Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus lenne, mert igazából bűnöző. Méghozzá kapitális méretekben és igen sikeres. Már nem sok választja el attól, hogy bekasszírozza az elismerést az illegális, brutális és minden tekintetben jogsértő rablóhadjáratért. Hubert Wetzel szerint Trump Ukrajna-stratégiája olyan, mintha szóról szóra orosz kollégája diktálta volna. Ám az ún. béketervet két new yorki ingatlankereskedő eszkábálta össze, Trump és Witkoff. Erős a benyomás, hogy utóbbi kapta meg a követeléseket a Kremltől és azt a főnöke az USA „utolsó ajánlataként” adta tovább. Az áldozat kénytelen volna átengedni az elvesztett földek nagy részét. Cserében tulajdonképpen semmit sem kap. Így működik a világ, ha egy zsaroló diktátor, valamint egy nagyszájú narcisztikus figura alakítja. Ők úgy látják a nemzetközi kapcsolatokat, hogy az erősnek mindig igaza van, és ha gyenge nem hódol be, akkor ő a felelős, ha bombák hullanak. Hogy az efféle nézetek hová vezetnek, ahhoz elég egyetlen pillantás a 20. század első felének európai történelmére. Remélhetőleg a földrész ráébred, hogy éppen verik szét területén a békerendet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Holnap Budapest vendége lesz az amerikai elnök legidősebb fia, aki új lehetőségeket keres a család vállalkozása számára. Beavatott körök szerint az ifjabb Trump Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is ellátogat – egy olyan térségben, amelyet egyre inkább próbára tesz a megerősödő szélsőjobb, illetve a geopolitikai felfordulás.
Külön eseménysorozatot szerveztek számára „Trump Üzleti Vízió 2025” címmel. Magyarországon találkozik többek között Jászai Gellérttel, a 4iG elnökével. A társaság a hónap elején tanácsadóvá nevezte ki Richard Grenellt, az elnök balkáni különmegbízottját. Orbán azt szeretné, ha a Fehér Házhoz fűződő jó kapcsolatai folytán amerikai tőke jönne be az országba. A 4iG-t vezető vállalkozásnak szánja, ezért már beajánlotta Musknak is.
Az elnöki família idáig főleg a Balkánra összpontosított, de a vendég, akinek nincs hivatalos kormányzati tisztsége és elvileg nem hivatalos utat tesz a régióban, várhatóan leül politikusokkal is, főleg a szélsőjobbról, mivel szeretné erősíteni a viszonyt a hasonló felfogású csoportokkal. Egyébiránt Budapest a jövő hónap végén ismét otthont ad a CPAC, vagyis a tengerentúli szélsőjobbos ernyőszervezet tanácskozásának.
Die Presse
A brüsszeli agytröszt, a Bruegel Intézet Magyarországot hozza fel annak példájaként, hogy együttműködik a Roszatommal, ám ily módon lehetőséget kínál, hogy Oroszország a biztonság- és szankciópolitikában éket verjen az EU tagjai közé. Ráadásul Paks 2 esetében a finanszírozás is orosz kézben van. De Franciaország is hasonló cipőben jár, noha az ilyen kormányok gyakorlatilag az orosz atomfegyverek gyártását finanszírozzák.
A Roszatom ugyanis nem csupán az atomenergia békés felhasználásával foglalkozik, mélyen bele van ágyazva az orosz hadiipari komplexumba. Ezért biztonsági kockázatot jelent, ha valamely állam szoros kapcsolatokat alakít ki vele. Márpedig tavaly a földrészről 700 millió euró folyt be a konszern számlájára, nyers és dúsított uránért, fűtőelemekért, technológiáért és szolgáltatásokért.
A kontinensen 99 atomerőmű van, közülük 19 orosz gyártmányú. A hasadóanyag túlnyomórészt Oroszországból érkezik. A függő helyzet több szempontból is veszedelmes, ezért a tanulmány sürgeti, hogy a szóban forgó államok fokozatosan szálljanak ki az orosz üzletből.
Die Presse
Trump javában veri szét a kelet-európai sikermodellt, habár az EBRD adatai szerint pl. az amerikai autóvámok csupán a magyar és a szlovák járműgyártást érintik közvetlenül. Sok áru azonban nyugat-európai kitérővel kerül a tengerentúlra. Ráadásul a tengerentúli piackorlátozás tovább fékezi a német ipart, ami szintén visszahat rájuk.
Még súlyosabb, hogy ha az USA és Oroszország megalkuszik a békediktátum ügyében, Moszkva ugyanis egy EU-állam elleni támadásra összpontosíthatja erőit, miközben porlad a Washington jelentette védőernyő.
Richard Graveson, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) igazgatóhelyettese szerint a kelet-európai kormányok sok mindenre hajlandóak, hogy elnyerjék az Egyesült Államok jóindulatát. Orbán pl. ezért tart fenn baráti viszonyt a Fehér Házzal. A balkáni országok inkább abban bíznak, hogy üzletelnek a Trump-családdal.
De a régió nagy bajba kerül, ha visszaesnek a külföldi befektetések, ám a tőketulajdonosokat nagyon zavarja a bizonytalanság. Mint ahogy az orosz fenyegetés is. A megjósolhatatlan kilátások óvatosságra intik a helyi beruházókat is.
Pedig sok pénzre volna szükség, hogy Kelet-Európa fel tudjon zárkózni a gazdag Nyugathoz. Csehország és Szlovákia jó úton halad, de a többiek változatlanul a külföldi anyagi forrásoktól függnek. A WIIW úgy számol, hogy megrekednek a német jólét 70-75%-án, ha nem erőltetik az innovációt és nem jelölik ki a legígéretesebb ipari fejlesztési irányokat, Szingapúr és Írország mintájára.
FT
Nincs olyan, hogy külföldről bárki súgna az amerikai elnöknek, bár már rengetegen jelentkeztek ilyen minőségben. Kezdve Macrontól, Theresa Mayen és Boris Johnson át, egészen Meloniig, de még a volt japán kormányfő neve is felmerült, mivel egyszer együtt golfozott Trumppal.
Csakhogy – jegyzi meg a szemleíró, Janan Ganesh -, ha tényleg bármit is el lehetne érni egy ország számára a washingtoni mosolyoffenzívával, akkor az már látszana. Putyin számíthat ugyan arra, hogy a Fehér Ház ura odavan az erős emberekért, de különös személyes vonzerőről ez esetben sem beszélhetünk.
Ám mivel nyilvánvalóan teljesen reménytelen elnyerni a politikus megkülönböztetett jóindulatát, talán abba kellene hagyni a kísérletezést. Főleg Európában, hiszen itt jelenleg az az üzenet, hogy az USA magára hagyja a szövetségeseit. Akkor pedig készülni kell a magasabb adókra és a csökkenő jólétre, mivel finanszírozni kell a kontinens védelmét. Vagy pedig nem is kell olyan komolyan venni az egész helyzetet, mert le lehet kenyerezni az elnököt. Szóval nem kéne összezavarni a közvéleményt. (A cikkben egyetlen szó sem esik Orbán Viktorról – a szerk. megj.)
Die Zeit
Az amerikai elnök a szellem ellen indított hadjáratot, amikor tűz alá vette a felsőoktatást – vonja le a következtetést Jan-Werner Müller, aki maga is szenvedő fél, hiszen Princetoban tanít. Egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy az autokraták próbálják engedelmességre kényszeríteni az egyetemeket, hiszen azok megbízható információkkal szolgálnak és szakmailag felkészültek. Továbbá a kritikus gondolkodásmódot támogatják.
Viszont amikor az autoriter körök megkísérlik bekeríteni ezeket a tanintézményeket, igyekeznek a legalitás látszatát megteremteni hozzá. A CEU kipaterolását lehetővé törvény első blikkre még ésszerűnek is tűnt, csak alaposabb vizsgálat után derült ki, hogy nagyon is célzatos volt.
Szakértők ezt a módszert autokratikus jogászkodásnak hívják, Trump is ezt csinálja, de nála sokkal inkább ez esetleges ellenzéki szereplők megtörése a cél, illetve sima hatalomfitogtatásról van szó, egy maffiafőnök stílusában. Alapvető jogállami eljárásokat hagy figyelmen kívül.
De pártja már jó ideje tudományellenesnek számít, kíméletlen kulturkampfot folytat. Itt Mao-szerű, jobboldali kulturális forradalomról van szó. Elutasít mindent, ami árthat az üzletnek. Orbántól eltérően Trumpnak édes mindegy az ország nemzetközi megítélése. Neki nem kell bizonygatnia a Bizottságnak, hogy semmi hiba sincs a demokratikus kréta körül.
A kormányzat mindazonáltal akkora károkat okoz saját magának, hogy annak mértéke kizárólag a Brexittel vethető össze. Az egyetemeknek össze kell fogniuk, nem engedhetik meg, hogy a hatalom – a magyar kormányfőhöz hasonlóan - kijátssza a szellem- és társadalomtudományokat a többi tudományág ellen.
EUobserver
A szlovák civil szervezetek ellen hozott törvényhez Putyin forgatókönyve szolgált alapul. Trump kelet-európai talpnyalói ugyan úgy állítják be, hogy számukra az idegen ügynökök bejegyzésére vonatkozó amerikai szabályozás az irányadó, de ez nem igaz, Oroszországot koppintják. Így látja a konzervatív American Enterprise Institute Pozsonyból elszármazott szakértője, Dalibor Rohac.
A szlovák jogszabály még azt sem határozza meg pontosan, mi számít politikai lobbizásnak, de fegyverként lehet felhasználni főként kisebb civil szervezetek ellen. Ha valamelyik NGO ellenkezik, az mostantól bűncselekménynek számít. Orbán 8 éve megpróbálkozott egy hasonló jogszabállyal, de fennakadt az Európai Bíróságon.
Viszont szlovák földön is visszaköszön az az érv, hogy „Soros”. Amikor az év elején nagy tiltakozó tüntetések voltak ellene, Fico puccs szervezésével vádolt meg „külföldi szakértőket”. Ám nem összeesküvés elmélet feltételezni, hogy a feltörekvő autokraták tanulnak egymástól, Moszkvától Tbilisziig, Budapesttől Pozsonyig.
Csak éppen a szlovák koalíció gyenge, ezért Fico nem tud az erő pozíciójából fellépni. Amikor kipellengérezi a civileket, jó eséllyel az vezérli, hogy elterelje a figyelmet a gazdasági bajokról, hiszen az országban is beütnek az amerikai vámok. Alighanem árokba fut az autóipar. Ám a miniszterelnök nem hátrál meg, ezért egyelőre csak még rosszabbra fordulnak a dolgok Szlovákiában.
Wall Street Journal
A vezércikk azt gondolja, hogy Trumpnak ugyanazt kellene csinálnia a vámokkal, mint amit csaknem 45 éve a francia elnök tett, hogy megmentse kormányát: feladta legfőbb törekvését, a szocializmust. Mitterrand annak idején közzétette, hogy jelentősen ki akarja terjeszteni a hatalom ellenőrzését a magángazdaság fölött, ám a kőkemény piaci reakciók láttán visszakozott és így összesen két mandátumot töltött ki.
A Fehér Ház ura ugyan fokozatosan hátrál ki a vámháborúból, és már a FED elnökét sem akarja eltávolítani, miután a pénzpiacok teljesen odavannak, aggódnak a recesszió és az infláció miatt, de a világ is kedvezőtlenül reagált, barát és ellenség egyaránt.
A jó hír az, hogy Trump végre kezd hallgatni a valóságra. A Walmart áruházlánc elnöke személyesen figyelmeztette a várható következményekre. Kína ugyanakkor bemondta, hogy a politikus blöfföl és úgy néz ki, hogy meg is nyerte ezt a kört. Leállította a ritka földfémek szállítását, másutt keresett élelmiszert és földgázt, szorítóba fogta az amerikai üzleti érdekeltségeket.
Emellett figyelmeztetett más országokat, hogy ne forszírozzák a kereskedelmet az USA-val és nagyon az a kép, hogy ezt az amerikai diplomácia nem tudta ellensúlyozni. De hogy most mi lesz, azt alighanem még az elnök sem tudja. Nála ugyanis a döntések ad hoc-alapon születnek. De azt azért ajánlatos szem előtt tartania, hogy a közvélemény ellenzi a vámok okozta veszteségeket. És ha fontos neki a politikai túlélés, akkor fogadja el Adam Smith tanítását és okuljon Mitterrand példájából.
FT
Az egész világot sújtja Trump kereskedelmi sokkja, a Valutaalap azon van, hogy megvilágítsa, mit jelent ez a világgazdaság számára – hangsúlyozza Martin Wolf, az újság gazdasági fő elemzője. De persze a választ igazából senki sem ismeri, mert nem világos, mit lép legközelebb az elnök és a többiek miként reagálnak rá.
A washingtoni kormányzat kapcsán az az egyik leglesújtóbb dolog, hogy nem érti: egy szabad társadalomban a hatalom vélhetően legfontosabb feladata éppen a bizonytalanság csökkentése. Márpedig sok országban az infláció még mindig messze van a kitűzött céltól. Magas az államadósság, illetve a költségvetési hiány. Ezért nehéz enyhíteni a megpróbáltatásokat.
Nem véletlen, hogy visszafogják a növekedési jóslatokat, illetve hogy Trump háborút vív a jegybank elnökével. A világgazdaságot súlyos kockázatok fenyegetik. Elválik egymástól az amerikai és a kínai gazdaság. A két szuperhatalom választásra igyekszik kényszeríteni a többi országot. Komolyan megrendült az USA szavahihetőségébe és jó szándékába vetett hit, ezért menekülnek a dollártól.
Költségvetési, illetve pénzügyi válságok fenyegetnek, nagy bajban van a 3. világ. A helyzeten csak ront a társadalmi és politikai instabilitás, valamint a két háború. A szerző ezek után csak abban bízik, hogy a világ nem maradhat a gazdasági és politikai katasztrófa útján.
Washington Post
Az amerikai védelmi miniszter erejét meghaladja a rábízott tisztség, nem véletlen, hogy teljes zűrzavar uralkodik a Pentagonban. Hegseth a tipikus példája annak, amikor hivatali karrierje során valaki olyan posztra kerül, amelynek ellátására már nem alkalmas – állapítja meg a legújabb kiszivárgási botrány kapcsán Max Boot, a washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője.
Teljesen felkészületlen, mert szolgált ugyan a hadseregben, ám csupán szakasznyi embert bíztak rá, őrnagyi rangban. Katonai iskolába soha nem járt, leginkább azért került a tárca élére, mert a Fox News hétvégi show-ját vezette. Most viszont egy olyan minisztériumot irányít, amelynek 3,4 millió alkalmazottja van.
Hogy többször is hadititkokat osztott meg egy olyan telefonos alkalmazáson, amely egyáltalán nem biztonságot, az azt jelenti, hogy nem kizárt: katonák életét tette kockára. Egy alacsonyabb rangú illetékest ezért már elbocsátottak volna, és lehet, hogy bíróság elé is állítják. Ily módon azonban a fegyveres erőknél a beosztottak azt látják, hogy a törvények csak rájuk vonatkoznak, a főnökükre nem.
De az alaptörténet csak egyetlen szegmens annak illusztrálására, mekkora a káosz a Pentagonban, az pedig kihat a hadsereg hatékonyságára. Ezért igaza van Hegseth korábbi tanácsadójának: itt az idő, hogy vegye a kalapját a politikus. Olyat kell a helyébe állítani, akinek megvan a tapasztalata és a képzettsége, hogy a világ egyik legnagyobb és legbonyolultabb szervezetét vezesse – egy mind veszedelmesebb időszakban.
MSNBC
A kommentár úgy véli, hogy az amerikai külügyminiszter láncfűrésszel esik neki az USA puha hatalmának, amikor leépíti saját tárcáját. Látnivaló, hogy a kormányzat nem a diplomáciára, hanem a katonai erőre épít. Ez a véleménye Zeeshan Aleemnek, aki kommentátor a tévénél.
Hivatalosan a cél az, hogy jelentős összegeket spóroljanak meg ily módon, és hatékonyabb legyen a kormányzati munka, az Amerikai mindenekelőtt jegyében. Ám nagyon valószínű, hogy ily módon keresztezik az elnök sor meghirdetett célját, ideértve, hogy békésen oldjon meg komoly gondokat és ellensúlyozza Kína hatalmát.
Úgy néz ki, hogy a létszámot 15%-kal csökkentik és bezárnak jó 100 képviseletet. Vége annak a programnak, amely az emberi jogokat és a demokráciát volt hivatott terjeszteni a világban. A Fehér Ház azonban ily módon azt sugallja, hogy előnyben részesíti a fenyegetést a külpolitikában.
Ezáltal azonban lehetőség nyílik Kína számára, hogy növelje nemzetközi befolyását. Vagyis az Egyesült Államok nem vonulhat ki a világból, mert azzal saját gazdasági érdekeinek tesz keresztbe, ugyanakkor nem tudja csökkenteni az átfogó viszályok valószínűségét. A puskacsőnél sokkal hatékonyabb eszköz a diplomácia.
Guardian
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy Trump mindenáron békemegállapodást akar, bármit is jelentsen az Ukrajna számára. Washington – Moszkvához hasonlóan – a kétoldalú tárgyalásokat részesíti előnyben, Kijev és több európai kormány ennélfogva joggal van megütközve. Hogy az elnök ismét kirohant Zelenszkij ellen, az ékesen bizonyítja, hogy neki nem az ukrán szuverenitás és biztonság a fontos, nem is a transzatlanti szövetség, hanem hogy megegyezzen Putyinnal.
Kiszivárgott értesülések szerint belemenne a Krím elhódításába, Moszkva viszont alig adna bármit is cserében. A Kreml maximalizálni kívánja az érdekeit, odafigyel minden részletre, ügyes az egyeztetéseken és azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik. Washington ezzel szemben nem törődik az eredménnyel, ha el tudja mondani, hogy véget vetett a harcoknak. Nem izgatják a részletek és megvan az a szokása, hogy mindjárt az elején teljesíti a másik fél kívánságait.
Nem szereti Zelenszkijt, ellenben azt gondolja, hogy Putyin tartani fogja a szavát. Azon kívül neki sürgős a dolog, mert hamarosan lejár elnökségének első 100 napja. Lassan leáll az Ukrajnának nyújtott katonai segítség, és alighanem kifut a hírszerzési együttműködés is. Mindez azonban csak megerősíti Európában azt a meggyőződést, hogy a furán egyoldalú egyezség csupán a kezdet, mert az oroszok felbátorodnak és másutt is agressziót követnek el. Azt továbbra is ijesztő, hogy az USA problémának és nem megoldásnak tekinti a régi szövetségeseket.
Die Welt
A konzervatív újság külpolitikai főmunkatárs úgy gondolja, hogy Trump a kapituláció tervét dolgozta ki Ukrajna számára. Clemens Wergin szerint nem csupán Kijev érdekeit sérti, hanem kihat egész Európára. De lehet, hogy az elnök abban bízik: elutasítják a kezdeményezést.
Igazából megadja magát az orosz követeléseknek. Kész elismerni a Krím megszállását és a kelet-ukrán területek orosz ellenőrzését. De feláldozza az ukránok jövőbeli biztonsági érdekeit is, mert kizárja, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz. Feloldaná a szankciókat, viszont főként az energiaiparban nagyon is együttműködne Moszkvával.
Hogy miben kedvezne Zelenszkijék törekvéseinek, az meglehetősen ködös. Még azt sem tudni, az USA közreműködne-e az újjáépítésben, az elrettentésben biztosan nem. További imperialista háborúkra bátorítaná a Kremlt, szentesítené, hogy erővel változtattak meg határokat Európában.
A két nagyhatalom gyakorlatilag különmegállapodást kötne Ukrajna és Európa rovására. Viszont mintha csapdába akarná csalni az ukrán vezetést, hogy leállíthassa a segélyeket. Ám a felvetés sérti a nemzetközi jogot, valamint a 2. világháború tanulságait. Egy agresszív diktatúrát ugyanis időben meg kell állítani, mert különben újabb kalandokkal próbálkozik.
Viszont azt is látni, hogy az Egyesült Államok immár nem tartja fontosnak az eddigi világrend fenntartását, nem is kívánja vezetni a szabad világot. Ehelyett a revizionista nagyhatalmak sorában keres magának helyet, hogy felosszák egymás közt a világot. Ha Európa jót akar magának, akkor szembe kell szállnia az amerikai kapitulációs kezdeményezéssel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >