Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel segítené győzelemhez Putyint, miután annak hadserege felsült a fronton. Clemens Wergin szerint az elnök ily módon 80 éves amerikai külpolitikáját hajítja ki az ablakon, pedig meglett volna a lehetősége, hogy az erő pozíciójából tárgyaljon. Az egyezséget Moszkva és Washington az összes több érintett feje fölött köti meg, éppúgy elárulja Ukrajnát, mint az európai biztonsági érdekeket. Megjutalmazza az agresszort a bestiális háborúért. Kijev viszont szinte semmit sem kap, főként biztonságot nem. Hogy el akarják venni tőle a természeti kincsei értékesítéséből származó bevételeinek javát, az olyan, mint amikor a maffia védelmi pénzt zsarol ki, csak ez esetben nem nyújt semmiféle védelmet cserében. Európa München óta tudja, mi van akkor, ha nem állítja meg idejében egy diktátor terjeszkedési szándékait. De Trump sok tekintetben naivabb, mint Chamberlain. Pedig lehetett volna kemény, hiszen az ukrán katonák stabilizálták a helyzetet az arcvonalon, és mind inkább látszik, hogy Oroszország nem tud nyerni. A Nyugat pedig még inkább sarokba tudná szorítani az orosz gazdaságot. Ám az elnök szinte érthetetlen csodálattal viseltetik orosz kollégája iránt. Ellenben irracionális módon gyűlöli Ukrajnát és mélyen idegenkedik Európától. A Nyugat egykori vezető hatalma a Kreml szövetségeseként viselkedik, ám ezzel csupán további rabló hadjáratokra ösztökéli. Az öreg kontinensnek csupán a gyalogáldozat szerepét szánja az új világrendben. Ily módon ez a nulladik óra Európa számára. Kénytelen adott esetben Amerikával szemben is megvédeni az érdekeit és önálló nagyhatalommá válni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Ha Magyarország még mindig küszködik azzal, miként dolgozza fel a holokausztot, akkor ennek részben az az oka, hogy igen bonyolult a történet, változó politikai szövetségekkel, szörnyű erőszakkal és időnként rendkívüli hőstettekkel. Ezzel tért vissza riportútjáról Jonathan Eig, aki azért látogatott el a magyar fővárosba, mivel most látott napvilágot az Economist volt tudósítójának, Adam LeBornak a könyve, „Budapest végnapjai” címmel.
A kötet kiemeli, hogy a szerző igen árnyaltan ítéli meg Horthy szerepét. Úgy látja, hogy a kormányzó nem volt náci, nem gyűlölte a zsidókat, de megvetéssel tekintett rájuk, ennek erőssége azonban időről időre váltakozott. De aligha lehet dicséretnek venni azt a megfogalmazást, hogy a politikus antiszemitizmusa nem ugyanaz volt, mint Hitleré.
Nála szinte mindent a területi revízió igénye határozott meg, és döntéseibe bizonyosan belejátszott a zsidóellenesség. A keresztény-nemzeti gondolatot hirdette, célja a zsidó befolyás és „szellem” kiirtása volt. Egyre elnyomóbb törvényeket hozott és az évtizedek során megerősödtek a zsidóellenes érzelmek. Ezzel együtt a német megszállás idején Budapest volt Európában a legnagyobb városi zsidó népesség otthona.
A közösség joggal hihette, hogy át tudja vészelni a náci kampányt. Amikor már összegyűjtötték vidéken a zsidókat, a főváros a Casablanca c. filmre emlékeztetett. De a vége az lett, hogy nagyjából 550 ezret megöltek közülük. Dúlt az ármány, a kémkedés, az árulás.
A tudósítással egybekötött azt tartja a regény legfőbb erényének, hogy igen árnyaltan mutatja be az emberi részleteket. Nem csak azokat lehet megismerni általa, akiknek a cipői a Duna-parton maradtak, hanem azokat is, akik belelőtték őket a folyóba, illetve akik próbálták megállítani az öldöklést, valamint akiknek a ki nem mondott belegyezése lehetővé tette a gyilkosságokat.
Der Standard
Jan-Werner Müller arra figyelmeztet, hogy az amerikai elnök állami eszközökkel gyengíti az ellenzéket, annak azonban komolyabban kellene vennie az autoriter veszélyt. A Princetoni Egyetem politológia professzora elismeri: még őt is meglepte, milyen tempót diktál az elnök és milyen brutálisan lép fel a tekintélyuralom megteremtésére.
Így most az egész USA-demokráciát éri fenyegetés, csak nem tankok vonulnak fel az utcákon, hanem a hatalom módszeresen igyekszik alávágni az ellenzéknek. Arra a kérdésre, hogy egy ország mikortól tekinthető autokráciának, a válasz az, hogy ehhez elég megnézni Magyarország példáját, ahol már nem lehetséges szabad és tisztességes választás.
Az embereket ugyan még időről időre az urnákhoz hívják, de legutóbb már lehetetlen volt a Fideszt leváltani. Az amerikaiak azonban mintha túl gyanútlanok lennének, hogy ez velük is megtörténhet. Sokan azt remélik, hogy jövőre az időközi választásokon győznek a demokraták és akkor helyre áll a rend.
De mivel ekkora a veszedelem, nem érthető, hogy az ellenzéki erő miért nem követi a korábbi, republikánus példát, azaz miért nem vet be minden eszközt a Kongresszus megbénítására, a Fehér Ház jelöltjeinek elutasítására. A szakértő azt tartja az egészből a legfontosabb tanulságnak Európa számára, hogy nem szabad másolni a szélsőjobbot és hiba azzal lepaktálni.
Le Monde
Egy francia politológus szerint Európa sebezhető az oligarchikus világhatalmak számára, ezért, ha jót akar magának, meg kell kezdenie a menetelést a függetlenség felé. Thierry Chopin, a bruges-i Európa Collége vendégprofesszora azt hangsúlyozza, hogy a demokráciát elnyomó, illetve illiberális kormányok kezében még sosem voltak ennyire jelentős eszközök a világméretű erőviszonyok átalakítására.
Trump vámokkal sújtotta a fél világot, és Ukrajna ellen lépett fel, noha a nyugati tábor példátlan kettészakítását jelenti, hogy közeledik Moszkvához. E brutális döntéseken túlmenően fenyegeti, kényszeríti, elárulja az USA történelmi szövetségeseit, főként az európaiakat és még hazudik is nekik.
Ez a stratégia, amely egyaránt jellemzi az Egyesült Államokat, Kínát és Oroszországot, nagyon emlékeztet az 1. világháború előtti ágyúnaszád diplomáciára. Amerikában jelenleg néhány milliárdos jutott kormányra, aki most már a végrehajtó hatalmat is a hazai ellenzék ellen veti be. Azaz ugyanazt csinálják, mint Oroszország, ahol az irányítást Putyin szűk köre gyakorolja, illetve a KKP vezette Kína.
A világot mind inkább két alapvető törésvonal határozza meg: az oligarchiák és a demokráciák, illetve a piacgazdaságok és az illiberális kapitalizmus ellentéte. Európa e küzdelemben könnyen lehet szenvedő fél, hacsak nem lép fel egységesen.
Hogy milyen veszély leselkedik rá, azt bizonyítja két szélsőjobbos európai alapítvány, a lengyel Ordo Iuris és a Mathias Corvinus Collegium Washingtonban ismertetett radikális terve, amelynek lényege, hogy egyes tagállamok felforgató akcióival fejre kell állítani a földrészt, Trumppal együttműködve és a kontinens érdekeit elárulva. Azaz az alternatíva az, hogy az EU vagy összefog, vagy hagyja magát leigázni.
Project Syndicate
Mivel Trump véget vet Amerika szerepének a világban és igen hatékonyan teszi tönkre saját országát, Joschka Fischer nyomatékosan azt tanácsolja Európának, hogy az legyen önálló nemzetközi hatalom, amilyen gyorsan csak tud. A volt német külügyminiszter külön kiemeli, hogy ehhez egységes, nemzetek fölötti politikai akarat szükséges.
Az USA már felszámolta a transzatlanti szövetséget, saját partnerei ellen indított kereskedelmi háborút és megkérdőjelezte a földrésznek nyújtott biztonsági garanciákat, ezzel pedig legalább egy nemzedéknyi időre lerombolta a bizalmat az Egyesült Államok iránt. A Trump-kormányzat szava a világon semmit sem ér, amit mutat, hogy elárulta Ukrajnát.
Így az öreg kontinens kénytelen egymaga szembeszállni az agresszív és imperialista Oroszországgal. Az új rend fő jellemzője a fő atomhatalmak közti versengés lesz. Az ilyen kormányok nem riadnak vissza a nukleáris zsarolástól sem. Európa itt a fasorban sincs, mivel nem képes megvédeni saját magát. Ennélfogva a szabadság és a behódolás közül kell választania.
Csak nem tudni, lesz-e annyi bátorsága, hogy megerősítse szuverenitását és biztonságát. De nem függhet technológiailag, illetve a nyersanyagellátás szempontjából más országoktól. Ám idáig a nemzeti önzés mindig erősebbnek bizonyult, mint a közös érdekek képviselete. Ezért el kell fogadni ideológia alapvetésként, hogy a kontinens a szabadság, az emberi jogok, a szolidaritás és a jogállam övezete legyen. A haladás és az alapvető tisztesség bástyájaként kell a jövőben is működnie. Ám ezeket az értékeket csakis úgy lehet megőrizni, ha a földrész egységesen cselekszik, hogy igazi világtényező legyen.
Washington Post
A héten Trump már azt kereste, hol vannak a kijáratok az autópályán – hallgatott a figyelmeztetésekre, lágyabbra vette a hangot a gazdaságpolitika ügyében és azt nézi, miként enyhíthetne a kereskedelmi háborún – összegzi a fejleményeket a vezércikk.
Bessent pénzügyminiszter egyenesen arról beszélt, hogy az Amerika mindenekelőtt nem jelenti azt, hogy az ország egyedül van. Éppen ellenkezőleg, a mélyebb együttműködésre törekszik. Továbbá igyekszik kiterjeszteni vezető szerepét a nemzetközi intézményekben.
Ráadásul mindezt a Világbank és a Valutaalap közgyűlésén mondta, ily módon enyhített az aggályokon, hogy az új kormányzat szétveri a 2. világháború után létrehozott világrendet. Az elnök maga figyelmesen hallgatott, amikor nagy kereskedőláncok vezetői személyesen szóltak neki, hogy Karácsonyra kiürülhetnek a polcok, mert a vámok tönkreteszik a szállítási láncokat és megdobják az árakat.
Már nem akarja kirúgni a jegybank elnökét sem. Úgy tűnik, hogy részben jobb belátásra bírta a bezuhanó piac, de kormányzatának két tagja is, mármint hogy Powell menesztése megingatná a gazdaságot, viszont nem állna meg a bíróság előtt. Ily módon a tőzsdén sokan bíznak abban, hogy el lehet kerülni a visszaesést, bár a kételyek nem oszlottak el teljesen.
Viszont hogy a hatalom kétoldalú tárgyalásokon akar megállapodásra jutni az érintett országokkal, az gerjeszti a korrupciót, ami járványos a haveri kapitalizmusban. Így elmaradnak a befektetősek és hiányzik a bizalom a fogyasztók részéről is. 44% úgy véli, hogy a vámok miatt romlik az anyagi helyzete. Ez az arány még a nagy világgazdasági válság idején is jobb volt. Ugyanakkor 55% rossz véleménnyel van a gazdaságpolitikáról. De legalább azt látni, hogy ha szörnyen alakulnak a dolgok, akkor azért rá lehet venni irányváltásra Trumpot.
The Times
Az egyik legnevesebb brit orosz-szakértő azt mondja, hogy Trump békeajánlata borzasztó, Ukrajnának mégis el kell fogadnia, mert Oroszország rá fog jönni, hogy talmi győzelmet arat. Mark Galeotti, aki már jó 20 könyvet írt szovjet-orosz témákban, kiemeli, hogy a tervezet szembemegy a nemzetközi joggal, valamint az elemi tisztességgel is.
Ám az ukránok, bármennyire is rettenthetetlenek, nem harcolhatnak még három évig Amerika támogatása nélkül. Persze nem könnyű belemenni egy olyan egyezségbe, amely ennyire nagyvonalú az ellenséggel. És félő, hogy Putyin csak felbátorodik. Peking pedig zöld jelzésnek tekintheti a Tajvan elleni invázióhoz.
Lehet, hogy Zelenszkij belebukik a szerződésbe, miközben Moszkvában egyáltalán nincsenek jó ütőkártyái. Hadserege jócskán meggyengült, ám ha az USA kiáll az ukránok mögül, megváltozik a harci helyzet a fronton. Európa nem tudja teljesen betölteni az űrt a fegyverszállításokban.
Viszont a Kreml mintha szép csendben visszakozna. Már nem ragaszkodik ahhoz, hogy korlátozzák az ukrán fegyveres erők fejlesztését, külföldi csapatok is állomásozhatnának az országban és nem zárkózik el Kijev uniós csatlakozásától, pedig az is némi biztonságot jelentene az ukránoknak.
A fő nyertes azonban jelen állás szerint mindenképpen Putyin, győzelemként fogja eladni a megállapodást. Pedig nem tudta érdekövezetébe vonni a szomszéd országot, és az minden eddiginél határozottabban utasítja el az orosz befolyást. Azon kívül sokan megkérdezik majd, ilyen csekély eredmény megér-e egymillió áldozatot és sebesültet.
Emellett a megcsonkított ország igazán szuverén, demokratikus és főként biztonságos lesz. Európának azonban sürgősen segítséget kell nyújtania az ukrán félnek, ideértve a fegyverkészletek feltöltését és új védelmi vonalak kiépítését az új határ mentén. Ugyanakkor Kijevnek nem kell végleg feladnia igényét az elvesztett területekre.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >