Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Világnemzet
„ …ilyen típusú másik elgondolást én csak egyet ismerek: Adolf Hitler koncepcióját a világban mindenütt őhozzá hűséges „Volksdeutsch”-okról.” Lendvai L. Ferenc jegyzetéből (Galamus):
(…) „A nemzet az állampolgárok öntudatos közössége. Bár előzményei megvannak a középkori rendi nemzetben is, lényegében újkori (polgári) képződmény. Mivel állampolgárokról van szó, föltételezi a modern államot, s mivel öntudatos közösségről van szó, föltételezi az öntudatot hordozó kultúrát. Ezért, bár kiindulópontja egyaránt lehet a közös állam, amely később alakul kulturális közösséggé (francia modell), vagy a közös kultúra, amelyhez később teremtik meg a közös államot (német modell), normális esetben mindkét elemnek meg kell lennie. A közös állam önmagában nem elegendő: ezt a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia példája világosan megmutatta. A közös kultúra viszont komplex jelenség, amelyhez a közös nyelv (amire általában utalni szokás) önmagában szintén nem elégséges, bár fontos tényező.”
„Először is szó van egy általános kulturális szintről, amely az adott államban a polgárok magatartását szabályozza. Ez ma főleg a nyugat-európai nemzeteknél előtérbe került probléma, mivel a kultúrák többfélesége (multikulturalizmus) egy általános közös nevező alapján, tehát a modern szekuláris és racionális jogállamiság alapján jöhet csak létre, ahol az egyének alapmagatartását a weberi teljesítményelv motiválja. Az afroázsiai bevándorlók premodern kötöttségeit és szokásait föloldani, s őket a brit, francia, német társadalomba integrálni, ahol már a politikai közösségnek is integráns részeivé válhatnak, nehéz, de sikerrel kecsegtető föladat. Sajnos Magyarországon a cigányság integrációjának hosszú folyamata még mindig nem ment teljesen végbe: a legsikeresebb még az államszocialista rendszerben volt, ahol a többségük értelmes kereső tevékenységet tudott folytatni, míg a ma rájuk kényszerített értelmetlen közmunka inkább arra taníthatja meg őket, hogy a munkának nincs értelme.”
„Másodszor a közös kultúra jelent bizonyos szokásokat és hagyományokat. Ezeknek nem föltétlenül a nyelv a hordozója. Svájcban, de még az egyébként oly sok problémával küszködő Belgiumban is, nincs közös anyanyelv, közös tradíciók azonban vannak. Akár német, akár francia svájcival beszél az ember, már néhány mondat után kiütköznek tipikus nemzeti karaktervonásai, s egy tréfás, de azért valós elemeket is tartalmazó mondás szerint Belgiumot a király személye és a nemzeti futballválogatott tartja össze. Skóciában – és Írországban – szinte mindenki angolul beszél, de azért Skócia mégis külön nemzet Nagy-Britannián belül (remélem, ott is fog maradni), és ugyanez a helyzet Katalóniával is Spanyolországon belül. Megvannak ugyanis a saját hagyományaik, és történetileg léteztek a saját autonóm nemzeti intézményeik. Tulajdonképpen ez volt a helyzet Magyarországgal vagy Csehországgal is a Habsburg-birodalom keretein belül, s ehhez járult 1848/1867, illetve 1918 után az állami szuverenitás. Mindettől persze a nyelvnek megvan a maga kitüntetett szerepe, de hogy Széchenyi híres mondása, miszerint nyelvében él a nemzet, nem abszolút érvényű, arra például Karácsony Sándor is rámutatott, a folklór hasonlóan fontos szerepére utalva.”
„Ebből megérthetjük, miért téveszme a Magyarországon általánosan elterjedt nézet, miszerint mindenki automatikusan a magyar nemzet tagja, aki magyarul beszél. Magyarország a XIX. században még a francia modellt próbálta követni a többnyelvűen „egységes magyar politikai nemzet” koncepciójával, ehhez azonban sajnos nem sikerült megnyerni megfelelő intézkedésekkel az ország nemzetiségeit. Ez volt az igazi nemzeti tragédia, amelynek Trianon már csak a tragikusan elkerülhetetlen következménye lett. Az ország régi integritása akkor sem maradhatott volna fönn, ha a Központi Hatalmak megnyerik az első világháborút: akkor Ferenc Ferdinánd régi koncepciói valósultak volna meg a német Mitteleuropa keretében. És mivel a közös nyelv önmagában nem elégséges, hanem a nemzet létezéséhez egy tényleges közösségi lét, egy tényleges együttélés is szükséges, reménytelen ábrándkergetés a Trianonban elszakított magyar etnikumok „nemzetegyesítése”. Hagyján, hogy a különféle területeken mára sokszor másként alakultak a tradíciók, sőt még a nyelvhasználat is divergál, az igazi probléma az, hogy hiányzik a közös érdek. Ami Magyarországon történik, legyen bár jó vagy rossz, nem befolyásolja a más államokban élő magyarok életét. Akkor sem, ha a magyar állampolgársággal járó szavazati joguk van, amire egyébként kérdés, hogy ők maguk mennyire tartottak igényt, s mennyire a magyar nacionalista pártok tukmálták rájuk, sajátos szavazatvásárlásként. Bizonyos becslések szerint a kárpátaljai magyarok fele, a vajdasági magyarok harmada, az erdélyi magyarok negyede igényelte a kettős állampolgárságot. Nos, Ukrajna nagyon távol áll az Európai Uniótól, Szerbia már közelebb, Románia pedig benne van ugyan, de nem tagja a schengeni övezetnek, s végül Szlovákiából, amely az övezetnek is tagja, igen kevés az igénylő. (Ebben nyilván szerepe van ugyan az ottani tiltó törvénynek, de hát hasonló törvény Ukrajnában is van!) Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az igénylők közt kevés az idős ember és több a fiatal, nyugodtan levonhatjuk a következtetést: itt nem annyira a magyar haza és a „nemzetegyesítés” iránti nosztalgia, mint inkább a migrációs hajlandóság játssza a főszerepet.
Ráadásul az elhibázott „nemzetegyesítési” koncepció káros következményekkel is jár. Már annak idején az ún. „magyarigazolványok” bevezetése tönkretette azt az erdélyi román-magyar közös kezdeményezést, amely Erdély autonómiáját célozta. A kettős állampolgárság rendszere nyilván még inkább elkülöníti egymástól az Erdélyben együttélő románokat és magyarokat. S végül a területi autonómia követelése a kettős állampolgársággal párosulva nyilvánvalóan elfogadhatatlan a román állam számára, s akkor is az lenne, ha föladná az „egységes nemzetállam” úgyszintén téves koncepcióját.” (…)
„Ez hát a helyzet a Kárpát-medencében, s ehhez jön most még a világnemzet koncepciója. Értsük meg jól: a Vezér nem egyszerűen arra gondol, hogy 1-2 millió magyar él szerte a világban, s velük természetszerűleg rokonoknak érezzük magunkat, és remélhetőleg ők is velünk. Nem, őszerinte ezek az emberek a magyar nemzet („világnemzet”) tagjai, akiket ő nyilván ugyanúgy szeretne irányítani, ahogyan a kárpát-medencei magyarokat is szeretné, és részben tudja is. Roppant mód sajnálom, de ilyen típusú másik elgondolást én csak egyet ismerek: Adolf Hitler koncepcióját a világban mindenütt őhozzá hűséges „Volksdeutsch”-okról. (Magyarul tévesen „népi német”, mondjuk inkább etnikai német.) Alfred Hitchcock nagyszerű filmje, a Notorious (befejezve 1946-ban, magyarul rejtélyes okokból „Forgószél” címmel játsszák) egy német származású amerikai nő történetében mutat be egy ebből adódó tragikus szituációt, Ingrid Bergman ugyancsak nagyszerű alakításában. A filmet ugyan nem, de az ilyen szituációkat jobb lenne inkább elfelejteni.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >