Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell az elektromos hálózat rugalmasságáról is. A káosz megmutatta, milyen mértékben függ a mai élet a villamosságtól. És az igény csak növekedni fog, az elektromos autók, a hőszivattyúk és az adatközpontok miatt. Hogy mi volt a kiváltó ok, azt továbbra sem lehet tudni, de rendszergazda kizárta a digitális támadás lehetőségét. Azt viszont látni, hogy a hagyományos, széntüzelésű, illetve gázerőművek nagy turbinái segítenek stabilizálni az ellátást, mert tehetetlenségük folytán még azután is forognak, hogy lekapcsolták őket az áramról. A szél- és naperőművek ezt nem tudják, ezért egy sor intézkedést kell tenni, nehogy megismétlődjön a spanyol-portugál eset. Úgy kell alakítani, hogy a hálózat képes legyen befogadni a megújuló forrásokból származó energiát is. Emellett fontosak az atomerőművek, valamint a gázzal működő létesítmények, továbbá a tárolási lehetőségek is. A nemzeti rendszerek összekapcsolása segít összehangolni a szállításokat. Egy valamiről azonban nem lehet szó: a szennyező energiaforrások visszatéréséről. A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb szűkség van a megújuló energiára, de úgy, hogy a rendszer képes legyen zavartalan működésre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Amnesty International
A nemzetközi jogvédő szervezet mindenkit arra szólít fel, hogy tiltakozzon, nehogy a magyar rendőrség betiltsa a jövő hónap végén a budapesti Pride-ot. Merthogy a közelmúltban elfogadott törvény miatt veszélyben van a felvonulás.
A jogszabály jogsértőnek minősít minden megmozdulást az LMBT-jog mellett és ez közvetlen támadás a nemi kisebbségek, szövetségeseik és általában a tiltakozás joga ellen. Itt egy békés demonstrációról van szó az egyenlőség és az igazságosság mellett.
A magyar hatóságoknak szavatolniuk kell, hogy aki akar, szabadon tüntethessen, békésen követelhesse a jogait, zaklatástól, megfélemlítéstől és erőszaktól mentesen. Az országban az eltelt évtizedben erősödött a hátrányos megkülönböztetés az LMBT-közösséggel szemben, korlátozták a szabadságjogokat.
A kormányzat kampányt folytat a másság ellen, célba vette azokat, aki kiállnak az egyenlőség mellett. A rendőrségnek azonban jogában áll mérlegelnie, hogy miként alkalmazza ezt a diszkriminatív szabályozást. Ezt megfelelő üzenetekkel a tudomására kell hozni, mivel soha nem lehet bűn pártfogásba venni az egyenlőségért, mert az jog.
Die Presse
Visszatérünk a régi, szép tekintélyelvűségbe, ami a populisták számára azt jelenti, hogy kevesek zsákmányolhatnak ki sokakat – állapítja meg Philipp Strobl, aki történész a Bécsi Egyetemen. Megint ott tartunk, hogy az autokráciát nem kevesen hatékonyabbnak vélik a demokratikus államformáknál. Főleg azokat a rendszereket éri bírálat, amelyek engedik a vélemények sokszínűségét.
Mint már annyiszor a történelemben, most is a bizonytalanság érzése kelti a vágyat az erős kéz iránt. Ez löki meg a tekintélyelvű pártok szekerét. A közösségi médiában szűrés nélkül áramlanak az információk, ami – párosulva a mesterséges intelligenciával – olyan buborékokat hoz létre, amikben az emberek radikalizálódhatnak.
A hagyományos sajtó veszít a jelentőségéből. Illiberális demokráciák alakulnak ki, ahol a politikát leginkább egyesek hatalom- és meggazdagodási vágya szabja meg és nem az ideológia. A demokratikus rendszerek mind inkább kiüresednek. A leginkább megfelelő jelző minderre: a kleptokrácia.
Az EU-n belül riasztó példa Magyarország, de most már az Egyesült Államokban is zajlik az autoriter puccskísérlet. Merthogy a populista pártok újból azt hirdetik: hatékony megoldással szolgálnak, akárcsak a 30-as években. Ám a történelem azt támasztja alá, hogy az egész lakosság javát, továbbá a békét és a jólétet csakis a demokráciák szavatolják.
Economist
A kommentár előremutatónak tartja az ukrán-amerikai megállapodást az ásványkincsek közös kitermeléséről, vélhetően mindkét fél sikernek tekinti azt. Az egyik, kormányközi dokumentumot a kijevi parlamentnek jóvá kell hagynia, ily módon megoszlik a felelősség, mivel a tartalom meglehetősen ellentmondásos. A másik kettő az utolsó pillanat csörtéjének eredményeként született meg, kereskedelmi természetű és a befektetések szerkezetét sorolja fel, a feltételekkel együtt.
A háború miatt nem lehet tudni, hogy a három közül bármelyik valóra válhat-e teljes mértékben. De itt olyan politikai gesztusról van szó, amely ritka eredmény az amerikai elnök számára. Ő ugyanis előrelépést kíván felmutatni, de jól jön az ukránoknak is, akik nem szeretnék, ha áldozattá válnának a nagyhatalmi viszonyok újrarendeződése során.
Az ukrán diplomácia elkönyvelheti, hogy visszavert két fontos amerikai követelést. Az egyik, hogy a bevétel törlesztés legyen az eddigi katonai támogatásért cserében. A másik, amelyik úgy hangzott, mintha a maffia terjesztette volna elő, először 500, majd 350 milliárd dollár értékű részesedést követelt a természeti kincsekből. A két fél azonban egyenlő lesz, osztozik a profiton.
Sok múlik azon, miként használja az egyezséget Trump a Putyinnal folytatandó tárgyalásokon. Sok bennfentes szerint még nem döntötte el, mit is akar igazából. De a szerződés remélhetőleg megadja Kijevnek a kért biztonsági garanciákat, illetve fegyvereket, és megfelel annak, amit Zelenszkij eredetileg tavaly ősszel ajánlott az USA-nak.
Washington Post
Az amerikai-ukrán szerződés mind a két oldalnak ad valamit – egyelőre, csak az a kérdés, hogy jut-e bármelyikük is pénzhez a következő évtizedekben a természeti kincsek kitermeléséből. Az USA mindenesetre közvetlenül érdekeltté vált Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének fenntartásában. A szerződés tisztességesebb Kijev szempontjából ahhoz képest, amit Washington eredetileg javasolt.
Megtarthatja a lelőhelyek tulajdonjogát, az Egyesült Államok ugyanakkor csökkentheti függőségét a kínai ásványkincsektől. Viszont az ukránok nem kaptak biztonsági garanciákat. De még ki kell deríteni, hol vannak pontosan a készletek, mert a legutóbbi felmérés 50 éve készült.
Az biztos, hogy lítiumból, titániumból, grafitból és más ritka földfémekből jelentős mennyiség található az oroszok által elfoglalt területeken. Az ugyanakkor bizonytalan, hogy a feltárás mennyire drága, vagyis, hogy a lehetőség versenyképes-e Kínával. Ukrajna mindenesetre remélheti, hogy ily módon el tudja rettenteni Oroszországot.
Emellett a megállapodás segíthet tisztázni az amerikai érdekeket, amikor Washington folytatja a békemegbeszéléseket Putyinnal.
Bloomberg
Az Egyesült Államok nem tehet úgy, mintha a Kreml kész volna a békére, mert az orosz elnök még a számára kedvező békeszüneti ajánlatot is elveti – figyelmeztet a vezércikk. Ily módon a Fehér Háznak be kell keményítenie, ha tartós egyezményt szeretne. Pedig felkínálta, hogy Moszkva megtarthatja szinte az össze elfoglalt területet, Amerika lényegesen enyhítene a szankciókon és elismerné az orosz fennhatóságot a Krím fölött.
Kijev viszont csupán ködös biztonsági garanciákhoz jutna. Zelenszkijék joggal mondják, hogy nekik határozottabb ígéret kell a katonai támogatás folytatása ügyében, ami főként a légvédelem megerősítését, valamint a hírszerzési és digitális biztonsági együttműködést jelenti. Máskülönben bármiféle fegyvernyugvás csak arra volna jó, hogy az oroszok összeszedjék magukat és ismét meginduljanak.
A Fehér Ház nem feledkezhet meg arról, hogy nem kényszerítheti bele az ukránokat egy kapitulációba, amelyről azt gondolják, hogy csak új agresszió lesz a vége. Ezen felül az orosz fölény egyáltalán nem olyan jelentős, mint amilyennek látszik. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb a gazdasági összeomlás és a társadalmi megmozdulás veszélye.
Az USA részéről tanácsos volna egyértelművé tenni, hogy Washington kész logisztikai segítséget nyújtani a békefenntartóknak, folytatja Ukrajna segélyezését, továbbá támogatja az ország bevonását az európai biztonsági rendszerbe, sőt esetleg az EU-ba.
Az oroszokkal szemben viszont kilátásba kellene helyezni a szankciók megszigorítását. Továbbá el kellene vennie Putyin kedvét egy újabb inváziótól.
Wall Street Journal
A most menesztett amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak kezdettől fogva kivont kések között kellett manővereznie, leváltásának nem az a fő oka, hogy véletlenül a The Atlantic főszerkesztőjét is bevonta egy titkosított telefonalkalmazáson folytatott egyeztetésbe. Mert ha ez lenne a magyarázat, akkor mennie kellene a védelmi miniszternek is, aki a chatszobában megosztotta a többiekkel a huszik elleni támadás részleteit.
A valódi indok az lehet, hogy Waltz „héjának” számít, azaz folytatná az első időszak sikeres politikáját Irán, Oroszország és Kína ellen, ahelyett, hogy visszanyúlnának az Obama-féle megbékítés téves irányvonalához. Az indulástól kezdve benne volt Tucker Carlson és az ifjabb Trump célkeresztjében.
Utóbbi szárny ellenzi a kemény fellépést Teheránnal szemben és kesztyűs kézzel bánna Oroszországgal is. A nemzetbiztonsági tanácsadó menesztésében ezek az emberek lehetőséget látnak, hogy irányváltásra vegyék rá az elnököt. Waltz helyébe Witkoffot, a közel-keleti és orosz különmegbízottat szánják. De nem lenne baj, ha megértenék, hogy a kínai-orosz-iráni-észak-koreai tengely Amerika ellen szövetkezik.
Der Standard
Az amerikai társadalom derékhadán múlik Trump elnöksége, sorsáról a kiábrándult hívek döntenek, miután egyetlen elődje sem volt ennyire népszerűtlen az első 100 nap után. Rajongói persze elhiszik neki, hogy páratlanul sikeres volt ez a jó 3 hónap, meg hogy a közvélemény kutatásokkal nem kell foglalkozni, mert azokat meghamisították. Csakhogy a republikánus képviselők már kezdik megkapni a számlát saját választókörzeteikben.
Így értékeli a külpolitikai szerkesztő, Eric Frey, aki szerint a csalódottság még jócskán erősödni fog, ha a vámok miatt üresen maradnak a polcok és gyárak állnak le, mert nem jön több áru Kínából. A politikus úgy viselkedik, mint egy dacos hároméves, aki bármit megtehet.
Az USA és a világ jövője most attól függ, hogy miként reagálnak a bajokra a független szavazópolgárok, illetve a hagyománytisztelő republikánusok, ha azt látják, hogy a tanácsadók nem tudják megfékezni az elnököt. Ha továbbra is tömegesen menekülnek a párttól, az nem hagyhatja hidegen a republikánus törvényhozókat.
De alighanem fellázadnak a nagy támogatók is. És úgy néz ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság többsége nem kívánja tétlenül nézni, amint a kormányzat megfosztja hatalmától az igazságszolgáltatást.
Mindegyiküknek össze kell fognia, hogy – ha másként nem megy – alkotmányos vádemelési eljárás keretében mentsék fel tisztségéből Trumpot. A demokraták, a fő áramlatot jelentő sajtóorgánumok és az egyetemek csupán mellékszereplők lehetnek ebben a drámai csatában.
Washington Post
A vezércikk tanácsosabbnak tartja, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon Iránnal, mintsem hogy fenyegesse az atomprogram miatt. Az elnöknek bizonyítania kell, hogy képes jobb megállapodásra annál, amelyet Obama kötött Teheránnal, ám amelyet Trump még az első mandátuma során felrúgott.
Az eleve örvendetes, hogy megindult a párbeszéd, habár csupán előkészítő jelleggel és főleg ománi közvetítéssel. Úgy tudni, hogy a témák közt tabunak számított a regionális terrorcsoportoknak nyújtott iráni támogatás, valamint az ország terve ballisztikus rakéták építésére.
Az Iszlám Köztársaság ma gyengébb, mint 10 évvel ezelőtt. A szankciók alaposan megviselték gazdaságát, és légvédelmét megtépázták az izraeli támadások. Nem tündökölnek a szimpatizáns szélsőséges szervezetek sem. Asszad megbukott Szíriában. Viszont az ország az oroszok egyik fő fegyverszállítója lett és stratégiai szövetségre lépett Kínával.
Ilyen körülmények között az Egyesült Államoknak szüksége lesz barátokra, főként a megtorló intézkedések ügyében.
Die Presse
A bécsi kínai nagykövet kerek-perec közölte: országa nem fogja tétlenül nézni, hogy a világ visszatérjen az ököljoghoz és a protekcionizmushoz. Qi Mei elfogadhatatlannak nevezte az önkényes amerikai vámokat, mert azok kiélezték más országokkal a kereskedelmi vitákat, azon kívül nagy nyugtalanságot váltottak ki.
Az Amerika mindenekelőtt jelszava a nemzeti érdekeket az igazságos feltételeket kínáló nemzetközi szabályozás fölé helyezi, ékes példája a gazdasági zsarolásnak. Ám Peking nem hagyja, hogy bárki korlátozza lakossága jogait. Továbbá, hogy fenyegesse a világkereskedelmet. A vámháborúnak nincs győztese, a piacvédelemből nincs megnyugtató kiút.
Ily módon reneszánszát ünnepli az erősebb joga. Gyakori eszköz a megfélemlítés, ám ha valaki hallgat és enged, a zsaroló annál követelőzőbb lesz. A világ 2. legnagyobb gazdaságaként Kínának bőven van mozgástere, fel van készülve minden eshetőségre. Az EU számára pedig esély és nem kockázat, továbbá nem is vetélytárs.
Washington Post
Németország sokkos állapotban van, de van egy új ’abszolút célja’: hogy függetlenné váljon az Egyesült Államoktól. Ám kérdéses, hogy az új kancellár képes-e életet lehelni a haldokló gazdaságba, illetve meghiúsítani a szélsőjobb felemelkedését – foglalja össze a helyzetet Párizsból Lee Hockstader, a fő európai elemző.
Megjegyzi, hogy német gazdaság már az amerikai választás előtt is cudar állapotban volt, és ez teljesen felforgatta a politikát. A háború lezárta az utat az olcsó orosz energia előtt, Kína villámgyorsan vetélytárs lett – virágzó exportpiacból. És amikor visszatért Trump, Berlin zavarodottsága példátlan szintet ért el.
Tisztelet Merznek, amiért látta, milyen mértékű változás megy végbe a világban és ennek megfelelően reagált. Hogy az országnak le kell válnia az USA-ról, az láthatólag még őt, a megrögzött atlantistát is megdöbbentette. De bátor szavait tettekkel támasztotta alá. Eltörölte az adósságféket, és felvetette, hogy az országnak a francia, illetve a brit atomernyő alá kellene átsorolnia.
A siker érdekében először is véget kell vetnie annak az érzetnek, hogy sodródik az ország. Ezen felül meg kell győznie a kiábrándult választókat, hogy a nagy pártok véghez tudják vinni a változásokat. Mindezt úgy, hogy Trump óriási akadályt jelent. De jelenleg az első számú veszélyt az etnonacionalista, bevándorlás-ellenes szélsőjobb jelenti, amely már vezet a felmérésekben.
A kérdés az, alkalmas-e a leendő kormányfő arra, hogy meggátolja 4 év múlva az AfD győzelmét, ami katasztrófa volna.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >
A fenntarthatatlan elnökség
Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >
Világ liberálisai, egyesüljetek!
Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >
A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra
Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >