Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem bírták ki
„Marx és Engels közös szobra békésen áll a szabad Berlin, a német főváros egyik központi helyén, közel a hajdani Falhoz.” Aczél Endre (Galamus):
Olvasom, hogy csakugyan eltávolították Marx Károly szobrát a Corvinus (azaz a „közgáz”) aulájából. Itt megint a klasszikus kérdés merül föl: jó-jó, de ha elveszel valamit, mit adsz helyette? (Gorbacsov például semmit nem tudott a vodka helyett… Meg is utálták, örökre.) Konkrétan: kinek a szobrát teszik oda? A neoliberális (neoklasszikus) iskola olyan alakjaiét mint Milton Friedman, netán von Hayek? Vagy – az ellenoldalról – John Maynard Keynesét? Egyik se kevésbé vitatott, mint Marx. Kéne találni egy világtörténelmi súlyú magyar közgazdát, de ilyen sajnos nincs. Illetve van: Kornai János, professor emeritus, de hála istennek ő még él, korai volna szobrot állítani neki. Meg nem is biztos, hogy legutolsó, klasszikus műve, a Gondolatok a kapitalizmusról tetszik Matolcsynak. Na mindegy, ütöttek megint egyet a kommunistákon. Tiszteletem Rétvári Bence államtitkárnak és az ifjú kereszténydemokratáknak (IKSZ) vagy akár az egész KDNP-nek, a Tartuffe-ök gyülekezetének.
Nem lévén se közgazda, se filozófus, igyekszem tiszta forrásból meríteni – már ami Marxot illeti. A valaha élt legnagyobb (és legszellemesebb) közgazdák egyike, a keynesiánus John Kenneth Galbraith mondta Marxról 1978-ban: „A nagy szocialisták eszméi visszavisznek bennünket a múlt századba. És itt egy különleges problémába ütközünk. A (szocialista) hagyományban Marx eszméi központiak, lehengerlőek. (Ugyanakkor) sokféle értelmezésnek kínálják föl magukat, és (Marx) követői nagyon szabadosan járnak el… A Szovjetunióban és más kommunista országokban a marxisták a múltba néznek és Marxot a saját igényeikhez igazítják. [Értsd: jövőképüket egy száz évvel korábban élt gondolkodó vízióiból merítik – AE] Egy alkalommal, még a halála előtt, Marx, szembesülvén életművének egynémely interpretációjával, közölte, hogy ő maga nem marxista.”
Humortalanul jegyzem meg, hogy sikerült tehát egy „nem-marxistát” kipenderíteni a közgázról. Akinek a gondolatai azonban lehengerlőek voltak a maguk idejében és azok ma is.
Egyébiránt Galbraith valóban elavultnak mondta beszélgetős könyvében (Kézikönyv a gazdasághoz, majdnem mindenkinek - Bantam Books) Marx eszméit, mert a kapitalista gazdaság nem úgy fejlődött, ahogyan azt a nagy német előre látni vélte. De Galbraith sajnálatosnak gondolta azt a korabeli képtelenséget, hogy egyesek a világot Marxszal akarják magyarázni – száz évvel a halála után –, és olyképp okoskodnak, hogy ha nem a neoliberális közgazdáknak van igazuk, akkor biztos hogy Marxnak van igaza. Ő történetesen Keynesnek hitt. (Abból a korból, amikor Izrael a friedmanista gazdaságpolitikával próbálkozott, származik egy briliáns mondása: Ja kérem, mint az Írás mondja, Izrael népe szenvedésre született.)
Tényleg abszurdum (volt). De a tudós J.K. Galbraith végső következtetése mégis az – és ezt ajánlanám a szobormozgatók figyelmébe –, hogy „Marx Károly eszméi kitörölhetetlenül részei az életünknek, amiképp Adam Smithéi is.” (Az iskolában ugye úgy tanultuk, hogy a zseniális, iskolateremtő közgazda, Adam Smith a francia anarchista Proudhon társaságában a marxi gondolkodás „ősforrása”.)
Galbraith tévedett. Egy olyan rendszerben, mint a mai Magyarország, igenis ki lehet törölni Marx Károlyt akár az emlékezetből is. Ne nézzék a Corvinus gólyái a szobrát! Mert még elkezdenek gondolkodni, ahogyan egy egész „marxizáló” nemzedék – a frankfurti iskola és mások (közöttük a Lukács-tanítványok idehaza) – ezt tette, tapasztalván, hogy Marxszal nem élnek, hanem visszaélnek, a gondolatait nem kibontják, hanem vulgarizálják, és az ő hatalmas életművét belegyömöszölik a leninizmusnak elnevezett valamibe. Ugyanabba kapaszkodtak, amit Galbraith felidézett: nevem Marx, de nem vagyok marxista.
P.s. Marx és Engels közös szobra békésen áll a szabad Berlin, a német főváros egyik központi helyén, közel a hajdani Falhoz. Még senkinek sem jutott eszébe, hogy el kéne vinni őket. R.I.P.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >