Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Innen nincs tovább. A Nagy Debreczeni Hajnal ügyéről
„Alulfizetett, piacképtelen, strukturális megújulásra alkalmatlan vergődő maradék amit ma Erdélyben sajtónak hívunk.” Erdélyi Opció:
Marginálisként kezeli, vagy elhallgatja a magyar sajtó Nagy Debreczeni Hajnal (Kelemen Hunor RMDSZ elnök sajtósa) ügyét, amelyet a (pártpolitikai elkötelezettsége, kampánytevékenysége miatt sokat kritizált) Ziarulde Cluj robbantott ki, magyar nyelven pedig az Erdélyi Átlátszó foglalt össze. Egyelőre nem igazolt minden állítás, és nagyon sok információ hiányzik ahhoz, hogy tisztán lássunk, de a felvetések szerint Nagy Debreczeni Hajnal különböző állásokat halmozott, és indokolatlanul vett fel az átlagbéreknél jóval magasabb fizetést. A korrupciós ügyek cunamiját éljük, valamint az is tapasztalható, hogy a korrupciós vád a politikai kampány leghatékonyabb eszköze. Tisztújító kongresszus előtt áll a belső konfliktusokkal és folyamatos külső támadásokkal küzdő RMDSZ, ilyenkor bármi, és bárminek az ellenkezője is kiderülhet, megtörténhet. Egyelőre beláthatatlan, hova vezet Nagy Debreczeni Hajnal ügye, amely azonban látni engedi az erdélyi magyar társadalom néhány alapvető problémáját. Kísérletet teszek arra, hogy összefoglaljam, melyek ezek.
- Az erdélyi magyar közösség “vízfejű”: elitje nem élhet a piacról-piacnak, folyamatos alkuktól függ. Ilyen kiszolgáltatott helyzetben vannak a diák-hiánnyal küzdő egyetemek, közoktatási intézmények tanárai, a különböző kuratóriumok jóindulatától függő alkotói, a nagyon rég nem működő sajtópiacra termelő újságírói stb. Sokan vádolják azzal Nagy Debreczeni Hajnalt, hogy “alibi” állása volt, de nagyon sokan elmondhatjuk magunkról a keserű igazságot: ugyanilyen alibi alkalmazottak vagyunk. Nem állna meg a világ forgása, ha egyik napról a másikra abbahagynánk, amit csinálunk. Többségünk persze bemegy a munkahelyére, leadja a cikkét, a könyvét, megtartja az óráját, kiállít – transzparens tevékenységet folytat. De ettől a tény érvényes: nem teljesítményünktől, nem a munkánk iránti igénytől függ, hogy van-e munkánk, és azzal a munkánkkal mennyit keresünk. Alkuk, lobbik hálójában vergődünk mind.
- Ne becsüljük azonban le azt, hogy bérkülönbség mit jelent. Nagy Debreczeni Hajnal az átlagos bérek sokszorosát kereste – ha igazak a sajtóban megjelent tények. Ma attól hangos Románia, hogy a politikai osztály a saját privilégiumait védi a társadalmi érdekkel szemben – és ez a történet sajnos ezt a sokszor indokolt, máskor nem igazolható előítéletet erősíti.
- Az egzisztenciális olló ebben az országban drámaian nyílik: az erdélyi magyar közösség (többszörösen hátrányban a piaci környezetben) ezt fokozottan érzi. Minél inkább érzi, annál inkább gyengül a közösségi kohézió, annál élesebbek a közösségen belüli konfliktusok, annál súlyosabb a közösségi szolidaritás hiánya. Képzeljük el annak a nyugdíjas családorvosnak, lelkésznek, tanárnak az arcát, aki azzal szembesül, hogy Kelemen Hunor sajtósa hétszer-nyolcszor többet keres, mint amennyi az ő nyugdíja harminc-negyven év munkaviszony után. Esély nincs így méltányosságról beszélni, vagy elhitetni azt, hogy a politika tényleg ezekért a nyomorban élő emberekért dolgozik.
- A sajtó ebből a szempontból különösen kényes helyzetben van. Évek óta azzal vádolják az RMDSZ-t hogy kisajátítja az erdélyi magyar média egy részét. A másik állítás az, hogy a magyar kormány fektetett be erdélyi sajtóbirodalom építésébe, az “ellennyilvánosság” létrehozásába. A valóság azonban az, hogy néhány valóban követhető befektetésen kívül a még meglévő magyar sajtó alig működik. Politikai oldaltól függetlenül: alulfizetett, piacképtelen, strukturális megújulásra alkalmatlan vergődő maradék amit ma Erdélyben sajtónak hívunk. Minél nagyobb a válság, annál nagyobb a kontraszelekció, annál nagyobb a kontraproduktivitás. A tájékoztatás, információszolgáltatás elszivárog: maradnak az indulatok, a személyes kár, sértettség, háttérbe szorítottság érzete. Ez a környezet az, amelyik most a Nagy Debreczeni Hajnal ügyét figyeli.
- Mindezeket figyelembe véve érkeztünk el ennek a botránynak a legsúlyosabb következményéhez. A korrupciós ügyek, a politikai válság feldolgozására a fenti okok miatt képtelen a hazai közösség. Ezt az értelmezési deficitet láthatjuk a Nagy Zsolt-ügyben, a Mikó vagy Markó Attila-ügyben, a Borbély László ügyben, a Varga Gábor ügyében stb: a hazai igazságszolgáltatás működési zavarainak esetében, a közösségi javak helyzetét érintően, a politika ellenes demagógia kiteljesedésekor. Aki próbálta, az tudja, hogy csak nagyon nagyon kemény munkával lehet bármilyen adatmorzsát eljuttatni a közvéleményhez, sok sok erőfeszítés kell ahhoz, hogy a diszkurzus kimozduljon a rögtönítélet, a boszorkányüldözés logikájából. A hitelesség morzsáit éljük fel, ez az egyetlen eszközünk reményünk: hogy tudunk úgy szólni a hazai sajtóban, hogy olvasóink-követőink minden más híreszteléssel, személyes kudarcélményükkel, sérelmeikkel együtt is hajlandóak figyelni. Azért robotolunk kevés reménnyel, hogy akikhez beszélünk, azok a leszámolás, az elfordulás helyett a dialógust válasszák.. A Nagy Debreczeni Hajnal ügye ezt az utolsó tárgyalási pozíciót nehezíti. Hogy beszéljünk a volt (most börtönben, eljárás alatt, vagy nyomorba taszított, megszégyenített) miniszterek, államtitkárok által képviselt célokról, álláspontokról, ha a háttérmunkások munkáját-helyzetét is kikezdheti a gyanú? Egyáltalán hogyan beszéljünk-írjunk, ha a kommunikációért felelős munkatárs révén válik támadhatóvá a magyar közösség érdekképviseleti szerve? Ha a jelek szerint a legalapvetőbb struktúrák sem működnek? Ez az a kérdés, amiről nem lehet hallgatni, amelyen nem lehet túllépni. Ha ez nincs rendben, akkor nincs tovább.
Következő cikk: A Navracsics-nyuszi könyvet tojt a határon túli gyerekeknek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >