Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával kívánt lenni. Lemondott a golyóbiztos járművéről is, mivel nem tudta volna megölelni a híveket, nem készültek volna vele szelfik, nem simogathatott volna gyerekeket és nevethetett együtt volna szerelmetes apácákkal. Kinyitotta a szívét a szegények szenvedései előtt, kezet nyújtott nekik. Nem pártolta a felszabadítás teológiáját, kósza politikai ösztöneit befolyásolta a peronista populizmus, valamint a kapitalizmussal szemben érzett megvetés. Az egyházban fejre állította az évszázados hagyományokat, habár pl. az abortusz, az egyneműek házassága, valamint az eutanázia továbbra is tabunak számított a szemében. A bűn az bűn. Sok kérdésben viszont megértést tanúsított, lásd a melegeket, akiket nem volt hajlandó elítélni. Nála nem voltak páriák, leszámítva a tőkéseket és azokat, akiknek a mohósága tönkre tette Isten földi ajándékát. A legnagyobb utálatot azok iránt érezte, akik magas tisztséget betöltő lelkipásztorokként valójában „képmutatók”, „vérszívók” és „hazug szemfényvesztők”, akiket csakis a saját egyházi karrierjük érdekelt. Ők is akadályozták a reformjait. Lehet, hogy Ferenc után a Szent Péter tér erkélyének nagy ajtói lassan csikorogva újra bezárulnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk azt emeli a könyörületes, reformer pápa örökségeként, hogy korszerűsítési törekvéseivel ihletet adott másoknak, habár amit el tudott érni, az elmaradt a támogatók várakozásaitól. De 12 éves munkásságát úgy fejezte be, ahogyan kezdte: az emberek között.
Szerénysége és elszántsága, hogy a szegények és az út szélén maradtak hangja legyen, az egyik olyan tulajdonsága volt, ami megkülönböztette sok elődjétől. Nem módosított a doktrínán a szexualitás, a hit és a házasság kérdésében, viszont nagyon is más hangot ütött meg a vitákban, mert jelezni kívánta, hogy toleranciára és megértésre van szükség.
Az egyház azért küzd, hogy jelentős tényező maradjon a mai világban, ezért Ferenc igyekezett erkölcsi iránytűvé tenni, túl a családon és a hálószobán. Kifejezetten a migránsok pártjára állt és hangot adott nemtetszésének Ukrajna és a Közel-Kelet ügyében.
Személyes vonzerejét azonban nem tudta hasznosítani olyan reformokhoz, amelyek pl. megállították volna az egyház hanyatlását a fejlett világban. Ugyanakkor kivívta mind a liberálisok, mind a hagyományos tanítás képviselőinek haragját és ez a megosztottság megmutatkozik majd az utódlásért folyó versenyben is.
A kardinálisokra nyomás fog nehezedni, hogy ne európai bíboros mellett kössenek ki, de az illető olyan legyen, aki érzékeny a szegények és a környezet problémái iránt. Az utód számára aligha lesz könnyebb megoldani a katolicizmus előtt álló súlyos problémákat. Ferenc személyes példája jelenti talán a legerőteljesebb örökségét.
Guardian
A szerkesztőségi vélemény úgy összegzi a katolikus egyházfő munkásságát, hogy olyan kívülálló volt, aki a jót jelenítette meg a világban. Kulcsfontosságú haladó befolyást gyakorolt olyan kérdésekben, mint a migráció. A könyörületesebb, kevésbé merev katolikus egyházért küzdött.
Elismerésreméltó módon próbálta ráirányítani az egyház figyelmét a partvonalra szorult emberek helyzetére. Kívülálló, ugyanakkor radikális volt. Miközben egy befelé forduló, nacionalista mozgalom folyamatosan jobbra tolja a Nyugatot politikailag, ő egyre fontosabb ellensúlyt képezett olyan ügyekben, mint bevándorlás, a globális felmelegedés, valamint a 3. világ sorsa.
A Vatikánt korszerűsíteni igyekezett, de csak vegyes sikert ért el. Az irgalmat hangsúlyozta a doktrinális merevséggel szemben, így sok konzervatív ellenséget szerzett magának. De újjáélesztette a 2. Vatikáni Zsinat nyílt, toleráns szellemét. Igen jelentősnek kell tekinteni, hogy mit ért el a világra nyitott egyházfőként, aki állást foglalt a válságok kapcsán.
Amikor korunkban veszély fenyegeti az emberi jogok 2. világháború utáni örökségét és a kereszténységet eszközként használja az identitáspolitika, Ferenc kiállt az Evangélium üzenete: az alázat, a befogadás és az idegenek iránti szeretet mellett.
Washington Post
Ferenc átvitte egyházát a 21. századba, alapvetően reformer volt, aki azonban mélyen megosztotta a római katolikusokat. Így összegzi a szerkesztőség a pápa munkásságát, hozzátéve, hogy a Szentatya a mai történelem egyik legkövetkezetesebb egyházfője volt, egyben a legmeglepőbbek közé kell sorolni.
Alapvetően arra törekedett,, hogy liberálisabb legyen a rábízott intézmény, ne ragaszkodjon annyira a megszokott hierarchiához. Legyen kevésbé fehér, kevésbé Európa-központú, amennyire lehet, szakadjon el a hagyományoktól. Mindennek eredményeként az egyház globálisabb, korszerűbb és befogadóbb lett, soha nem volt ennyire nyitott az új gondolatokra és a párbeszédre.
A pápa sok tekintetben rombolta a tekintélyt, a modernizációt szorgalmazta, beengedte a friss levegőt. A hagyománytisztelők részéről nagy felháborodást váltott ki, mivel úgy vélték, hogy alapvető elveket ad fel. Ugyanakkor azt jelezte, amit a Vatikánnak már rég el kellett ismernie, hogy ti. a világ átalakult, és hogy az egyházközpont kiszáll a kulturális háborúskodásból, amelynek korábban élharcosa volt.
Uralkodása alatt jó 10%-kal csökkent az európai bíborosok aránya, kezet nyújtott más vallásoknak a párbeszédhez. Ugyanakkor elszántan küzdött saját egyházán belül a papság kivételezett státusza és nagyképűsége ellen. Joggal vélte úgy, hogy részben az a felelős, amiért évtizedeken át elleplezték az egyházi méltóságok szexuális visszaéléseit, vagyis évszázadok legszörnyűbb botrányait. De a felelősök így is sokszor megúszták.
Más problémákat viszont mintha nem látott volna meg. Nem ítélte el az ukrajnai orosz területhódítást. Mindent egybevéve azonban az volt, aki nagyon kellett az egyháznak: olyan ember, aki látta, hogy új korszak köszöntött be, és hogy a világ megy előre. Afelé tolta saját intézményét, hogy az is haladjon ebbe az irányba.
Bloomberg
Hogy a pápa távozott az élők sorából, az kiújíthatja a versengést az anyagilag nehéz helyzetben lévő Római Katolikus egyház reformhívő, illetve hagyománypárti szárnya között – mutat rá a szemleíró, Howard Chua-Eoan. Lehet, hogy kívülre alázatosként és türelmes apafiguraként hatott, ám a 12 év jó részét a vatikáni bürokrácia átszervezésével töltötte.
A pápaválasztó kb. 140 bíboros közül 110-et ő nevezett ki. A kérdés az, hogy ők most összefognak-e, és olyan utódot jelölnek-e ki, aki folytatja a Ferenc által megkezdett utat. A Kúria korábban a kardinálisok hitbizományának számított, az egyik dikasztériumot (világi fogalmak szerint: minisztériumot) most egy nő irányítja, egy másikat egy laikus.
A jobboldali katolikusokat felháborították a változások, ideértve hogy kezet nyújtott a melegeknek, enyhített a cölibátus szabályain és lehetővé tette az úrvacsorát elvált és újraházasodott hívek számára. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az általa hivatalra emelt bíborosok képtelenek megegyezni egyetlen jelöltben, akkor pedig minden szavazási fordulóval növekedhetnek egy kívülálló figura esélyei.
Süddeutsche Zeitung
A római tudósító, Marc Beise azt gondolja, hogy Ferenc után nem lehet visszatérni a régi időkhöz. A pápa a legutolsó pillanatig olyan szövegeken dolgozott, amelyek egész életében foglalkoztatták: az emberi szenvedés és a hatalmasok arroganciája, a szegénység és a környezetrombolás.
Olyan témák ezek, amelyek egyre kevésbé divatosak a világban, mert általános jobbratolódás tapasztalható. Sokan támadták ugyanakkor, mivel nem ítélte el eléggé egyértelműen a háború felelőseit: Putyint és a Hamászt. De nem naivitásból, hanem mert nem akarta, hogy a Napnyugat tábori lelkészét csinálják belőle. Számára az ártatlanok szenvedése volt a fontos.
Ez az emberség túl fogja élni. Akik az utódról döntenek, azoknak tudniuk kell, hogy csakis olyan Szentatyáról lehet szó, aki hozzá hasonlóan vonzza az embereket. Abban Ferenc nem volt jó, hogy stratégia és hálózatok segítségével megkerülhetetlen cölöpöket verjen le. A legutóbbi zsinat ezzel együtt mestermű volt, új szintre emelte a vitát az egyházon belül. Püspökök, világiak és nők egyenrangú félként működtek közre benne.
A jobboldal és a reakció most megkísérli visszaforgatni a kereket, teljes erővel zajlik a vatikáni „polgárháború”. Az USA – Ferenc egyik legfőbb ellenfele – már régóta dolgozik az új időszak előkészítésén. Befolyásos, gátlástalan, de még messze van a céljától.
Az új pápa csakis középről jöhet, az egyház más lesz ugyan, de nem kapcsolhat hátramenetbe. Ha mégis, akkor kettészakadnak a katolikusok.
Die Presse
A pápa átállította a váltókat, de távozásával viharos szakasz ér véget az egyházban – mutat rá kommentátor, Dietmar Neuwirth. Úgy értékeli, hogy Ferenc kellemetlen volt, mind a vatikáni munkatársak, mind a hagyományos, valamint reformpárti katolikusok számára. Magát nem kímélte, egészen az utolsó pillanatig. De nagyon szerették.
Még a másként gondolkodók, illetve a nem hívők is, mert igen határozottan bírálta a gazdaságpolitikát, továbbá a piacot. Egyértelműen kiállt a menekültekért és hirdette, hogy meg kell óvni a környezetet. Mások, főként a Kúrián viszont nagyon nem kedvelték. Gerjesztette a forrongást. Az általa végrehajtott legtöbb változást az utód csak igen nagy erőfeszítések, illetve jelentős tekintélyvesztés árán tudja visszacsinálni.
Wall Street Journal
A vezércikk azt tartja a legfőbb vonásnak Ferenc 12 éves pápaságában, hogy a szegényeket képviselte, ám közben olyan eszméket támogatott, amelyek tartósították a nyomort. Vagyis hiába volt sok tekintetben az első, sok évszázad után, a mérlege kiábrándító, még ahhoz képest is, amit ő maga tűzött ki célként.
A stílusban sok tekintetben enyhítette a Vatikánban megszokott merevséget, nyitottságot hozott. De pl. a jelek szerint nem ismerte fel, hogy a szegénység legyőzéséhez több energiára van szükség, azaz a környezetvédelem nála nem az embert szolgálta.
Egyik jellemzője volt az erőteljes Amerika-ellenesség és ez nem csupán Trumpra vonatkozott. Úgy tűnik, azt hitte, hogy a kontinens déli része azért ágrólszakadt, mivel az USA gazdag. Ám ez a stagnálás és a kétségbeesés receptje, mivel a Latin-Amerikában az elmaradottság sokszor hazai okokra vezethető vissza: a jogállam hiányára, az üzleti világ és a kormányzás ütközésére, valamint a protekcionizmusra.
Esetében kevésbé megbocsátható, hogy beleszólást engedett a Kínai Kommunista Pártnak a püspökök kinevezésébe. Ugyanakkor az egyház haladó szárnyát testesítette meg. Megbüntette azokat a hagyománytisztelő főpapokat, akik nem értette egyet vele. A bíborosok közé emelte egy sor hívét. A paradox az, hogy ez a haladó irányvonal Európában a legnépszerűbb, ahol vasárnaponként üresek a templomok. A katolikus vallás Afrikában és Nyugaton, az ortodox hívek körében virágzik, akik az élet értelmét keresik – túl a fogyasztói társadalmon.
Bloomberg
A vezércikk azt ajánlja Európának, hogy szálljon szembe Putyinnal, ha az USA nem hajlandó rá. Az orosz elnök ugyanis semmiféle szándékot nem árul el, hogy kész volna komolyan tárgyalni a békéről, ezért az EU-nak nyomást kell gyakorolnia rá. De valamit tennie kell Orbánnal is.
A földrész becsületére legyen mondva, hogy az utóbbi hetekben lényegesen növelte Ukrajna támogatását, főleg a légvédelmet, a tüzérséget, valamint a drónokat bevető egységeket igyekszik megerősíteni. De többet kell tenni. Először is a kontinensnek több új harceszközt kell szállítania az újonnan előirányzott pénzekből.
Másodszor több fejlett rendszert kell küldenie saját fejlesztésű arzenáljából, ideértve a német Taurusokat. Azok ugyanis célba tudják venni a Krímben az orosz utánpótlási vonalakat. Harmadszor meg kell találnia a módját, hogy megkerülje a magyar kormányt, amelynek oroszbarát vezére feltartja a szankciók meghosszabbítását és ellenzi az ukrán erők kiképzését. Ehhez megvannak az eszközök, már ha egy tagállam az Európai biztonsági érdekek ellen dolgozik. Itt az idő bevetni ezeket.
Végül pedig meg kell nehezíteni, hogy Oroszország kijátszhassa a megtorló intézkedéseket. Rá kell szorítani a Fehér Házat arra, hogy váltsa be szavát és sújtsa retorzióval az orosz olaj kínai és indiai vevőit. A Trump-kormányzat nem veszítheti szem elől, hogy Putyin nem csupán a szomszéd országot kívánja leigázni. Egy év alatt csaknem megháromszorozódott az orosz hibridtámadások száma európai és amerikai érdekeltségek ellen.
A történelem azt mutatja, hogy ha Oroszország elszabadul és időt kap az újrafegyverkezésre, akkor ismét területi követelésekkel jelentkezik. Az Egyesült Államok hiheti, hogy együtt tud élni ezzel a kockázattal. Európának viszont nem lehetnek ilyen illúziói.
FT
Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy cinikus taktika antiszemitizmussal megvádolni az amerikai egyetemeket, mert igazából a hatalom az oktatás és a kutatás szabadsága ellen intéz átfogó támadást, de a modellt Magyarország adja. A lap külpolitikai fő elemzője szerint a kormányzatnak azért van baja ezekkel az intézményekkel, mivel táplálják a független gondolatot, ezért megpróbálja ellenőrzése alá vonni azokat.
A MAGA-mozgalom szemében az egyetemek a liberális elit epicentrumát jelentik. Az persze igaz, hogy a Hamász támadása után egy-két egyetemen több oktató és diák is átlépte a zsidóellenesség vörös vonalát és a terrorizmust éltette. A Trump-gárda azt követelte ezek után a Harvardtól, hogy a hatóságok átvizsgálhassák, kiket vesznek fel, kiket alkalmaznak és hogy a tanárok és a hallgatók milyen politikai nézeteket képviselnek.
Vance tavaly azt közölte, hogy az egyetemekkel szembeni bánásmódhoz az orbáni Magyarország jelenti a példát. Mint ismeretes, a CEU-t kipaterolták. Az alelnök szerint a tengerentúli egyetemeknek is választaniuk kell: vagy végük, vagy legyenek kevésbé elfogultak az oktatás során.
Ha sikerül engedelmességre kényszeríteni az ország leghíresebb és leggazdagabb tanintézményét, akkor várhatóan a többi is beáll a sorba. Akkor pedig meghal az akadémiai szabadság. A kormányzat alighanem szántszándékkal kelt félelmet a kampuszokon. Tanácsos, hogy legyen óvatos a több mint egymillió külföldi diák.
Csakhogy ha tönkreteszik az egyetemi rendszert, az pont ellentétes a Tegyük Ismét Naggyá Amerikát jelszavával. De segíthet Trumpnak kiterjesztenie a hatalmát. Az elnök célja rombolás.
Washington Post
Max Boot arra figyelmeztet, hogy Izrael egyre mélyebben süllyed a gázai ingoványba, az pedig rombolja a közbizalmat, hogy az övezeten kívül csapatokat vezényel Libanonba, valamint Szíriába is, egyben alaposan megviseli a katonákat. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető szakértője látja, hogy Netanjahu nem vethet véget a háborúnak, mert különben nem maradhat hatalmon.
Ha elhagyják szélsőjobbos szövetségesei, akkor az a bukását jelentené, amikor egyrészt folyik a saját korrupciós pere, másrészt két munkatársa ellen is felmerült a gyanú, hogy kenőpénzeket fogadta el Katartól. Akárcsak Trump, ő is mély államot, boszorkányüldözést emleget és megpróbálta meneszteni a belső titkosszolgálat vezetőjét, valamint a főügyészt.
Sok tartalékos kiégett, a legutóbbi behívóparancsnak csak 60%-uk tett eleget, így helyüket sorállományúakkal töltik be. Nekik oda kell menniük, ahová megparancsolják nekik. Viszont a hadsereg olyan népszerűtlen és fenntarthatatlan viszályokba bonyolódhat, amelyek nemzedékekre elvetik a gyűlölet magjait. Ráadásul egy olyan vezető miatt, aki már elvesztette saját népe bizalmát.
A hatalom húzásai tovább ártanak az ország nemzetközi pozícióinak. Ám hacsak Trump nem teszi teljesen tönkre a demokráciát Amerikában, a demokraták visszaszerzik a hatalmat és akkor Izrael nagy árat fizethet, amiért elmarta magától annyi támogatóját. Úgyhogy itt az idő kifuttatni a háborút. De a miniszterelnök még semmiféle tervet nem ismertetett, hogy mi legyen a térséggel, ezért a legvalószínűbb az, hogy marad a katonai megszállás.
Következő cikk: SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >