Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért tántorog kétszáz éve a csőd szélén Görögország?
„Hosszabb távon a populizmus győzött a liberalizmus fölött.” Szegő Iván Miklós (hvg.hu):
(...) Takis S. Pappas elsősorban az intézményi közgazdaságtan képviselőjének, Daron Acemoglunak és szerzőtársának, James Robinsonnak a téziseivel magyarázza a görögök bukásait. Pappas szerint a válság fő okainak egyike az, hogy hosszabb távon a populizmus győzött a liberalizmus fölött.
Acemoglu a HVG Extra Business magazinjában kifejtette a gazdasági fejlődés legfőbb tényezőiről alkotott elméletét: „a befogadó gazdasági intézmények teremtenek ösztönzőket a befektetésre és az innovációra, és ezek teszik lehetővé az emberek részvételét a gazdasági tevékenységekben. De ezek a gazdasági intézmények olyan befogadó politikai intézmények támogatására szorulnak, amelyek a politikai hatalmat széles körben szétterítik a társadalomban, és ellenőrzik a hatalom gyakorlását is.” Márpedig Görögországban nem igazán volt demokratikus, befogadó politikai intézményrendszer az elmúlt századokban. Fokasz Nikosz szerint a második világháború után „önkorlátozó demokrácia” volt, amely a szabadságjogokat korlátozta. Mouzelis pedig a XIX. századi parlamenti rendszer demokráciadeficitjére mutat rá a Modern Greece című kötetében.
A stabil központi kormányzat Acemoglu és a gazdaságtörténész, Immanuel Wallerstein szerint is meghatározó a gazdasági fejlődésben. Márpedig Görögországban instabil kabinetek váltották egymást: 193 év alatt Alekszisz Ciprasz, a mostani kormányfő a 186. sorban. (Bár ez nem 186 különböző személyt jelent, hiszen sok kormányfő többször is alakíthatott új kabinetet.)
Wallerstein az egységes elit hiányával magyarázza a gyenge központosítást a fejletlen országokban. Görögországban éppen ezt a folyamatot figyelhetjük meg: Mouzelis szerint az állam megalakulásakor kiéleződött a liberális, emigrációból visszatérő „nyugatosok” és a görög helyi elit közti viszony. Az ortodox egyházi vezetők féltek a görög függetlenségtől, hiszen így elvesztették hatalmukat a többi, török uralom alatt maradt balkáni terület ortodox hívei fölött.
A görög földbirtokosok kezdetben nem is támogatták a függetlenséget. A siker után azonban a földek jelentős részén sikerült elérniük, hogy ne modern kapitalista viszonyok, hanem a török feudális földbirtokrendszer maradjon fenn. Kereskedelmi viták is kialakultak: a nyugatosok a védővámok helyett liberalizálták volna a nemzetközi kereskedelmet, a hazai – gyenge – hajógyártás és fonalkészítő szövetkezetek ezzel azonban olyan erős konkurenciával találták magukat szemben, mint az angol hajó- és textilipar. A „nyugatosok” közben eladósították az országot, a hiteleket viszont nem tudták visszafizetni, mert a mezőgazdaság nem volt piacképes, az ipar pedig gyakorlatilag nem létezett: pár ezer iparos és kereskedő volt a XIX. század elején csupán az egész országban, így a gazdaság nem bírta el az óriáshiteleket.
A nemzeti kettészakadás az első világháború alatt is bekövetkezett Görögországban – erről Fokasz Nikosz ír. Athénban a háború alatt egy semleges, de valójában németbarát kormány működött egy ideig, míg Thesszalonikiben antantbarát ideiglenes kormány volt. Ez a szakadás megismétlődött a kommunista partizánháború után. Az 1949-es pacifikálással a megosztottság fennmaradt, majd a hetvenes években, egy katonai diktatúra után új formában jelentkezett.
Az 1980-as és 1990-es években újfajta populizmus jelent meg Görögországban: a Papandreu politikai dinasztia ekkor a PASZOK nevű párt révén – egy rövid megszakítással - évtizedekre a népszerű, de hosszabb távon strukturális gazdasági problémákat felhalmozó politikát folytatott.
Görögország ekkor kezdett lemaradni a nemzetközi versenyben, az állami szektor túlterjeszkedett. Közben az államháztartás és a külkereskedelem deficitje növekedni kezdett. A túlburjánzó, sokszor korrupt állami elitnek és bürokráciának a fenntarthatatlanságára azonban a 2000-es években derült csak fény.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >
Trump győzedelmes visszatérése
Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >
Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen
Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >
A kultúrharcos Amerika
Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >
Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat
Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >
Trump tanult a korábbi elnökségből
Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >