Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kiegyezés
„Nem afféle leszerelő fenyegetőzés ez – hogy még mindig jobb Horthy, mint Szálasi?“ Kálmán C. György (Magyar Narancs):
Sokan úgy gondolják manapság – és bevallom, rosszabb pillanataimban magam is hajlok rá –, hogy mivel most négy évig aligha várható komoly változás, ki-ki fogja be összes testnyílását, és csinálja tovább nyugodtan, amihez ért. Kihúzzuk.
Ezzel az elgondolással több baj van. Egyrészt nem mindig és gyakran nemigen hagyják, hogy ezt tegyük: ha úgy döntenénk is, hogy nem érdekel „a politika”, azért arról a hatalom gondoskodni fog, hogy (jobb esetben a szánkba) bizonyos rendszerességgel beletoljon ezt-azt, ne engedje, hogy folyjon a business as usual, ha (jobb esetben) mást nem, lojalitást vár el. Másrészt a testnyílások befogása azt is jelenti, hogy ekként némaságra kényszerülnénk, még jóízűeket röhögni sem tudnánk (lesz min), megvitatni a lehetőségeket, készülődni szebb időkre, elszámolni a múlttal még kevésbé. Szóval azért több kell a csendes munkálkodásnál, már csak azért is, mert nem nagyon lesz lehetőség rá.
És ha egy ilyen nemszeretem hatalom ül az ember nyakán, amelyiknek szörnyű az ízlése, nem tart be elemi normákat, hülyeségeket beszél, és kellemetlen intézkedéseket hoz – akkor vajon mi az ésszerűbb? Ha hasznot húzunk belőle (amennyit lehet), vagy ha undorral elfordulunk tőle, és igyekszünk minél függetlenebbek maradni?
Nagy kérdés, és minden társadalmi réteg, minden speciális érdekekkel bíró csoport, sőt minden egyes ember más és más helyzetben van, ezért sok válasz lehet. Van például egy meglehetősen szűk társaság, a humán értelmiségiek világa, akiknek egy része állami ösztöndíjakból, jutalmakból, támogatásokból próbál megélni – és mindaddig, amíg az állami pénzosztás átlátható, kiegyensúlyozott és sok-sok érdekképviselet, szakember és civil közös döntésétől függ, addig mindez rendben is van. Bizonytalan, veszélyes, de nem kell szégyellni. Na de – ezektől? Így? Most? Koszos kézből fogadni el a kenyeret? Még meg is köszönni?
Mondom, ez kevesek problémája, de áttételesen, finomabban, távolabbról sokaké. Nem tudom a megoldást, és ez csak egy első változat – csak arra van terem, időm, erőm, hogy megfogalmazni próbáljam azt, amin gondolkodni kéne.
De van, aki válaszol. Van egy kissé kusza, de érdekes cikk, amelyik szerint két lehetőség van: a kiegyezés és az alternatív intézmények kiépítése. Ez utóbbihoz sok pénz (mecénások, elkötelezett pénzemberek, szervezők és idő) kellene, ezért esélyesebb és gyümölcsözőbb lehet, ha mégiscsak (ha viszolyogva is) kezet rázunk a hatalommal. A szerző pontosan ezt mondja (a zárójeles „sic!” tőle származik): „A kiegyezésre azért is lenne szükség, mert ebben a pillanatban, 2014-ben is látható, hogy az ország jövőjének másik alternatívája a keresztény-nemzeti mellett a szélsőjobboldali kurzus. Az értelmiségi csetepatékba pedig könnyen belenáculhat (sic!) az ország 2018-ban. Ez pedig a jelen írástudók, a mostani szellemi elit felelőssége is.”
Jó, ez is egy álláspont. De egészen őszintén nem értem a nácikra történő utalást. Ha a nácikkal rendszeresen összekacsintó hatalommal pacsizunk, akkor annyi a náciknak? Vagy ha inkább éhezünk, de szembeszállunk az orbánizmussal, akkor jönnek a nácik? Miért éppen akkor? Akkor miért inkább? Nem afféle leszerelő fenyegetőzés ez – hogy még mindig jobb Horthy, mint Szálasi? A Wassalbert mint a... mint a Wassalbert? És hogy az előbbi majd jól leszámol az utóbbival? Tényleg?
Megjegyzem, a parlamentben a Jobbiké a kulturális és oktatási bizottság elnöki széke. Na most akkor...?
Következő cikk: Joe Biden és Orbán Viktor együtt kárhoztatták Oroszországot
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >