2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Évfordulók

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Évfordulók
Belgrád, 1991. március 9.

Szombaton múlt 22 éve, hogy Belgrádban a több tízezres ellenzéki tömeg és a rendőrség közötti összecsapásoknak az egykori Jugoszláv Néphadsereg vetett véget, azzal, hogy tankok vonultak a főváros utcáira. Kedden lesz tíz éve, hogy meggyilkolták Szerbia első demokratikus miniszterelnökét. A jelek szerint, a mostani kormány, amelynek gerincét az egykori radikálisokból született, világszemléletet váltott Szerb Haladás Párt és az ideológiát hivatalosan sohasem változtatott Szerbiai Szocialista Párt alkotja, nem éri meg a nyolcadik hónapját. Ebben az összetételben.

Huszonkét éve úgy tűnt, a nacionalizmus meghajtású szocialisták napjai vagy hónapjai meg vannak számlálva. Kilenc nagyon kemény, háborúkkal, nemzetközi szankciókkal és NATO légicsapásokkal terhelt évet kellett várni arra, hogy ideiglenesen letűnjenek a politikai színtérről. A többi között azok a demokraták váltották le, söpörték el őket az utcán, akik öt éve „történelmi” megbékélést kötöttek az SPS-szel. Ugyanazzal, amely tavaly nem történelmi és nem is megbékélő, hanem puszta hatalomszerzési szándékkal, az egykori eszméket igen, de embereket nem váltó haladáspártiakkal szövetkezve kihúzta a szőnyeget az addig uralkodó demokraták talpa alól. Összetett, ugye? A 22 évvel ezelőtti események a demokráciában, európai értékekben, szebb és biztonságosabb, kiszámíthatóbb jövőben gondolkodókban ébresztették a reményt. Ezek nagy része mára valahonnan külföldről szemléli – ha szemléli – az ittmaradtak, ittrekedtek vergődését, vívódását. Egy kis honvággyal fűszerezett kárörömmel, vagy aggodalommal. Meg szembesülve az idegeneknek nemritkán kijáró lenéző, megvető magatartással. Azzal vigasztalódva, hogy a következő nemzedéknek – a gyerekeknek – akik miatt föláldozták magukat, már jobb lesz. A tíz éve történt merénylet és a kezdeti döbbenet után, a kormányfő temetését követő rendkívüli állapot időszaka újabb reményt villantott fel. Aztán ment minden a régiben. Az európai értékek hirdetői meg a nacionalista ideológiát propagálók közötti állandó, durva balkáni politikai átverésekkel végrehajtott hatalmi játékok közepette. Ma ott tartunk, hogy arra az 1991-es belgrádi tüntetésre, a több tízezres tömegre, a két ideológia, a demokrácia és a diktatúra közötti első összecsapásra, a két áldozatra senki sem emlékszik. Mint ahogy elfelejtették a főváros utcáira kirendelt mintegy 15 ezer rendfenntartót, a lovas rendőröket, a vízágyúkat, a páncélozott rendőrkocsikkal szembemenőket. Meg a tankokat is. Rég volt. Egyrészt. Másrészt azt a tömeget az a Szerb Megújhodási Mozgalom vezette, amely azóta a politikai élet peremére szorult, sodródott. Amelynek vezetője azóta megjárta a bősz nacionalista és a felvilágosult europér közötti nem rövid utat. Miközben pártja dirib-darabokra szakadt és már csak foszlányokban létezik. A forradalom a tranzícióban is megeszi gyermekeit. A tíz évvel ezelőtti merénylet áldozatáról viszont még az akkori politikai ellenfelei is tisztelettel szólnak. Legalábbis a szocialisták elnöke. Aki a legpatinásabb belgrádi hetilapban, a Nin-ben megjelent szerzői szövegének „Đinđić a Szerbiáról szóló történet” címet adta. Amelyet, szinte teljes egészében arra használt ki, hogy igazolja saját Koszovó-politikáját. A néhai kormányfő tekintélye és az őt övező nimbusz mögé bújva. Amiről Montenegró ura, a húsz éve hol ilyen, hol olyan hatalmi funkciót betöltő Milo Đukanović ugyanabban az újságban azt írja: „Zoran akkori politikai ellenfelei, akik most hatalmon vannak Szerbiában, meggyőző szószólói az ország európai jövőjének. Van-e jobb bizonyíték arra, hogy helyes volt Đinđić politikája?” Azokról beszél, akiknek a kormánya – a jelek szerint – napokon belül módosul. Mert a miniszterelnök első helyettese elégedetlen egyesek munkájával. Ugyanaz az ember, aki gyakorlatilag a kezében tartja a hatalom minden eszközét. Az összes erőszakszervezetet az országban. Amelyek közül a meggyilkolt kormányfőnek egy sem engedelmeskedett. Ezért is sikerült kilőni oly könnyen. És bizonyára ezért fedi még mindig titok azt, ki adott parancsot a merényletre, kiben személyesíthető meg az annyit emlegetett politikai háttér.

Tehát most itt állunk, tele évfordulóval, de nem biztos, hogy sokkal távolabb attól a politikai szemlélettől, amely akkor uralta Szerbiát. Mármint a belső politikai vetélkedés tekintetében. Mert 2000 október ötödike után visszakerült az ország az ENSZ-be (vagy csak bekerült, mert a Milošević-vezette Jugoszlávia 8 éven át azt bizonygatta, hogy a régi állam jogutódja), a nemzetközi szervezetekbe, együttműködik a hágai törvényszékkel, kiszolgáltatott minden körözöttet, eljutott az uniós tagjelöltségig, de a politikai harc eszközei, módszerei a régiek. Balkániak. Durvák és kíméletlenek. A szebb és biztonságosabb, kiszámíthatóbb jövő kézzelfogható reménye nélkül.

2013. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább