Ma Valéria, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent győzelmet – mutat rá a Daily Telegraphban Richard Kemp, a brit hadsereg volt tisztje, aki gyalogsági zászlóalj élén megjárta Afganisztánt. Az ukrán engedményeket elengedhetetlennek tartja, mivel Amerika aligha avatkozik be döntő mértékben a háborúba. Márpedig az ukránok, bármennyire is hősiesek, nem tudnak egyedül hosszú ideig ellenállni. Így sok választásuk nincs, az elnök tervének megfelelően át kell engedniük Moszkvának a már elvesztett területeket. Az orosz vezető pozícióit viszont megerősítheti az egyezség. Ukrán kollégája alatt ugyanakkor inog a szék, és ha elfogadja a fegyvernyugvást, illetve hogy az ország kénytelen megválni területe nagyjából 20%-ától, akkor lehet, hogy már nem sokáig lesz hatalmon. A Kreml készül, hogy kiaknázza az ezzel járó káoszt. Ukrajna és a Nyugat jövője ugyanakkor sok jót nem ígér. Nem valószínű, hogy a NATO közbelépne a nevezetes 5-ös paragrafus alapján, főként a földrész keleti részén nem, ahol Moszkva várhatóan újra lecsap. A kontinensnek komolyan meg kell szerveznie a védelmét, beleérve, hogy felkészítse a közvéleményt: ez szükség esetén harccal és áldozatokkal járhat. Ha valaki nem hiszi, nézze meg Ukrajnát. Putyin ellenben úgy veszi, hogy még inkább zöld jelzést kap a jövőbeli agresszióhoz és ugyanez érvényes Kínára, Iránra és más despota rendszerekre, amelyek a Nyugat ellen fenekednek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Tiltott állami támogatás miatt panaszt tesz ma Brüsszelben a Magyar Hang és egy másik szerkesztőség, de hogy melyik az, azt a képviselői nem kívánták elárulni. Ám Orbán Viktorra így is alighanem új vizsgálat vár, amiért igyekszik elfojtani a kritikus hangokat – adja hírül az EU központjából Barbara Moens.
A kormány ellen az a vád, hogy több mint egymilliárd euró értékben törvénytelenül segítette a hatalom közeli médiát, ami csak tetézi az aggályokat, hogy a Fidesz saját uralma megerősítésére használ költségvetési eszközöket. Orbán, az EU legoroszbarátabb miniszterelnöke, évek óta összecsap az Unióval, mivel illiberálissá akarja változtatni országát.
Korábban közösség pénzekből jutalmazta meg hazai szövetségeseit. A kormány és a magánszektor közötti partnerséget NER-nek keresztelte el.
Egy korábbi európai versenyképességi illetékes, Kai-Uwe Kühn, aki segített a beadvány gazdasági számításainak elkészítésében, úgy látja, hogy az állami hirdetések átcsoportosításával párhuzamosan a Fidesz hadjáratot indított a kritikus kiadványok kiiktatására. Mint mondta, az adatok azt támasztják alá, hogy amelyik szerkesztőség parírozott, az részesült megrendelésekben. Csakhogy ez torzítja a versenyt.
Lukács Csaba, a Magyar Hang ügyvezetője ezt megtoldotta azzal, hogy a független szerkesztőségek egyre nehezebben tartják magukat, napirenden vannak a rágalomkampányok, gyakran beperlik őket. Az Euclid Law nevű ügyvédi iroda, amelyek szintén segít a panaszosoknak, közölte, hogy próbálják gyors eljárásra rávenni a Bizottságot.
A tudósítás idézi, hogy pl. a Riporterek Határok Nélkül szerint Magyarország a sereghajtók között van a médiaszabadság állapotát tekintve.
New York Times
Trumpnak mindössze 100 nap kellett, hogy elszakítsa Amerikát a világtól – hangsúlyozza a szemleíró, Ben Rhodes. Itt nem egyszerű a külpolitika áthangolásáról van szó. A válás annyira átfogó, hogy ahhoz képes eltörpül az egész Brexit. Washington immár ellenségként kezel szövetségeseket. Kilépett egy sor nemzetközi megállapodásból. Az „olvasztótégely” idegeneket deportál, a vámok fejre állították a nemzetközi kereskedelmet.
A kormányzat zömében leállította a nemzetközi segélyprogramokat, így a demokrácia támogatását is. A gázai tűzszünet már összeomlott, Ukrajnában Oroszország folytatja a háborút. Európa elfordul az Egyesült Államoktól. A Kínai Kommunista Párt a jelek szerint arra készül, hogy átvészeli ezt a pár évet a vámokkal.
A rendszer sokkal több kárt okoz az embereknek, akiket állítólag véd, mint a MAGA-mozgalom által támadott globális elitnek. A kitoloncolások visszavetik a gazdaságot, és a kilátások csak még rosszabbak. Elmarad a tőke, mert ha kormányzat aláássa a jogállamot, akkor nincs, ami megvédje a befektetéseket.
A nemzetközi kapcsolatok olyanok, mintha a maffia kínálná fel a védelmet, így elenyészik a bizalom. A rombolás mögött az nacionalizmus és nosztalgia húzódik meg, ami a hatalomba röpítette Trumpot. Ám a következménye az USA hanyatlása lesz.
A világot megrázta, hogy ügyvédi irodák, egyetemek hódoltak be. De a tömegek megmutathatják, hogy nem kérnek az idegengyűlöletből. Arra kell törekedni, hogy Amerika más országként térjen vissza a világba. Ám ehhez sokat kell tanulnia. Paradox módon jelenleg leginkább olyan államokhoz hasonlít, amelyek szintén a korrupciótól, tekintélyuralomtól és az oligarchiától szenvednek.
Ám ha Amerika továbbra is a jelenlegi úton halad, lemarad a civilizáció folyamatában. Félelemmel teli, leszegényedett hely lesz. Ha ellenben vissza tudja szerezni a cselekvőképesség érzését, újra a világ részeként jelenhet meg, de nem hegemónként, sem ellenségként.
FT
Trump első 100 napja együtt járt jó néhány jobbos külföldi párt kudarcával. Mielőtt visszatért volna, Kanadában igen jól állt az ellenzék, ám a vámok hatására feljöttek a hatalmon lévő liberálisok, akiknek a vezére a világháborús idők Churcilljéhez hasonlítja magát, az amerikai elnök ellenpontjaként. Úgyhogy neki áll a zászló a mai választáson.
Hasonló a helyzet Ausztráliában is, ahol szombaton voksolnak. A korábbi esélyekre rácáfolva, immár a miniszterelnök, Albanese sikerére kell számítani. Az általános irányvonaltól Románia tér el, mert ott Trump nem a baloldalnak segít. A vasárnapi erőpróba előtt igen jól állnak az ultranacionalista jelöltek, akik a MAGA technikáját alkalmazzák.
Dunai Márton azt jelentette Bukarestből, hogy ez az egész képtelennek tűnik, mivel a választást az orosz befolyás miatti aggodalmak miatt érvénytelenítették.
FT
Trump miatt bajban van az európai szélsőjobb, mert megosztja a kérdés – írja Berlinből Laura Pitel. Az AfD vezére pl. az amerikai protekcionizmus ellen foglalt állást, ellenben a párt társelnöke megértést tanúsít a washingtoni döntés iránt. Hasonlóképpen eltér a véleménye Meloninak, illetve Salvininak is.
Orbán Viktor, az amerikai elnök régi szövetségese és Brüsszel ellenfele, taktikai jellegűnek minősítette a vámháborút, egyben eszköznek tartja ahhoz, hogy az USA több engedményt csikarjon ki az EU-ból. Le Penék ügyelnek arra, nehogy úgy tűnjön, mint ha az Egyesült Államok oldalára állnának a kérdésben, pedig egyébiránt ők is szükségesnek tekintik a piacvédelmet.
A drezdai Technológiai Egyetem egyik szakértője azt gondolja, hogy az AfD még jobban megnézheti magát, ha sem igen szólal meg, viszont az amerikai kereskedelempolitika további károkat okoz a német gazdaságnak. Merthogy az ilyen pártok létalapja a társadalom egy részének erős elégedetlensége. Viszont megteheti, hogy a felelősséget egyszerűen rátolja a német kormányra. Akkor pedig növelheti a népszerűségét.
Bloomberg
Max Hastings arra számít, hogy egyelőre tovább romlik az európai-amerikai viszony, és csak utána lehet szó bármiféle javulásról. A Daily Telegraph volt főszerkesztője tragédiának nevezi, hogy a kapcsolat törött porcelánra emlékeztet. De leginkább az európaiak képesek összeragasztani.
Trump eljátszotta a tekintélyét, amikor megpróbált ügyletet nyélbe ütni Moszkvával Ukrajna felosztására. Ez csaknem pont olyan visszataszító, mint az, hogy ellenőrzése alá akarja vonni az ukrán ásványkincseket. Emellett támadást indított a kontinens demokráciái ellen, elutasítva a diplomáciai játékszabályokat, viszont brutális tudatlanságot elárulva.
Az elnök gyűlöli az EU-t, kizsigerelését fő politikai céljának tartja, akárcsak Putyin. Kétoldalú alapon igyekszik megállapodni az európai országokkal, főként azok szélsőjobbos politikusaival. De nem valószínű, hogy sikerül egyszerre térdre kényszerítenie az Uniót, ugyanakkor rávennie, hogy fordítson hátat Kínának.
Nagy veszély viszont, hogy eléri Brüsszelnél a közösségi média korlátozásának érvénytelenítését, főleg ami a gyűlöletbeszédet illeti. Az elnök és bandája nem civilizált nyelvet használ. Minden cselekedetükből az sugárzik, hogy elvetik a szabadságot, az igazságot és az emberiességet.
FT
A szerkesztőség azt tartaná a legüdvözítőbbnek, ha Musk sokkal többet foglalkozna saját üzleti vállalkozásaival, a Tesla pedig normális cég lenne. Merthogy az nagyjából három hónap alatt 800 milliárd dollárt veszített piaci értékéből. A tulajdonos vagyona pedig úgy 100 milliárddal apadt. Ám a gazda a jelek szerint kitart amellett, hogy láncfűrészt himbáljon az általa vezetett tárca élén.
De hogy a Tesla rendbe jöjjön, ahhoz több kell, mint hogy valamelyest újra odafigyeljen rá a főnöke. Hiszen már korábban bajba került. A haszna javarészt abból származott, hogy eladta a rájutó széndioxid kvótát. Késlekedik az olcsó modellek kifejlesztésével, hagyta, hogy a nagy vetélytárs kínai BYD technológiai előnybe kerüljön.
Ám ezzel együtt sem áll túl rosszul, jóllehet az biztos, hogy értéke szorosan függ Musk víziójától. Márpedig hogy abból legyen valami, ahhoz ott kell hagynia Washingtont és Mar-a-Lagót. Alighanem mindenkinek nagy szolgálatot tenne, ha visszatérne, és újból az lenne, amihez a legjobban ért: látnok vállalkozó.
Die Zeit
A pokolba vezető útként értékeli Alan Posener német-brit újságíró, hogy a populista kormányok mindenütt rárontanak az igazságszolgáltatásra, most már az USA-ban is. A lényeg még az uniós Magyarországon is az: a választóktól kapott felhatalmazás alapján a demokráciát az ilyen rendszerek a kormány korlátlan uralmának tekintik. A cél az, hogy meggyengítsék a bíróságokat, mert azt a ballibsi, globalista, népellenes elit eszközének tartják.
Nem véletlenül nyilatkozott az amerikai szakminiszter, Pam Bondi úgy, hogy az Egyesült Államokban igazi alkotmányos válság van, mivel balos bírák meg akarják mondani az elnöknek, hol vannak a kormányzat korlátai.
Ő, valamint Musk, Trump és a többiek a magyar illiberális modellt tekintik követendőnek. Ellenség mindenki, aki a korlátlan uralom útjában áll: a körülményes bürokraták, a független közalkalmazottak, mint a jegybank kormányzója, vagy a lázadó bírák.
A Kongresszus bénultnak tűnik, viszont a populisták dolga nem lenne olyan könnyű, ha egy-két bíró nem úgy viselkedne, mint aki a törvény felett áll, vagy éppen felhatalmazása volna a jogalkotásra. Példa rá a román legfelsőbb bíróság, amely a szélsőjobbos, oroszbarát jelölt győzelme után lefújta az egész elnökválasztást.
FT
Európa évek óta alulfinanszírozza az igazságszolgáltatást, így hagyja, hogy az lepusztuljon – állapítja meg a Londonból keltezett jelentés. A kormányzatok rutinszerűen visszafogják az ágazat költségvetését, ám emiatt egyre nő az el nem intézett ügyek száma, elhúzódnak a perek, így csökken a bíróságokba vetett bizalom. A helyzet már annyira súlyossá vált, hogy vezető jogászok figyelmeztetnek: veszélybe kerül a jogállam.
Emellett az is előfordul, Spanyolországtól Magyarországig, hogy közvetlen fenyegetés éri a jogrendszert, mert politikusok ráteszik a kezüket. Az Európai Bíróság elnöke kijelentette, hogy a jogállammal általában nem lehet választást nyerni. Ha viszont valahol elnyomják, az gyakran nagyon is elősegítheti a győzelmet.
Vera Jourová, aki az előző Bizottságban a jogállam felelőse volt, úgy látja, hogy sok országban veszély leselkedik a demokráciára, ezért gondoskodni kell, hogy jó anyagi körülmények között működhessen az igazságszolgáltatás. Mert az nem luxus, olyan szükség van rá, mint az oxigénre vagy az ivóvízre.
Time
Egyre feszültebb a kapcsolat Kína és Tajvan között, habár a szigetország elnökének a tavalyi választáson nem kellett bevetnie a nacionalista ökölrázást. Ám nincs többsége és nem lehet biztos Trump segítésében, ezért egyre keményebb a Tajvani-szoros ügyében – emeli ki Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia csoport nevű kockázatelemző alapító igazgatója.
Azt persze sem Tajpej, sem Peking nem tudja, mit gondol a szeszélyes amerikai elnök. A szigetország jelenleg a vámokkal küszködik. Ugyanakkor az amerikai kormányzat tele van Kína-ellenes héjákkal és a legtöbb republikánus képviselő meg akarja védeni Tajvant. Hszi tudja, hogy mekkora kockázatot jelentene egy közvetlen háború az USA-val, ezért sokkal inkább megéri neki megvárni, amíg biztosabb lábakon áll a gazdasága, javulnak a katonai erőviszonyok és kiszámíthatóbb elnök lesz a Fehér Házban.
A veszély az, hogy addig a Tajvanra gyakorolt nyomással kóstolgatja Amerika elszántságát. De ha bezárulnak a párbeszéd csatornái a két nagyhatalom között, abból könnyen adódhat baleset, vagy valamilyen téves számítás. A következmény pedig olyan katonai válság lehet, amelyet mindkét fél a legszívesebben elkerülne.
New York Times
A vezércikk kiemeli, hogy a török nép ellenáll az erősödő autokráciának, ezért többet érdemel a csendnél. Erdogan a múlt hónapban új szintre emelte a demokrácia elleni támadást, amikor letartóztatta az isztambuli polgármestert, legfőbb riválisát és csaknem 100 munkatársát. Ily módon ugyanarra az útra tért rá, mint Oroszország, a tekintélyuralom felé tart.
A világ azonban csupán vérszegényen reagált. Persze nem könnyű megtalálni a választ, hiszen Törökország stratégiai fontosságú és az elnök szilárdan tartja a kezében a hatalmat. De volna mit tenni, mert a lakosságnak a jelek szerint elege van a politikusból. Imamogluból az lehet, amit egykor Erdogantól vártak, hogy pragmatikus és népszerű vezetőként odahaza stabilitást hoz, a térségben pedig segít megfékezni a viszályokat.
Az államfőn eluralkodott az egománia és áldozatként néz magára. Felszámolt minden féket és ellensúlyt. Figyelemre méltó, hogy akkor indult meg ellenfele ellen, amikor Trump ismét uralomra került és megvetést tanúsít a demokrácia iránt. De Törökország miatt neki is van oka az aggodalomra.
Ankara ugyanis az iszlám szélsőség felé sodródik, újabb állam lehet, amely pártolja a terrorizmust és fenyegeti Izraelt. Európa nyugtalan Putyin törekvései és a magyar tekintélyelvűség miatt, ám amiatt is van oka a nyugtalanságra, hogy a török példa szintén azt támasztja alá: szorul vissza a demokrácia. De az EU-nak vannak eszközei Erdogan befolyásolására. Ebbe a világ többi részének is be kell szállnia, már amennyire tud.
Következő cikk: A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >