2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Évfordulók

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Évfordulók
Belgrád, 1991. március 9.

Szombaton múlt 22 éve, hogy Belgrádban a több tízezres ellenzéki tömeg és a rendőrség közötti összecsapásoknak az egykori Jugoszláv Néphadsereg vetett véget, azzal, hogy tankok vonultak a főváros utcáira. Kedden lesz tíz éve, hogy meggyilkolták Szerbia első demokratikus miniszterelnökét. A jelek szerint, a mostani kormány, amelynek gerincét az egykori radikálisokból született, világszemléletet váltott Szerb Haladás Párt és az ideológiát hivatalosan sohasem változtatott Szerbiai Szocialista Párt alkotja, nem éri meg a nyolcadik hónapját. Ebben az összetételben.

Huszonkét éve úgy tűnt, a nacionalizmus meghajtású szocialisták napjai vagy hónapjai meg vannak számlálva. Kilenc nagyon kemény, háborúkkal, nemzetközi szankciókkal és NATO légicsapásokkal terhelt évet kellett várni arra, hogy ideiglenesen letűnjenek a politikai színtérről. A többi között azok a demokraták váltották le, söpörték el őket az utcán, akik öt éve „történelmi” megbékélést kötöttek az SPS-szel. Ugyanazzal, amely tavaly nem történelmi és nem is megbékélő, hanem puszta hatalomszerzési szándékkal, az egykori eszméket igen, de embereket nem váltó haladáspártiakkal szövetkezve kihúzta a szőnyeget az addig uralkodó demokraták talpa alól. Összetett, ugye? A 22 évvel ezelőtti események a demokráciában, európai értékekben, szebb és biztonságosabb, kiszámíthatóbb jövőben gondolkodókban ébresztették a reményt. Ezek nagy része mára valahonnan külföldről szemléli – ha szemléli – az ittmaradtak, ittrekedtek vergődését, vívódását. Egy kis honvággyal fűszerezett kárörömmel, vagy aggodalommal. Meg szembesülve az idegeneknek nemritkán kijáró lenéző, megvető magatartással. Azzal vigasztalódva, hogy a következő nemzedéknek – a gyerekeknek – akik miatt föláldozták magukat, már jobb lesz. A tíz éve történt merénylet és a kezdeti döbbenet után, a kormányfő temetését követő rendkívüli állapot időszaka újabb reményt villantott fel. Aztán ment minden a régiben. Az európai értékek hirdetői meg a nacionalista ideológiát propagálók közötti állandó, durva balkáni politikai átverésekkel végrehajtott hatalmi játékok közepette. Ma ott tartunk, hogy arra az 1991-es belgrádi tüntetésre, a több tízezres tömegre, a két ideológia, a demokrácia és a diktatúra közötti első összecsapásra, a két áldozatra senki sem emlékszik. Mint ahogy elfelejtették a főváros utcáira kirendelt mintegy 15 ezer rendfenntartót, a lovas rendőröket, a vízágyúkat, a páncélozott rendőrkocsikkal szembemenőket. Meg a tankokat is. Rég volt. Egyrészt. Másrészt azt a tömeget az a Szerb Megújhodási Mozgalom vezette, amely azóta a politikai élet peremére szorult, sodródott. Amelynek vezetője azóta megjárta a bősz nacionalista és a felvilágosult europér közötti nem rövid utat. Miközben pártja dirib-darabokra szakadt és már csak foszlányokban létezik. A forradalom a tranzícióban is megeszi gyermekeit. A tíz évvel ezelőtti merénylet áldozatáról viszont még az akkori politikai ellenfelei is tisztelettel szólnak. Legalábbis a szocialisták elnöke. Aki a legpatinásabb belgrádi hetilapban, a Nin-ben megjelent szerzői szövegének „Đinđić a Szerbiáról szóló történet” címet adta. Amelyet, szinte teljes egészében arra használt ki, hogy igazolja saját Koszovó-politikáját. A néhai kormányfő tekintélye és az őt övező nimbusz mögé bújva. Amiről Montenegró ura, a húsz éve hol ilyen, hol olyan hatalmi funkciót betöltő Milo Đukanović ugyanabban az újságban azt írja: „Zoran akkori politikai ellenfelei, akik most hatalmon vannak Szerbiában, meggyőző szószólói az ország európai jövőjének. Van-e jobb bizonyíték arra, hogy helyes volt Đinđić politikája?” Azokról beszél, akiknek a kormánya – a jelek szerint – napokon belül módosul. Mert a miniszterelnök első helyettese elégedetlen egyesek munkájával. Ugyanaz az ember, aki gyakorlatilag a kezében tartja a hatalom minden eszközét. Az összes erőszakszervezetet az országban. Amelyek közül a meggyilkolt kormányfőnek egy sem engedelmeskedett. Ezért is sikerült kilőni oly könnyen. És bizonyára ezért fedi még mindig titok azt, ki adott parancsot a merényletre, kiben személyesíthető meg az annyit emlegetett politikai háttér.

Tehát most itt állunk, tele évfordulóval, de nem biztos, hogy sokkal távolabb attól a politikai szemlélettől, amely akkor uralta Szerbiát. Mármint a belső politikai vetélkedés tekintetében. Mert 2000 október ötödike után visszakerült az ország az ENSZ-be (vagy csak bekerült, mert a Milošević-vezette Jugoszlávia 8 éven át azt bizonygatta, hogy a régi állam jogutódja), a nemzetközi szervezetekbe, együttműködik a hágai törvényszékkel, kiszolgáltatott minden körözöttet, eljutott az uniós tagjelöltségig, de a politikai harc eszközei, módszerei a régiek. Balkániak. Durvák és kíméletlenek. A szebb és biztonságosabb, kiszámíthatóbb jövő kézzelfogható reménye nélkül.

2013. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább