Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív lap szerkesztőségi állásfoglalása, miután Kanada után Ausztráliában is nagy győzelmet aratott a hatalmon lévő középbal, köszönhetően Trump vámsokkjának. Két héten belül már a 2. nyugati demokrácia fordult bal felé. Steve Bannon bízhat abban, hogy az orbáni modell alapján globális MAGA-hullám indul be, de legalábbis Kanadában és Ausztráliában éppen ellenkező a hatás. Az 5. kontinensen különösen elsöprő volt a siker, a Munkáspárt ekkora többségre idáig nemigen tett szert. Az ellenfél, a liberálisok vezére 24 év után még a mandátumát is elveszítette. Eredetileg úgy látszott, hogy váltás lesz, ám az ellenzék nem annyira pl. a lakhatási válságra összpontosított, mint inkább a kulturkampfra, de az ezúttal nem hozott annyit, mint tavaly az USA-ban. Trump közvetlenül nem került szóba a kampány során, ám bizonyosan kihatott az események menetére, hogy a szövetségesekre is kivetette a vámokat. A miniszterelnök azonnal meglovagolta a feltámadó nacionalista hangulatot, miután az ausztrálok nem kértek az erőszakos amerikai fellépésből. Így most Albanese pozíciója rendkívül erős, miközben tárgyalni készül amerikai kollégájával. Alighanem fenntartja a szoros biztonsági együttműködést Washingtonnal, de ragaszkodik Kínához is, amely az ausztrálok legfőbb exportpiaca. Trump vámjainak és retorikai támadásainak azonban nem csupán a gazdaságban vannak következményei. A demokratikus választók szerte a világban megkérdőjelezik Washington megbízhatóságát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Utolsó nyilvános szereplésén az autokrácia és a szélsőség veszélyeire figyelmeztetett a búcsúzó német kancellár. Scholz a Hamburg melletti neuengammi egykori koncentrációs táborban, a láger felszabadulásának 80. évfordulóján elhangzott beszédében kiemelte, hogy meg kell szívlelni a háború tanulságait, és különösen Németországban nem szabad megengedni az Európa elleni támadásokat.
Felszólított arra, hogy meg kell védeni a békét a tekintélyuralommal és a szélsőségesekkel szemben. A nemzeti szocialista rémuralom, ártatlan asszonyok, gyerekek és férfiak millióinak halála vezetett el ahhoz a meggyőződéshez, hogy a földrészről egyszer s mindenkorra száműzni kell a háborút.
Annál tragikusabb – tette hozzá -, hogy Putyin ismét rászabadította a fegyveres viszályt a kontinensre, mert erővel akarja megváltoztatni a határokat, ami megint csak rengeteg emberáldozattal jár. Ám ebbe nem szabad belenyugodni.
Európa a szabadságra, demokráciára, a jogállamiságra, vagyis olyan értékekre épül, amelyek nem összeegyeztethetőek az agresszív imperializmussal, a befolyási övezetekkel, a nemzetközi jog semmibevételével. Nem csoda tehát, hogy az autokraták és populisták mindenütt, így német földön is támadják az egyesült Európát, mert szét kívánják rombolni.
Ezt semmiképpen sem szabad megengedni, mert különösen a németeknek kell tudniuk, milyen romlással jár együtt az imperializmus, a jogfosztás, a faji gyűlölet.
Le Monde
Szerveződik a magyar LMBT-közösség ellenállása, miután a nemi kisebbségek 14 éve Orbán célkeresztjében vannak és egyre-másra azt élik meg, hogy korlátozzák jogaikat. Legutóbb a Fidesz a Pride-ot tiltotta be, azon felül rögzítette az alaptörvényben, hogy csak férfi és női nem létezik. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, tiltakozásul ezrek vonultak ki az utcára a fővárosban.
Így foglalja össze budapesti tapasztalatait Lukas Manisini, aki szerint a mozgósítással ez a tábor az ultrakonzervatív és autoriter sodródást igyekszik feltartóztatni, miután a kampány keretében támadások érik a másságot is. Hadházy Ákos arról beszélt a tudósítónak, hogy a homofób intézkedések beleilleszkednek a polgárjogok visszaszorításába.
Mivel az ellenzéki pártok félnek attól, hogy elvesztik szavazóikat a jövőre esedékes választáson, nem állnak ki közvetlenül az LMBT-emberek mellett, a hatalommal szemben, hanem azt hangoztatják, hogy meg kell védeni a szabadságjogokat – mutat rá Döbrentey Dániel, a TASZ-tól.
A jogvédő szervezet már több jogászt is mozgósított, hogy képviselni tudják mindazokat, akik ellen netán eljárás indul, ha részt vesznek a Büszkeség menetében, miután azt a szervezők mindenképpen meg akarják tartani a jövő hónap végén. Akár letartóztatják az érintetteket, akárcsak beazonosítják őket az arcfelismerő program segítségével, a szakértők segíteni fognak.
Magyarországon a törvény fokozatosan szorítja ki a közéletből a nemi kisebbségek tagjait. A hadművelet a 2011-ben elfogadott alkotmánnyal indult, amely tiltja az egyneműek közti házasságot, illetve, hogy ilyen párok gyereket neveljenek. A melegellenesség utána alattomos módon egyre inkább terjedt az állami intézményekben, valamint a sajtóban.
The Hill
Trumpnak abban igaza van, hogy vezeti az Egyesült Államokat, méghozzá erélyesebben, mint bármelyik elődje a 2. világháború vége óta, de azt is mondta, hogy a világot is ő irányítja, ám ez azért már megér egy misét – fejti ki Dov Zakheim, a lap szemleírója, aki magas tisztségeket töltött be a Pentagonban, jelenleg pedig a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának tanácsadója, valamint a Külpolitikai Kutatóintézet kuratóriumának alelnöke.
A kanadaiak már megmutatták, mint gondolnak az elnök terveiről, és más NATO-országok is készek ellenállni a washingtoni nyomásnak. Az EU viszont úgy döntött, hogy nem torolja meg a vámokat, főként mivel Magyarország blokkolni tudja az egységes választ. De ha nem sikerül előbbre lépni az egyeztetéseken, az Unió megkerülheti a magyar ellenvetést, létrehozhatja a tettre készek szövetségét és akkor egy sor megtorló intézkedést alkalmazhat.
Kína már jelezte, hogy kész a kereskedelmi háborúra, és vannak is ütőkártyái. Ha elárasztja a piacot a kezében lévő, 760 milliárd dollár értékű amerikai állampapírral, az lenyomja az árat, pánikot vált ki a többi tulajdonos körében. Annak pedig még a jelzettnél is mélyebb válság lehet a vége az USA-ban.
Ugyanakkor semmi jele, hogy Putyin hajlandó lenne bármi másról tárgyalni, mint arról, hogy München-típusú megállapodást kössön Ukrajnáról. Kijev azonban erre nem hajlandó, így még évekig folyhat a háború. És ebben az európaiak hajlandóak segíteni az ukránoknak.
Amerika szempontjából problematikus a Közel-Kelet is. Netanjahu továbbra sem árul el semmiféle készséget, hogy tűzszünetet hozzon tető alá a Hamásszal, emellett belerángatná az Egyesült Államokat egy Irán elleni háborúba.
Szóval az összkép nagyon az, hogy a „világ” egészen mást gondol saját magáról, mint az USA, így az eredmény súlyosan árthat az amerikai biztonsági és gazdasági érdekeknek.
The Times
A CIA volt műveleti igazgatója szerint az orosz államfő, az egykori KGB-ügynök azt feltételezi, hogy manipulálni tudja amerikai kollégáját, de mélységesen téved.
Túllő a célon, csakhogy ily módon rávezeti a Fehér Házat, hogy valójában ő jelenti a problémát, nem Zelenszkij. A szakértő azt hallotta Kijevben, hogy ha nem jön létre megállapodás rövid időn belül, akkor nyár végére az egész frontvonal 20-50 kilométeres mélységben halálövezet lesz. Senki sem mer megmoccanni, mert annyi drón van az égben, nem beszélve a földi robotokról, érzékelőkről és aknákról.
Goff, aki a közelmúltban átvette volna a titkos műveletek irányítását, ám jött Trump és ő az utcán találta magát, nagyon fájlalja, hogy a Biden kormányzat csak annyi fegyvert küldött, amennyi ahhoz elegendő volt, hogy az ukránok a vérüket ontsák, ám a győzelemhez már nem. Mint kifejtette, az orosz inváziót könnyűszerrel meg lehetett volna állítani, ha a Nyugat kezdettől fogva szállította volna Kijevnek a szükséges harceszközöket
A szakértő jelenleg próbál segíteni az ukrán államnak: arra igyekszik rávenni amerikai cégeket, hogy ruházzanak be az ukrán gazdaságban, egyben megismerteti őket ukrán technológiai újításokkal. Az okokról azt mondja: bizonyosan belejátszik, hogy felelősséget érez, amiért nem sikerült meggyőznie saját főnökeit, hogy el kell kerülni a jelenlegi helyzetet.
Der Standard
A Bundeswehr egyik professzora azt gondolja, hogy Európa nem tudná megvédeni magát Oroszországgal szemben, miközben Ukrajna nem a végállomást jelenti Putyin számára: az elnök az egész földrész biztonsági szerkezetét akarja átalakítani. Carlo Masala szerint az ukránok aligha tudják visszaszorítani az oroszokat, mert nincs hozzá sem elég emberük, sem elég fegyverük.
Trump politikája pedig azt jelzi Moszkva számára, hogy jó úton halad, megkap szinte mindent az USA-tól, amit szeretne. Washington ugyanis rendezni igyekszik a kétoldalú kapcsolatokat és ebben Kijev gátolja. Az elnök szemében a világ sorsát Washingtonnak, Moszkvának és Pekingnek kell eldöntenie, a többi államnak pedig követniük kell őket. Csak arról feledkezik meg, hogy még egy nagyobb államnak is szüksége van szövetségesekre.
Viszont a történelem azt mutatja, hogy egy agresszor nem áll le, ha elnyeri jutalmát. A Kreml kétségbe vonja az ukrán állam létezési jogát. Azon felül Európában visszatérne a NATO keleti bővítése előtti állapotokhoz, azaz nem lennének amerikai katonák az egykori szocialista országok területén, Németország és Belarusz között.
Ezért nagy katonai összecsapásra készül. Még az is elképzelhető, hogy előtte valamilyen korlátozott akcióval próbára teszi a NATO és az EU összetartását. Ha a katonai szövetség nem reagál, akkor befellegzett neki. A titkosszolgálatok azt jósolják, hogy a vizsga 4 év múlva várható. Ám a védelem reménytelen az USA nélkül.
És teljesen mindegy, hogy akkor még Putyin lesz-e Moszkvában hatalmon, mert itt a rezsim háborújáról van szó, amelyet támogat a lakosság nagy többsége. És nem kizárt, hogy már közel járunk a Nyugat végéhez, mert annak vezető hatalma nem kívánja fenntartani az eddigi rendszert. Ez pedig gyökeresen átalakítaná az életmódot.
Moszkva közben a hibrid hadviseléssel aláássa a bizalmat a Nyugat problémamegoldó képessége iránt. Európa felfogta, hogy üt az óra, csak nem tudni, hogy a közvélemény ezt mennyire látja be. Az USA-ban az a kardinális kérdés, szét tudja-e verni a Trump-féle garnitúra a belső demokráciát, illetve a nemzetközi kereteket olyan mértékben, hogy az utód már egyiket se legyen képes helyreállítani.
Az öreg kontinensnek olyan szintre kell emelnie védelmi képességét, hogy Oroszországnak ne legyen kedve támadni. Ehhez ismét fel kell támasztani az akaratot a demokrácia megóvására.
The Times
Hogy Trump az elnök, az olyan a családjának, mint egy malacpersely. Az elnök korrupciója megdöbbentő, de hát kiváló mestere volt: Putyin – hangsúlyozza a szemleíró, Dominic Lawson.
Ha kivetítjük az első három hónap gazdasági adatait egész évre, akkor azt kapjuk, hogy a GDP a járvány óta első ízben visszaesés jön. A politikus azt üzente válaszul, hogy csak nyugi! Mondja pont ő, akinek az agya olyan, mint egy kukoricapattogtató gép. A retyerutyájának viszont nagyon is jól megy anyagilag. Az egész nagy famíliának.
Amerika történetében egészen példátlan, hogy a hozzátartozók ilyen mértékben szedjék meg magukat, ebben az értelemben valóban rendkívüli az első 100 nap. Mert pl. már az ősszel kibocsátottak egy kriptovalutát, amely alkalmas arra, hogy olyanok is támogassák a politikust, akik ezt el akarják titkolni. Majd a győzelem után maga az elnök is színre lépett ezen a piacon.
De a legarcátlanabb az a részéről, hogy gazdag üzletembereknek vacsorát szervez saját maga részvételével Mar-a-Lagóban, a beugró alku kérdése, de elérheti az 5 millió dolcsit is. Ezzel párhuzamosan felszámolja azokat a hivatalokat, amelyek a korrupció üldözésére hivatottak a kormányzaton belül.
Nem véletlen, hogy hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely tiltja, hogy amerikai vállalatok más államokat vesztegessenek meg. Ez jól jön majd, ha megszűnnek az Oroszország elleni szankciók. A háttér megértéséhez tudni kell, hogy Trump üzleti birodalma éveken át Moszkva anyagi támogatásától függött.
De most már ő is azon van, hogy úgy irányítsa az USA-t, mint Putyin a saját országát: vagyis mintha az egy magáncég lenne. Ám miután megúszta, hogy felmentette még azokat is, akik rendőrökre támadtak a Kongresszus ostroma során, most azt hiszi, hogy akkor sem görbül meg a haja szála sem, ha családja szemszögéből bőségszarunak veszi az elnöki posztot. Mindent így kell nézni, amit a Fehér Házban csinál.
FT
A maffia ajándéknak tekinti az amerikai vámokat, mert amikor a csempészet a mentőöv szerepét tölti be, abból a szervezett alvilág az egész világon hasznot húz. Így vélekedik Roberto Saviano, aki jó 20 éve az olasz rendőrség védelme alatt áll, miután megfenyegette a nápolyi maffia.
Emlékeztet arra, hogy ha valamely gazdasági döntés után felmennek az árak, akkor ott megnyílik a terep a külföldről, illegálisan bejuttatott áruk előtt. Úgyhogy a vámok miatt már készülődnek a mexikói kartellek, az olasz bűnszövetkezetek, az orosz maffiózók és más csoportok. A piac akkora, hogy az ahhoz hasonló, mint amikor Amerikában a 1920-ban betiltották az alkohol árusítását.
Idáig hamisított termékek kerültek be az Egyesült Államokba, az elkobzott áruk értéke tavaly 5,4 milliárd dollár volt, a származási ország pedig elsősorban Kína és Hongkong. Most viszont ezeken a csempészutakon jogtiszta portékákat szállítanak majd. Ha a hatóságok megszigorítják az ellenőrzést, az lelassítja a vámkezelést. A címke többé nem lesz elegendő az eredet igazolására, hiszen pl. Peking kezén már vagy 40 latin-amerikai kikötő van, így nyugodtan feltüntetheti úgy, hogy a küldemény az érintett országból indult útnak.
De lehet, hogy Trumpot nem is érdekli az egész hercehurca, mert tudja, hogy az amerikai cégek csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha nem változnak az árak. Ily módon a csempészet segítéségével fenn tudja tartani a külföldi kormányokra gyakorolt nyomást.
Szóval módszeres lesz az illegális árubevitel, sőt még az is elképzelhető, hogy Amerika ismét szemet huny a szervezett alvilág ebbéli tevékenysége fölött.
FT
A vezércikk egyáltalán nem tartja örvendetesnek, hogy a jobboldali populizmus ennyire jól szerepelt a három napja tartott helyi választásokon. Úgy ítéli meg, hogy Farage Reform pártjának felemelkedése veszélyezteti a Munkáspárt és a toryk váltógazdálkodását.
A demagóg-nacionalista kór először 9 éve, a Brexit-népszavazáskor fertőzte meg az országot, de a környező államokkal szemben a szélsőjobb sokáig nem volt jelentős tényező. Ám most megtörtént az áttörés. Vagyis nagy tömegeknek van elegük a helyzetből, abból az érzésből, hogy romlik az életszínvonal és semmi sem működik.
Az osztályalapú felosztás már nem állja meg a helyét. A Labour ma már messze nem az ipari munkásság, hanem sokkal inkább a fiatal, városi értelmiség képviselője. Ugyanakkor a Reformnak megvannak a maga korlátai, mert innentől kezdve vizsgázik: immár a hatalomban kell bizonyítania. Közben pedig erősödnek a liberális demokraták és a zöldek is. Vagyis négy-ötpárti rendszer formálódik.
Ha ez így marad, módosítani kell a választási rendszert, hogy ne a győztes vigyen mindent, hanem jobban érvényesüljön az arányos képviselet elve.
A konzervatívoknál az látszik, hogy az elnök nem tudja, miként vezesse ki pártját a völgymenetből. A munkáspárt felkészületlenül vette át 10 hónapja az ország irányítását, bár azt jól határozta meg, hogy a hangsúlyt a gazdasági növekedésre kell helyezni. Ez lehet az egyetlen mód, hogy megfordítsa az ország sorsát és kivédje azokat a vetélytársakat, akik radikálisabb, ám illuzórikus megoldásokat hirdetnek.
Die Zeit
Bár a következő német kancellárt csak két nap múlva iktatják be, ám már most szembekerül azzal a sorskérdéssel, hogy betiltassa-e az AfD-t, miután azt a titkosszolgálat egyértelműen szélsőjobbosnak minősítette. Teherpróba lehet ez a demokrácia számára és megbéníthatja a koalíciót – véli Ferdinand Otto, aki politikai szerkesztő a lap digitális változatánál.
Talán még egyetlen kormány sem állt ilyen súlyos döntés előtt a köztársaság megalakulása óta. Merz tudja, miként gyakorolja/gyakorolta a hatalmat a szélsőség a magyaroknál, olaszoknál, osztrákoknál és a hollandoknál. Ám a dilemma hatalmas, hiszen a legnagyobb ellenzéki pártról van szó, 152 képviselővel a Bundestagban.
Ha az Alkotmánybírósághoz fordul, az minden bizonnyal a legfőbb politikai öröksége volna, amelynek jelentősége messze túlnyúlik az ország határain, függetlenül a karlsruhei testület határozatától. A politikus egy csapásra a maradék liberálisok vezére lenne a jobboldali tekintélyelvűség elleni globális küzdelemben.
Viszont bizonyosan megvádolnák azzal, hogy csak egy kellemetlen vetélytársat próbál ily módon kiiktatni. Másfelől nem hallgathat egy kormányfő, amikor az elhárítás a demokráciát fenyegető veszélyre figyelmeztet.
Az SPD koalíciós partnerként a betiltás mellett kardoskodik, ugyanakkor a CDU-ban, a politikában és a tömegtájékoztatásban az ezzel ellentétes vélemények vannak többségben. Ily módon azonban működésképtelenné válhat a kormány. Az alkotmányvédők megállapítása csupán a vita kezdetét jelenti.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >
A fenntarthatatlan elnökség
Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >
Világ liberálisai, egyesüljetek!
Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >
A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra
Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >