Ma József, Bánk névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy szót sem kell elhinni abból, amit a Trump-Putyin beszélgetésről mondanak
Thomas Friedman egy szót sem hisz el abból, amit Trump és Putyin a tegnapi, két és fél órás telefonbeszélgetés után Ukrajnáról mondott, ideértve a kötőszavakat és a névelőket is. A háromszoros Pulitzer-díjas szemleíró a New York Timesban kiemeli, hogy az orosz államfő számára elfogadhatatlan a tűzszünet olyan feltételekkel, mint amelyekben az USA és Kijev megállapodott. További feltétele, hogy a Nyugat teljes mértékben szüntesse be az ukránok támogatását, benne a hírszerzési adatok megosztásával. Vagyis megfosztaná Zelenszkijt attól, hogy képe legyen ellenállni az orosz hódítási szándéknak. Tehát teljesen egyértelmű, hogy az amerikai elnök balga volt, amikor azt hitte, hogy orosz kollégája békére törekszik. Valójában be akarja kebelezni a szomszédos országot. Kérdés persze, hogy az amerikai elnök nem dobta-e oda Ukrajnát. Mert ha igen, akkor örökre ott lesz Káin bélyege a homlokán – olyan árulóként, aki feladta az USA külpolitikájának 250 éves értékeit, a szabadság védelmét a zsarnoksággal szemben. De ugyanez vonatkozik Vance-re, Rubióra, Hegsethre és Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóra is. Ugyancsak büdös, hogy az elnöknek fogalma sincs, miért annyira elbűvölő vele Putyin. Utóbbi egyszerűen manipulálja, hogy megszűnjön az Egyesült Államok kivételes nemzetközi helyzete, szövetségesi hálózata, továbbá belülről megingassa Amerikát. Akkor jönne csak el az orosz és a kínai vezetés világa. Az is feltűnő, hogy a Fehér Ház sosem közölte nyilvánosan, milyen engedményeket, áldozatokat és garanciákat vár el Moszkvától a béke fejében. A kérdés az, hogy az elnök milyen Ukrajnát képzel el. Olyat, mint a vazallus Belarusz vagy mint a szabad Lengyelország? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutsche Welle
A magyar bírák a független igazságszolgáltatásért küzdenek – állapítja meg a tudósítás, amely úgy mutatja be Laczó Ágnest, mint e harc egyik főszereplőjét. Arról a korábbi bírónőről van szó, aki sokáig úgy gondolta, hogy megtalálta élete hivatását, ám nemrégiben, 24 év után bedobta a törülközőt, mert elege lett abból, hogy a kormány beleüti az orrát a hatalmi ág dolgaiba.
Most ügyvédként dolgozik, de tette egy csapásra ismertté tette, miután közölte a nyilvánossággal, hogy nincs más választása, feladja a foglalkozását. Az a véleménye, hogy már vége a bírák önállóságának.
Ritkaság, hogy valaki manapság ennyire nyíltan elmondja a véleményét, de a jogásznő nincs egyedül. A múlt hónap végén bírótüntetés volt az Országgyűlés előtt, bár a mai Magyarországon nagy bátorság kell ahhoz, hogy kivonuljanak az utcára Orbán rendszere ellen, mert egy ilyen demonstráció könnyen az állás és a karrier elvesztésével járhat.
Ráadásul Bayer Zsolt arra uszított, hogy írják össze a részvevőket. Laczó azt meséli, hogy sokak ugyanúgy gondolkodnak, mint ő, ám úgy tesznek, mintha légüres térben ítélkeznének. Imádják a munkájukat, ezért igyekeznek túlélni. Az utóbbi 5-6 évben azonban megnőtt az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomás.
Sokszor előfordul, hogy valaki csupán azért előz be a hierarchiában, mivel olyan döntést hozott, amely tetszik a kormánynak. De az interjúalany szerint már nem csupán a bírói kar szervezeti önállósága veszett el, veszélyben van a bírák személyes függetlensége is. Márpedig ilyen körülmények között nincs mechanizmus, amely megvédené a polgárokat.
New York Times
Oroszország egyre több szabotázsakciót követ el az USA és szövetségesei ellen Ukrajna miatt, ám ez nem vonatkozik az olyan államokra, mint Magyarország és Szerbia, amelyek viszonya barátságos Moszkvával. Ezzel szemben Lengyelország többször is célpont volt, miután a fordítókorongot jelenti a Kijevnek szánt segélyek számára.
Ezt állapítja meg a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának legújabb jelentése, amely az utóbbi két év eseményeit mérte fel és arra jutott, hogy a Kreml a diverzáns rajtaütésekkel nyomást igyekszik gyakorolni Európára, valamint az Egyesült Államokra, mert azt szeretné, ha azok visszafognák az ukránok támogatását.
Idáig az elemző intézetek nemigen próbáltak összképet adni a tengeralatti kábelek, áruházak és vasutak elleni támadásokról. A mostani összesítés következtetése az, hogy az oroszok először megnégyszerezték, majd az utóbbi évben megháromszorozták az ilyen akciókat.
A szerző, Seth Jones, az amerikai hadsereg volt tanácsadója azt mondja, Putyin szemszögéből semmi értelme nem volna csapatokat átdobni a balti államokba vagy Finnországba. Inkább a vállalataikon keresztül, illetve az illetékesek elleni merényletekkel, valamint az infrastruktúra veszélyeztetésével torolja meg, hogy fegyvert küldenek Ukrajnának.
Az üzenet az, hogy jól fontolják meg, mit csinálnak, mert megfizetik az árát. 2022-től 2024-ig 54 ilyen esetet sikerült beazonosítani. Az egyetlen jó, mutat rá a tanulmány összeállítója, hogy idáig nem követeltek sok emberéletet.
Guardian
Jan-Werner Müller úgy gondolja, hogy az amerikai egyetemek tudnak védekezni, miután a kormányzat rohamot indított a tudomány és az oktatás szabadsága ellen. A princetoni politológia professzor azzal kezdi, hogy hiba volna, ha a felsőoktatás hagyná magát megfélemlíteni. Mert nem okvetlenül igaz, hogy a közvélemény az egyetemek, főiskolák ellen fordult.
Trumpék ugyanakkor bizonyították, hogy rád vetik magukat, ha ellenségnek nyilvánítanak, illetve hogy ha ez már megtörtént, akkor súrolják a törvényesség határát. Alapvető azonban, hogy tanintézmények vezetői nehogy azt gondolják: ami a Columbiával történt, hogy ti. keményen visszavágták az állami támogatást, az elszigetelt jelenség. Valójában próba, hogy mennyire lehet vonal alá kényszeríteni az oktatási rendszert.
Magyarország, India, Törökország és egy sor másik állam már megtapasztalta, hogy milyen kemény az, amikor a feltörekvő autokraták rácáfolnak az elméletre, mármint hogy bezárkóznak az elefántcsonttoronyba. Nagyon is fontosnak tekintik az egyetemeket, valamint a bíróságokat és a sajtót, mivel mind a három kesztyűt dobhat a vezér tekintélyének.
Felismerik továbbá, hogy hatékonyan mozgósítani lehet a diákokat, példa rá Szerbia. A tekintélyuralom hívei nem egyszerűen igyekeznek megsemmisíteni a felsőoktatási intézmények függetlenségét, hanem a társadalom többségét ráuszítják a fiatalokra.
De az egyetemeknek ki kell tartaniuk amellett, hogy az igazságot keresik. Nem engedhetik meg, hogy a hatalom megmondja, melyik tárca legitim és melyik kerüljön szívóágra. Trump számára Orbán volt a modell, amikor azt követelte, hogy a Columbia vessen véget a gender tanulmányoknak. Mivel az autokraták a független véleményalkotás bármelyik forrását célba vehetik, a szakmáknak ki kell állniuk egymás mellett.
Project Syndicate
Dani Rodrik sürgeti, hogy az amerikai tudományos és üzleti élet végre szólaljon fel Trump autoriter törekvései ellen, mivel a politikus a demokrácia alapintézményeit támadja. A harvardi professzor úgy gondolja, hogy ilyen helyzetben a fő egyetemek, valamint a legnagyobb vállalatok vezetői nem hallgathatnak tovább, mert különben meg fogják bánni.
Az ország mesés gazdagsága és ereje két pilléren nyugszik: a felsőoktatáson és az üzleti szférán. Az elsőnek köszönhetően az Egyesült Államok a világ legjobb agyainak Mekkája lett, másik a gazdaság motorját működteti. Az elnök azonban a jelek szerint mind a kettőt tönkre akarja tenni.
A nagy cégek igazgatóinak látniuk kell, hogy a politikus veszélyezteti a rendszert, amelynek köszönhetően vállalatuk óriási lett. Ám ez semmi ahhoz képest, amekkora fenyegetést jelent a jogállamra, a hatalmi ágak szétválasztására, a tudomány állami támogatására, az innovációra, az infrastruktúrára, valamint a baráti államokhoz fűződő kapcsolatokra nézve. Márpedig mindezek nélkül nem működik a piacgazdaság.
Csakhogy idáig mind a két szektor befogta a száját, a csendes megbékítéssel próbálkozik. Abban bízik, hogy el tudja kerülni a legrosszabbat, ha a színfalak mögött ügyködik. Csakhogy ez a stratégia nem működik. Putyin, Orbán, Chavez, Modi és Erdogan bizonyította, hogy a tekintélyelvű populisták mindig tűz alá veszik az egyetemeket, lábbal tapodnak az akadémiai világ szabadságán. És ennek a tudomány fizeti meg az árát.
Az említett autokratákhoz képest lélegzetelállító, hogy Trump milyen ütemben, arcátlanul és leplezetlenül kívánja lerohanni a demokratikus intézményeket. Ám ha a vezető egyetemek, a legnagyobb multik, a szakszervezetek, felekezetek és más civil szervezetek közös nyilatkozatban állnának ki a demokrácia mellett, az aligha hatná meg az elnököt. Ellenben nagy bátorítást adna a jogállam híveinek. Sok tíz millióan kérdik, mikor lesz végre valaki annyira bátor, hogy kinyissa a száját. De akik megteszik, azok a történelem jó oldalára állnak.
FAZ
Az Airbus korábbi főnöke, a Német Külpolitikai Társaság elnöke azt tanácsolja Európának, hogy az ne vásároljon F-35-ösöket, inkább saját gépekkel korszerűsítse légi erejét. Tom Enders, aki tavaly vonult nyugdíjba, úgy gondolja, hogy a kontinensnek mielőbb le kell válnia az amerikai hadiiparról.
Hibának nevezte, hogy Németország 3 éve az amerikai katonai gépek mellett döntött. Szerinte le kellene mondani a rendelést, mert az Eurofightereket éppen úgy alkalmassá lehet tenni atomfegyverek szállítására. Viszont a tengerentúli gépek egy vagyonba kerülnek, az ár darabonként meghaladja a 10 milliárd dollárt és ehhez még hozzájönnek a fenntartás kiadásai és egyebek.
Ráadásul Washington bármikor megnyomhatja a gombot és akkor ezek a gépek nem tudnak felszállni. Azaz teljes a függőség, ami nagy kockázat, amikor odaát ennyire EU-ellenes a kormányzat. Ellenség lett. Az elnöktől bármi kitelik, és az európaiakat ugyanúgy zsarolhatja, mint az ukránokat.
Senki sem lehet többé biztos abban, hogy az Egyesült Államok tartja magát a NATO 5-ös paragrafusához, ha Oroszország netán rátámad, mondjuk, Lengyelországra. Inkább azt kell csinálni, mint a franciák, akik saját fegyverrendszereket fejlesztettek ki. Ám a Párizs-Berlin-Varsó-tengely nélkül nem lesz közös védelmi politika és abba lehetőség szerint be kell vonni Londont is.
Együtt kell intézni a hadfelszerelések beszerzését is, ám a hangsúlyt a drónokra és nem a tüzérségre, a páncélosokra és a fregattokra kell helyezni. Pár tucat ember havonta több ezer harci drónt tud gyártani, az ár összesen nem lesz akkora, mint amennyit egy Leopard-2 egyetlen gránátjáért kell fizetni. Ráadásul Ukrajna már bizonyította e hadviselés eredményességét. Az ukránok tavaly kb. egy millió ilyen harceszközt termeltek.
Washington Post
Éles útelágazáshoz közeledik Trump az ukrajnai béke ügyében, ám Putyin maximalista álláspontja cselekvésre késztetheti az elnököt. Merthogy utóbbi a jelek szerint jobban akarja a megállapodást, mint az orosz fél. A tegnapi beszélgetés eredménye nem telefonos Jalta lett, inkább az ellentéteket hozta felszínre, semmint a közös pontokat. Továbbá megerősítette, amit a szerző, David Ignatius hírszerzési forrásokból hallott: Moszkva nem adta fel, hogy leigázza Ukrajnát.
Amire igényt tart, az megbéklyózná az ukrán hadsereget és kiszolgáltatottá tenné egy átfogó orosz támadással szemben. Így a Fehér Háznak most választania kell: vagy beáll a Kreml kemény álláspontja mögé és megpróbálja rákényszeríteni Zelenszkijt, hogy fogadja el a kikötéseket. Ami felháborítaná Amerika két legfőbb szövetségesét, Nagy-Britanniát és Franciaországot.
A másik eshetőség, hogy Putyint igyekezzen engedményekre rávenni, ami persze veszélyeztetné a tervet, hogy Trump véget vessen a rettenetes háborúnak. De az elnök már így is rengeteget segített Oroszországnak, hiszen megígérte a kétoldalú kapcsolatok rendezését, vagyis vége Moszkva pária státuszának. Felmentést adott egy olyan vezetőnek, akit a Nemzetközi Büntető Bíróság háborús bűnök elkövetésével vádol.
A tegnapi egyeztetés nem terjed ki az egész ügy valószínűleg legkeményebb részére: hogy ti. milyen biztonsági garanciák rettenhetik el az orosz felet az újabb támadástól. Kérdés, hogy Trump gyakorol-e hasonló nyomást Putyinra? Nem valószínű, de ha mégis, akkor az amerikai vezető áthangolhatja a világ közvéleményét, mert bizonyítja, hogy nem balek egy erős ellenféllel szemben.
Bloomberg
Izraelnek lator vezetője van, ez a probléma, nem az amit Netanjahu hangoztat, hogy ti. összeesküvést sző a mély állam. Valójában cinikus módon csupán a közfigyelmet igyekszik magáról elterelni, mint ahogy a Gáza elleni újabb csapásokkal is. Így vélekedik az elemző, Marc Champion.
A viszály almája az, hogy a kormányfő meneszteni akarja a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét főnökét, ám a főügyész szólt neki, hogy tartja be a szabályokat, mert jogalap nélkül ez nem megy. A politikus és hívei azonnal renonszt kiáltottak, mondván, puccsot kísérel meg a mély állam.
A miniszterelnöknek az a baja Barral, hogy az fenyegetést jelent számukra, miután az október 7-i Hamász-támadásról készült jelentésében a szolgálat nem csupán a saját felelősségét állapítja meg, hanem a végrehajtó hatalom mulasztásait is szóvá teszi. Sőt kész bizonyítékokat átadni a kabinet vétkességéről. Azon kívül vizsgálatot indított Netanjahu több munkatársa ellen, illegális katari kapcsolatok gyanújával.
Így most a politikus újra nekifut, hogy megszüntesse a hatalmát gátló korlátokat, de ezúttal inkább szalámi taktikát alkalmaz. Ez azonban legalább akkora fenyegetést jelent Izrael, az ország demokráciája számára, mint a Hamász. Amikor Netanjahu ráront a nem létező mély államra, igyekszik megszüntetni a fékeket és ellensúlyokat. Senki se hagyja, hogy lóvá tegyék és így sikerüljön a kormányfő terve.
Következő cikk: Orbán betiltotta a Pride-ot, miközben növekszik kihívója népszerűsége
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán betiltotta a Pride-ot, miközben növekszik kihívója népszerűsége
A szervezők viszont arra figyelmeztetnek, hogy Orbán illiberális rezsimje csúszós talajra kerülhet – erre hívta fel >
Egy szót sem kell elhinni abból, amit a Trump-Putyin beszélgetésről mondanak
Thomas Friedman egy szót sem hisz el abból, amit Trump és Putyin a tegnapi, két és >
Neue Zürcher Zeitung: A szerb diákoknak újjá kell szerveznie magukat
Békés tiltakozásukkal a szerb diákok egy egész országot mozgósítottak, ám most már újjá kell szervezniük magukat, >
Süddeutsche Zeitung: Vučić nem érdemli meg, hogy a Nyugat tovább támogassa
A belgrádi tömegtüntetések igazi állami válság tünetei, a kormány kudarcot vallott, Vučić nem érdemli meg, hogy >
Vége a mézesheteknek Trump számára
Az elnök minden téves lépése zűrzavart és feszültséget eredményez – hangsúlyozza a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. >
Hangosak – és az EU-nál süket fülekre találnak
Csodálkozni nem lehet rajta, mivel évek óta udvarol a szerb elnöknek. Tétlenül nézte, amint az tekintélyuralmat >
Két beszéd
Bár Orbán sok évtizedes, a „haza nem lehet ellenzékben” mondását Magyar Péter akképp változtatta meg, hogy >
Ideje elővenni Churchill és de Gaulle szellemét
Timothy Garton Ash a Guardianben úgy véli: mivel Trump és Putyin Európát fenyegeti, érdemes leporolni Churchill >
„Nagy ajándék ez Amerika ellenségeinek”
Ezt a Die Weltnek nyilatkozta a Szabad Európa/Szabadság Rádió igazgatója, miután Trump aláírta azt a döntést, >
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a boszniai szerbek vezérére
A Der Standard szerint azért, mert nem elég, hogy egy éves szabadságvesztést szabtak ki rá, illetve >
Egyelőre egységes a Nyugat Boszniában, ám kérdés meddig
Könnyen előfordulhat, hogy a Nyugat-Balkán ismét biztonsági probléma lesz Európa számára. E pillanatban azonban az USA, >
Amerika terrorizált szövetségeseinek be kell keményíteniük
Ezt az Economist vezércikke emeli ki és azt írja: ha nem akarják, hogy szétverjék őket, akkor >