vagyunk, túlságosan beilleszkedünk, vagy nem asszimilálódunk elég gyorsan. Akármiért is van, ez a ma is élő legősibb előítélet.
Ki az antiszemita? Az, aki a még meg sem született zsidót is gyűlöli.
Írtam egy darabot a szovjet zsidókról, amelyben a rabbi lánya hozzámegy egy zsidó kommunistához, és amikor gyerekük születik, a rabbi szeretné zsidó szellemben nevelni. A kommunista vő viszont azt mondja: - Elég volt. Az apám zsidóként szenvedett, a nagyapám is, meg az ő nagyapja is. Azt akarom, hogy a fiamnál ennek vége szakadjon. Nem akarom, hogy minden szembe jövőben az ellenséget keresse. Amikor írtam, azon gondolkoztam, hogy egyetlen apa sem akar rosszat a gyerekének. Végül is annyi lehetőségünk volt áttérni, beolvadni, vagy egyszerűen odébbállni. A gyűlölet számomra mindig irracionális maradt, sosem értettem. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >