Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem sikerült tető alá hozni. Hát még egy békemegállapodást- írja az Economist.
Vance arra figyelmeztetett, hogy ha így megy tovább, az USA kifarol a rendezési próbálkozásokból, de hát a Trump-csapatot leszámítva mindenki látta, hogy ez nem lesz sétagalopp. Az USA olyan tervvel házal Európában, amely megjutalmazná az orosz agressziót. Hivatalosan elismerné a Krím bekebelezését, megígérné, hogy az ukránok soha nem léphetnének be a NATO-ba, ugyanakkor feloldaná a szankciókat. Viszont nem szavatolná Kijev biztonságát. A legjobb, amit a tervezetről el lehet mondani, az az, hogy nem ad meg mindent Putyinnak, amit az akart. Nem kap jogi áldást a négy kelet-ukrajnai övezet elfoglalására, és Ukrajnának nem kell korlátoznia fegyveres erőinek fejlesztését. A nagy kérdés, mi lesz akkor, ha Trump bedobja a törülközőt? Leállítja a fegyverszállításokat, valamint a hírszerzési értesülések megosztását is? Érvényteleníti a retorziókat? Illetve talán a leglényegesebb: engedélyezi-e, hogy Európai kulcsfontosságú amerikai harceszközöket vegyen Kijev számára? Szokás szerint lövése sincs senkinek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
Tiborcz István belvárosi szállodája lesz a helyszín ma este az amerikai elnök legidősebb fiának tiszteletére adandó díszvacsorán. Az egyik házigazda egy Magyarországról elszármazott osztrák üzletember, a másik a Portfolió lesz.
Aczél Tamás a liberális ausztriai nagyvállalkozó, a Strabag alapítója, Haselsteiner bizalmasa, de azt mondja, nem kell fennakadni azon, hogy vendégül látja az ideológiailag egészen mást képviselő ifjabb Trumpot, mert a lényeg a vita. Egy beavatott szerint a rendezvény a gazdaságot szolgálja, a politika nem jut szerephez.
Az amerikai látogató előbb előadást tart Közép- és Kelet-Európa gazdasági kilátásairól, majd kérdésekre válaszol. De külön is lehet találkozni a világpolitika alighanem legnevesebb gyermekével.
Aczélnak jelentős üzleti érdekeltségei vannak Magyarországon is, de hangsúlyozottan magánemberként lesz házigazda az estélyen. A cikk megjegyzi ugyanakkor, hogy sokszor éri a vád: összeszűri a levet az Orbánt körülvevő klikkel. Azt nem hajlandó elárulni, kerül-e valamibe a részvétel, és ha igen, mennyibe. Azt sem köti senki orrára, hogy fizetett-e Trump jr. közreműködéséért.
Egyébiránt a Hotel Dorothea a magyar politikai és üzleti elit kedvelt találkozóhelye.
Neue Zürcher Zeitung
A lap körképet közöl több olyan svájci légiósról, aki egzotikus országokban futballozik és köztük a felcsúti hátvéd, Quentin Maceiras elmeséli: előfordult, hogy a mérkőzés után Orbán Viktor egyszer csak felbukkant az öltözőben. A 29 éves játékos két éve írta alá a szerződését, akkor röviden találkozott a kormányfővel.
Igazából nagyon meg van elégedve a feltétekkel, ezért nemrégiben 4 évet hosszabbított. Csapata olyan stadionban szokott pályára lépni, amely annyira szép, hogy inkább katedrálisra emlékeztet. A lelátón gyakran ott van a miniszterelnök.
A stadion és a klub is kizárólag Orbánnak köszönheti a létezését. Merthogy úgy döntött, hogy naggyá teszi a klubot, valamint a nemzeti labdarúgást, miután ő maga teljesen focibolond. Továbbá politikai eszközt lát a sportágban.
Az egész országban dől a pénz a futballba, ennek Felcsút az egyik fő haszonélvezője. A település az orbáni haveri gazdaság iskolapéldája. A Puskás Akadémia FC eredeti feladata az volt, hogy fiatal magyar tehetségeket képezzen, ám a keretben már 15 külföldi van. Maceiras korábban nem gondolta volna, hogy a bajnoki címért küzdhetnek, de most már arról álmodik. 9 nap múlva lesz a mindent eldöntő mérkőzés a Fradival.
Guardian
Jan-Werner Müller szerint Ferenc pápa egyáltalán nem csinált titkot abból, mit gondol az amerikai alelnökről, akivel halála előtt egy nappal még találkozott. A Princetoni Egyetem politológia professzora egyértelmű bizonyítéknak tekinti azt a levelet, amelyet az egyházfő februárban küldött a tengerentúli püspököknek, és amelyben nem egyszerűen megrótta Trumpot, valamint Vance-t a migránsokkal szembeni bánásmódért, hanem élesen reagált arra, hogy a nacionalista és tekintélyelvű populizmus eszköznek tekinti a vallást.
Az alelnök számára a nagy példa e tekintetben Orbán Viktor, az önjelölt posztliberális (valójában a szabadelvű felfogás ellenfele). Évek óta hirdeti, hogy a kereszténydemokrácia nem csak illiberális, hanem nacionalista is. Ez alighanem újdonságként hatott volna sok katolikus számára, aki a 19. században kifejezetten elnyomónak találta a német és olasz nemzetépítést.
Merthogy meggyanúsították őket: a szemükben a Róma iránti hűség fontosabb, mint a polgári kötelezettségek. A szélsőjobbos demagógok azt hirdetik, hogy csakis ők képviselik az „igazi népet”. Ám azt meg kell magyarázniuk, hogy kiket értenek alatta és kiket rekesztenek ki a fogalomból. Sokan a kereszténységet használják fel e célra.
Az egyházfő megerősítette, hogy a katolicizmust nem lehet összeegyeztetni a trumpisták „Amerika mindenekelőtt” jelszavával, amiből az következik, hogy e felfogás értelmében az emberiesség csupán a fontossági sorrend végén kullog.
Politico
Amerika tanulhat abból, miként csúszott vissza Európában a demokrácia, mert azt látni, hogy az autokraták kezdetben népszerűek, ám ez késleltetheti az ellenállást, csakhogy pont ebben az időszakban következnek be jelentős károk. Így vélekedik Robert Benson, az Amerikai Haladás Központ munkatársa.
A hónap elején USA-szerte csaknem egymillióan tüntettek Trump tekintélyuralmi stílusa és a demokratikus intézmények lebontása ellen. Csakhogy a siker szempontjából egyáltalán nem mindegy az időzítés, és az sem, hogy mennyien vonulnak utcára. Nincs sok idő, mert az autokraták hamar megszilárdítják uralmukat. A cselekvési programokat össze kell hangolni és kell stratégia is. Arra kár számítani, hogy a rezsim magától bedől.
Azon kívül a tömegek mozgósításának együtt kell járnia az intézmények ellenakciójával. Orbán Viktor kiüresítette a fékeket és ellensúlyokat, foglyul ejtette az igazságszolgáltatást, a médiát és a felsőoktatást, miközben az ellenzék habozott. Utóbbi vezetői immár elismerik a hibájukat, de sokan attól féltek akkortájt, hogy antidemokratikus benyomást keltenek, ha túl korán fújnak riadót. Azt nem gondolták volna, hogy ilyen gyorsan összeomlik a rendszer.
Szlovákiában viszont a kettős újságíró gyilkosság után a demonstrációk a kormány bukásához vezettek.
Minden alkotmányos eszközt ki kell használni és az jó, hogy az amerikaiak készek cselekedni, miután látják a veszélyt. Igen fontos a vezetés. A Kongresszusnak, a bíróságoknak és a köztisztviselőknek sürgősen meg kell vonniuk a vörös vonalakat. Széles körű demokratikus szövetségeket kell létrehozni, mert akkor még nagyobb nyomást gyakorol a közfelháborodás. Lásd megint csak a szlovák példát.
Az üzleti szereplőknek, szakszervezeteknek, emberi jogi mozgalmaknak és a jogállamot tisztelő jobboldaliaknak szintén be kell szállniuk. A tét az, hogy ne szűnjenek meg a korlátok, amelyek szavatolják az ellentmondás jogát.
FT
A szerkesztőség úgy értékeli, hogy az amerikai elnök szégyenletes ultimátumot adott Ukrajnának a Krím ügyében. Arra törekszik, hogy rákényszerítse az ukránokat a békére – az orosz kikötések alapján. Azonban már az teljesen alaptalan volt, amikor azt hangoztatta a választási kampány során, hogy egyetlen nap alatt véget vet a viszálynak. De ugyanilyen indokolatlan a hozzá nem értés és a cinizmus most, amikor minden áron tető alá akar hozni valamiféle egyezséget.
Trump azt mondja, hogy Zelenszkijnek nem osztottak lapot, ám valójában ő vette el tőle a kártyát és odaadta azt az oroszoknak. Naivitásból vagy amatőrségből, az amerikai fél már a tárgyalások előtt eldobta az aduit. A Fehér Ház neofita megbízottja, Witkoff bedőlt a Kreml hízelgésének. Moszkva húzta az időt, az USA azonban nem élt a nyomásgyakorlás eszközével.
Bezzeg Ukrajnát fenyegette, és teljesen alaptalanul megvádolta a háború kirobbantásával. Szégyentelenül rábírta, hogy írja alá a megállapodást, amelynek révén a természeti kincseiből befolyó jövedelem egy részét az Egyesült Államok teheti zsebre. Trump nem az igazságos békét tartotta szem előtt, talán, mert elhitte, amit a Kreml hazudott, vagy mert a világnézete nagyon is egybevág Putyinéval.
Ha elfogadja a Krím végleges megszállását, vagyis hogy a 2. világháború óta először erővel változtattak meg egy határt, az további követésekre bátorítja az oroszokat – más volt szovjet tagállamokkal szemben is. Pedig ez eredetileg nem is volt követelés Putyin részéről. Ám immár neki áll a zászló, Kína pedig veszi az adást.
Ezért azután minden ok megvan rá, hogy Európa felgyorsítsa a segítséget. Ha minden igaz, Churchil azt vágta Chamberlain szemébe a müncheni egyezmény után, hogy az háború és a becsület elvesztése közül választhatott. A becstelenség mellett döntött, viszont megkapta a háborút. Ez lehet akár Trump politikai sírfelirata, hacsak nem sikerült meggyőzni Amerikát, hogy változtatni kell a politikáján.
Bloomberg
Az ukrán béketerv olyan, hogy nem lehet más a sorsa, mint a bukás – fejti ki a kommentátor, Marc Champion. Merthogy Trump javaslata az összes ütőkártyát az oroszoknak engedi át, minden biztonsági garancia nélkül. Hírek szerint hét pontból áll, de már az első kettő mindent elárul.
Egyrészt azonnali tűzszünetet sürget, vagyis ez nem az a bizonyos nagy békeegyezség. Másrészt elfogadja Moszkva feltételeit a harcok leállításáért cserében, a részleteket közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokon kellene tisztázni. Ám itt nem olyan kikötésekről van szó, amelyeket Kijev el tudna fogadni.
Az invázió ily módon ugyanis elnyerné jutalmát, de téves az a feltételezés, hogy máskülönben elesne az ukrán állam. Igazából olyan egyezség kellene, amely garantálja a megtámadott ország biztonságát, ideértve az állandó fegyvernyugvást. Egy sor európai ország már jelezte, hogy kész békefenntartókat küldeni, de csak akkor, ha amerikaiak vállalják az oroszok elrettentését. Ilyesminek azonban semmi jele.
Azon kívül meg kell adni a jogot az ukránoknak, hogy megvédjék magukat, azaz szó sem lehet demilitarizálásról. Mert különben távol maradnának a befektetők. A Krím elfoglalásáért cserében elő kellene írni, hogy a Kreml nem változtathatja át a félszigetet egyetlen nagy támaszponttá, ahonnan célba venné Ukrajnát, de több, más part menti állam sem úszná meg.
Valamit csinálni kell a háborús bűnök ügyében is. Zelenszkijnek nem szabadna aláírnia ezt a szerződés és úgy néz ki, hogy ezzel Trump tisztában is van, a felelősséget azonban az általa megvetett ukrán elnökre kívánja hárítani.
Az egész elképzelés célja nem a tartós béke és az ukrán szuverenitás, hanem az orosz-amerikai kapcsolatok újraindítása. Washington most két dolgot tehet: vagy otthagyja a tárgyalásokat, vagy pedig beveti eszközeit az igazi akadály leküzdésére. Sajnos, minden jel az előbbire utal.
Der Standard
Szégyenletesnek nevezi Trump ún. békeindítványát a szerző, Eric Frey, de azt javasolja Zelenszkijnek, hogy fogadja el, mert a katonai helyzet alapján úgy sem tehet mást, viszont ily módon lehetőséget teremt országa újjáépítésére. Az egyezmény amúgy sem fog kitartani – Putyin miatt.
Az Egyesült Államok gyakorlatilag feladta minden egykori szuperhatalmi elvét, és megszegi Kijevnek tett ígéreteit. A Zelenszkij ellen indított támadás brutális és értelmetlen. Ám az ukrán államfőnek az európai szövetségesek segítségével ki kell hoznia a lehető legtöbbet a megállapodásból.
Az ukrán hadsereg még amerikai támogatással sem tudja visszahódítani az elvesztett területeket. Anélkül meg pláne nem. Hogy az USA elfogadja a Krím megszállását kínos ajándék Putyinnak, de közjogilag semmi jelentősége. Az sem számít, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az NATO-hoz, mert annak elfogadásához egyhangú jóváhagyás szükségeltetne.
Viszont az ország megtartaná területének 80%-át és a fekete-tengeri kijáratot. Érkeznének békefenntartó erők és az uniós közeledés némi biztonságot nyújtana. Sokat hozhat, ha némi alázatosságot tanúsít Washingtonnal szemben.
Ugyanakkor sokan megfeledkeznek arról, hogy az elképzelés révén a Kreml semmivel sem jut közelebb a NATO-bővítés visszacsinálásához, és Ukrajnából sem lesz orosz vazallus állam. Putyin nem állíthatja be magát győztesként. Ezért nem is valószínű, hogy elfogadja a javaslatot. Ám ily módon Trump aligha indíthatja újra a kétoldalú gazdasági együttműködést. Viszont ha most Zelenszkijék engednek, akkor tovább harcolhatnak azért, hogy országuk a demokratikus Európa része legyen.
FT
A vezércikk gunyorosan megváltoztatja Trump sok-sok évvel ezelőtt megjelent könyvének címét, amely a szerzőt úgy mutatta be, mint az üzleti megállapodások művészét. A szerkesztőségi vélemény szerint az elnök mostanság inkább a visszavonulásban jeleskedik, de máris nagy károkat okozott a jegybank tekintélyének és az amerikai állampapíroknak.
Először is kijelentette, hogy minél előbb távozik a FED első embere, annál jobb. Ez volt az a pillanat, amikor alkotmányjogászok és befektetők egyaránt kitértek a hitükből. Pár nappal később azonban azt közölte, hogy nem áll szándékában meneszteni Powellt. Aligha ez az utolsó alkalom, amikor visszaszívja, amint mondott.
A meghátrálás fő oka alighanem a pénzpiacokon bekövetkezett zűrzavar. Ezzel együtt megkérdőjeleződött, hogy a központi bank képes-e megóvni a függetlenségét. Ugyanakkor a Fehér Ház visszakozott a Kína ellen elrendelt vámok ügyében is. Ám a beruházók kétlik, hogy azokat könnyű lesz levinni a 145%-os szintről.
Nagy a kísértés azt hinni, hogy a piac és a pénzügyi tárca képes kordában tartani a politikus legszélsőségesebb elképzeléseit. Ám itt inkább csak vágyálomról van szó. Az iránymódosítás ugyanis már csak azután történt meg, hogy elúszott sok-sok billiónyi vagyon és fejre állt az amerikai kötvénykereskedés. Úgy tűnik, hogy a Fehér Ház sem képes lépést tartani a főnökkel.
Ráadásul Powell megbízatása jövőre lejár és félő, hogy a helyére valami engedelmesebb figura kerül. Ez pedig máris megdobja az inflációs várakozásokat. De még a legszorosabb tanácsadói sem tudják, hányadán állnak Trumppal. A bekövetkezett károkat nem lesz könnyű visszacsinálni.
Die Zeit
Az amerikai pénzügyminiszter jelezte, hogy visszavonják a Kína elleni vámokat, ám itt megint megmutatkozik a populisták egyik nagy gyengesége, állapítja meg Mark Schieritz, a politikai rovat helyettes vezetője. Kiemeli, hogy Trump ugyan úgy állítja be, mint akit nem lehet eltéríteni a terveitől, ám mostanság inkább űzött vadnak tűnik.
Ez azért érdekes, mert a populisták népszerűsége azon alapszik, hogy azt ígérik: változtatnak a dolgokon, de ennek nem lesz meg az ára. Ezen belül az elnök úgy tekinti a vámokat, hogy azokkal minden gondot meg lehet oldani. Ami magába foglalja, hogy van ilyen megoldás, csak idáig nem használták ki, mert az elit ideológiai okokból nem volt hajlandó rá.
Csakhogy a populisták gyakran nem jutnak egyről kettőre, miután megszerezték a hatalmat. Sőt, a kieli Világgazdasági Intézet arra jutott az utóbbi 120 év és 60 ország tanulmányozása alapján, hogy ahol populista kormány tartotta kézben a dolgokat, ott 15 év elteltével a GDP 10 %-kal alacsonyabb, mint ott, ahol szokványos volt a politikai vezetés.
Még a világ legerősebb országa sem tudja hatályon kívül helyezni a gazdasági törvényszerűségeket. A kereskedelempolitikában ez azt jelenti, hogy a vámok gátolják a növekedést, amikor az ellenfél, jelen esetben Kína, ellenintézkedéseket hoz. Azaz nem céltalan az ellenállás.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >