Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A török elnökválasztás tétje
„Ám ahhoz, hogy Erdoğan elnök lehessen, nélkülözhetetlenek a kurd szavazatok.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Augusztus 10-én elnököt választ Törökország – eldől, ki költözik majd be a Çankaya-palotába. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) jelöltje, mint ismeretes, a jelenlegi kormányfő, Recep Tayyip Erdoğan. Tekintettel arra, hogy a politikus az elmúlt években sok olyan intézkedést léptetett életbe, melyek az AKP-nak, illetve saját magának kedveznek az ellenzéki pártok rovására, sokan úgy gondolják, Erdoğan győzelméhez nem férhet kétség. Ez azonban koránt sincs így.
A mindössze tizenhárom éve alakított AKP 2002-ben már óriási fölénnyel nyerte a törökországi választásokat; azóta gyakorlatilag minden választást megnyert: három parlamenti és ugyancsak három önkormányzati választást, két, általa kiírt népszavazást és egy elnökválasztást. Mindehhez – ha gyakorta nem is egészen tiszta módszerekkel – Erdoğan segítette hozzá a pártot, így kétség sem férhetett ahhoz, hogy őt jelöljék államfőnek. Ugyanakkor felmerül a kérdés: miért akar a politikus elnök lenni egy olyan országban, amely nem prezidenciális jellegű? Miniszterelnökként ma több hatalom van a kezében, mint amennyi államfőként a jövőben lehet. Persze a jogkörök megváltoztathatók, de ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség.
A 2011-es választások után felállítottak egy alkotmányozó egyeztető bizottságot, melyben valamennyi parlamenti párt tagja helyet kapott. Meg is egyezett a testület az új alkotmány több mint 70 paragrafusában, de a legfontosabbakban nem, fel is oszlatta önmagát nagyon hamar. Már az a tény, hogy az AKP belement egy efféle bizottság felállításába, mutatja, hogy nem volt meg a szükséges parlamenti többsége ahhoz, hogy egy új alkotmányt elfogadtasson, illetve a meglévőn változtasson, s akármilyen jelentősek is voltak a választási győzelmei, soha nem jutott a szükséges többség közelébe. Sőt: a miniszterelnök választási trükközése dacára az eredmények egyre csak gyengültek.
Nem kétséges, hogy bárki legyen is a miniszterelnök, Erdoğan később is – mintegy a háttérből, hisz az elnöknek pártsemlegesnek kell lennie, tehát formálisan el kell hagynia majd az AKP-t – kezében tudja és fogja tartani a kormányzó párt vezetését. De milyen mozgástere lehet az AKP-nak? Kevesebb mint egy év múlva, 2015 júliusában parlamenti választások lesznek, s a párt mintegy 70 jelenlegi képviselője helyébe újakat kell állítani. Ők azok, akik immár a harmadik ciklusukat töltik ki, így az alkotmány szerint már nem lesznek újraválaszthatók. Az AKP-nak eddig is nehéz volt olyan, minden szempontból megbízható, ugyanakkor szakértelemmel és széles kapcsolati rendszerrel rendelkező parlamenti gárdát kiállítani, amelynek tagjait a sorozatos korrupciós botrányok ne érintettek volna; ezután még nehezebb lesz. Kérdés az is, hogy ki lesz a miniszterelnök. A konzervatívok körében nagy népszerűségnek örvendő egyetlen országos politikus, a jelenlegi államfő, Abdullah Gül kijelentette: ha távoznia kell, nem óhajtja miniszterelnökként folytatni.
Minden jel arra utal, hogy Erdoğan egyfajta putyini megoldással szeretné végképp eltörölni az 1923-ban létrejött, Kemal Atatürk nevéhez fűződő rendszert, azaz kiiktatni a demokratikus működési technikát, a többpárti struktúra látszatát fenntartva egypártivá alakítani a rendszert, a gazdasági erőforrásokat egyetlen érdekcsoport kezére játszani, és, végképp feladva a korábbi európai célokat, Ázsia felé fordítani a török államstratégiát.
Ám ahhoz, hogy Erdoğan elnök lehessen, nélkülözhetetlenek a kurd szavazatok. A jövendő elnök – miniszterelnöki pozícióból – eddig sikerrel kenyerezte le a különféle kisebbségek, elsősorban a kurdok elitjét, teret nyitott számukra a politikában – igaz, általa ellenőrzött formában –, s gazdasági térnyerésüket is tolerálta. Ám komoly változások vannak a Közel-Keleten, s ezek fókuszában most ismét a kurd kérdés áll, illetve egy kurd állam létrehozása. Akár sikerrel jár ez, akár nem, a mára de facto Irakból kiszakadt területek gravitációja újra érezteti hatását Törökországban. Így Erdoğan esélyei nemcsak a belpolitikai helyzettől függnek, de attól is, hogy milyen irányba tereli a térséget a szír–iraki válság.
Következő cikk: Miért nem védi meg Európa a demokráciát?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >