Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Honvédek a menekültek ellen?
„Értelmetlen látszattevékenység, ami a probléma megoldásághoz egy centiméternyit sem visz közelebb.” Tordai Csaba (Átlátszó):
A rendkívüli állapotok szabályozása (hál’ istennek) ritkán vált ki érdeklődést a közvéleményben: az árvizek idején menetrendszerűen kihirdetett veszélyhelyzetek kivételével a rendszerváltás óta nem került sor minősített időszak bevezetésére. A sajtóhírek szerint ez a helyzet megváltozhat, ha a kormánytöbbség a Jobbik támogatásával (vagy éppen a Jobbik témájának elfoglalása érdekében) a menekültek növekvő száma miatt a Magyar Honvédség alkalmazását rendelné el, mert erre csak szükségállapot bevezetése mellett van lehetőség. Ez azonban puszta politikai kommunikáció lenne: a kormányzat menekültügyben tanúsított tehetetlenkedésének újabb felvonása.
Az Alaptörvény nagyon szigorú feltételeket határoz meg arra, hogy a Magyar Honvédség mikor alkalmazható az ország területén. Jogtörténeti okai vannak ennek: 1989-ben az ellenzék egyik félelme az volt, hogy a ’81-es lengyelországi szükségállapothoz hasonlóan a kommunista állampárt ilyen eszközökkel akarja majd megvédeni széteső hatalmát. Ezt a kicsit paranoid alapállást lényegét tekintve az Alaptörvény is átvette. Ennek megfelelően nagyon szigorú tartalmi és eljárási feltételeket szab az új alkotmány is ahhoz, hogy a honvédek belföldön harci vagy védelmi feladatokra igénybe vehetőek legyenek. (Az árvizek idején szokásos homokzsák-pakolás nem minősül “alkalmazásnak”, mert olyankor nem harci/védelmi jellegű feladatot végeznek a katonák.)
Eljárási szempontból az Alaptörvény igen differenciált szabályrendszert tartalmaz, pontosan meghatározva, hogy mikor kell kétharmados parlamenti döntés, mikor a Honvédelmi Tanács, mikor a köztársasági elnök és mikor a Kormány határozata a honvédség bevetéséhez. Emellett azonban tartalmi feltételeket is szab az alkotmány a Honvédség belföldi alkalmazásához: arra csak kihirdetett rendkívüli állapotban, szükséghelyzetben, ún. váratlan támadás esetén, illetve az Európai Unió vagy a NATO döntése alapján kerülhet sor. Téves az a jogi álláspont, amely szerint kétharmados többséggel a parlament bármikor elrendelheti a honvédség belföldi alkalmazását, mivel az Alaptörvény 47. cikk (2) bekezdése csak hatásköri-eljárási, de nem tartalmi szabály. Világosan kiderül ez az Alaptörvény 50. cikk (1) bekezdéséből is, amely még szükségállapot idején is csak korlátozottan, a rendőrség alkalmazásának elégtelensége esetén teszi lehetővé a katonák belföldi alkalmazását, ami nyilvánvalóan értelmetlen lenne, ha egyébként kétharmados többséggel bármikor lehetne dönteni a Honvédség bevetésről. (…)
A Honvédség bevetésének ötlete persze ettől függetlenül sem több, mint a politikai kommunikáció izzadtságszagú erőlködése. A menekülők számának növekedését nem fogja megállítani az, ha párszáz egyenruhás katona is cirkálni fog a határzár mögött. A Honvédség éppúgy nem alkalmas a migránsok távol tartására, mint ahogy a magyar állam területén épített/épülő kerítés sem az, hiszen ha a határzár túloldalát eléri a menedékkérő, akkor már a magyar törvények, a Magyarország által önként vállalt nemzetközi kötelezettségek és az európai uniós szabályok alapján le kell folytatni a menekültügyi eljárást. Ezen nem változtat az sem, ha rendőrök helyett katonák nyitják ki számukra a kerítés ajtaját.
Vélhetően most ébredt rá a kormányzat, hogy a határzár megépítése nemhogy nem enyhít Magyarország menekültügyi terhein, hanem egyenesen súlyosbítja azt. Korábban a zöldhatáron át érkező menedékkérők jelentős része a magyar hatóságokkal való találkozás nélkül tudott áthaladni végcélja (Németország, Skandinávia stb.) felé, ezért nem is került be a nyilvántartásba mint elsőként Magyarországon az Unió területére lépett személy, így még elméletileg sem lehetett visszaküldeni a célországából hozzánk. A kerítés megépítése annyit ért el, hogy garantáltan bekerül a menekülő a dublini nyilvántartásba, így később akárhol is bukkanna fel Európában, jogilag visszaküldhető lesz Magyarországra. A jogalkotó pedig hiába minősíti (bármit is gondoljunk róla) Szerbiát biztonságos harmadik országnak, ha szomszédunk nem hajlandó visszavenni a tőle érkezett menedékkérőket, akkor a menekültügyi eljárást folytatni kell, a legrosszabb esetben pedig a vissza nem vettek számára oltalmazotti státuszt és humanitárius tartózkodási engedélyt ad Magyarország.
Minden bizonnyal ez vezet oda, hogy lázas ötletelés kezdődött a kormányzópártok tájékán: miként tarthatják fenn annak a látszatát, hogy ők bizony távol akarják tartani az emberáradatot Magyarországtól, miközben hatását tekintve kifejezetten csalogatják őket. Ebbe a sorba illeszkedik az a nyilatkozat, hogy a kerítés túloldala voltaképpen nem is Magyarország, vagy az a javaslat is, hogy a határzár megrongálását bűncselekménnyé kell nyilvánítani – hiszen hol bírná el a magyar börtönrendszer a sok új fogvatartottat, akiknek az ilyen “elhelyezése” ráadásul elképesztően drága lenne.
A Honvédség bevetése pontosan ugyanilyen értelmetlen látszattevékenység, ami a probléma megoldásághoz egy centiméternyit sem visz közelebb, azonban komoly veszéllyel jár: ha most a kormánypártok az Alaptörvény megsértésével, jogellenesen rendelik el a katonák bevetését, ez olyan belpolitikai precedensként szolgálhat a későbbiekre, amit egyetlen polgártársunknak sem kívánunk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >