Ma Kristóf, Kelemen névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egyelőre egységes a Nyugat Boszniában, ám kérdés meddig
Könnyen előfordulhat, hogy a Nyugat-Balkán ismét biztonsági probléma lesz Európa számára. E pillanatban azonban az USA, a NATO és a vezető európai hatalmak közösen lépnek fel, hogy mérsékeljék a feszültséget, amihez hasonló nemigen volt a 95-ös háború óta – mutat rá kommentárjában Tony Barber a Financial Times-ban. A válság oka az, hogy a boszniai legfelsőbb bíróság egy évre ítélte, illetve 6 évre eltiltotta köztisztséget betöltésétől a Republika Srpska vezetőjét, amiért nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi főmegbízott utasításait. A nyugati hatalmak kiálltak a verdikt mellett, Oroszország viszont Dodikot támogatja. Ám kérdés, meddig marad az Egyesült Államok, illetve a földrész ugyanazon az oldalon. Kiderülhet ugyanis, hogy Washingtonban a külpolitikát nem a State Departmentből, hanem olyan figurák irányítják, mint Grenell különleges megbízott, aki szorosan be van kötve Trumphoz, de ide lehet sorolni az elnök vejét is. A veszély az, hogy Amerika hozzáállását az illiberális rendszerek iránt érzett rokonszenv, illetve üzleti magánérdekek szabják meg a régióban. Az pedig destabilizálná a térséget, amely arról nevezetes, hogy már jó sokszor hozott bajt Európára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
A Bundeswehr müncheni Akadémiájának egyik elemzője úgy látja, hogy Trump új világrendet akar. Érdekövezetek jönnének létre a három nagyhatalom között, de az USA területe nem növekedne. Az elnök – az oroszokhoz és a kínaiakhoz hasonlóan – azt nézi, hol vannak a földön a kritikus pontok, amelyek ellenőrzése nagyobb biztonsághoz juttatja az országot. Illetve egyben igyekszik visszaszorítani Moszkva és Peking befolyását – nyilatkozta a lapnak Carlo Masala.
A Fehér Ház alighanem olyan megállapodásra törekszik a Kremllel, amelynek értelmében Amerika kivonja csapatait Közép- és Kelet-Európából, valamint Koszovóból, így megint köztes térség alakulna ki Oroszország, valamint Németország között és azt Moszkva megpróbálná uralni.
Az elriasztáshoz Európa részéről politikai akaratra és katonai erőre egyaránt szükség van. De ehhez nincs meg a légi szállítás, a műholdas kommunikáció, a felderítés, és hiányoznak a 2 ezer kilométernél nagyobb hatótávolságú rakéták. Azon felül a légvédelmet jelenleg az Egyesült Államok adja.
Az oroszok aligha esnek neki Lengyelországnak, inkább a Baltikumban tennék próbára a NATO-t, mert ott kisebb a kockázat. Európának ugyanakkor a 3. világban kell új szövetségeseket keresni, ilyen lehet pl. Dél-Afrika, India és Brazília.
A szakértő ugyanakkor leszedi a keresztvizet Trumpról, mivel az szerinte Ukrajna behódolását tűzte ki célul. Még az ásványkincsekért cserében sem ad biztonsági garanciákat, pedig általános a vélemény, hogy azok nélkül az oroszok pár éven belül újra támadni fognak. A háború ugyanakkor még legalább egy évig folytatódik.
Merthogy a tűzszünethez Putyinnak bele kell egyeznie, hogy európai csapatok lépjenek ukrán földre, illetve fel kellene adnia igényét az elfoglalt területekre. Ám még nem látni, hogy kész volna rá. Az ukránoknak viszont azt kellene elfogadniuk, hogy az ország egyes részei orosz kézen maradnak, bár ezt a nemzetközi jog nem ismerné el.
Bloomberg
A szemleíró, Marc Champion tévedésnek tartja azt a véleményt, hogy a fegyvernyugvás elsősorban Putyin számára jelent majd tehertételt, sokkal inkább úgy ítéli meg, hogy az esetleges megállapodás legfőbbképpen az USA szándékait teszi próbára.
Az orosz elnök már számtalanszor elmondta pl., hogy csak akkor egyezik bele a harcok beszüntetésébe, ha a Nyugat leállítja a fegyverszállításokat Kijevnek, de emellett is bőven vannak feltételei és szó sincs arról, hogy a tűzszünet azonnal életbe lépne. De hát látja, hogy a nyugati elszántság már messze nem a régi, ezért bolond volna, ha nem kísérelné meg kisajtolni Ukrajnából és Amerikából, amit csak lehet.
Ráadásul a fronton annyira jól alakul számára a helyzet, hogy nem sok oka van belemenni a kompromisszumba. Csak a megtorlástól félhet, de az inkább a vágyálmok kategóriájába tartozik. Az sem valószínű, hogy Trump ugyanolyan kemény lesz vele, mint Zelenszkijjel volt.
Az orosz elnöknek az az érdeke, hogy elhúzza a tárgyalásokat és kivárja, amíg ismét tengelyt akaszt Washington és Kijev. A politikus a manipuláció mestere. Lehet, hogy belemegy a 30-os tűzszünetbe, és utána talál valami indokot, hogy felújítsa az offenzívát. Akkor pedig a Fehér Háznak gyorsan döntést kell(ene) hoznia, pedig arrafelé hiánycikk a stratégia és a türelem.
Time
A béke előmozdításával foglalkozó amerikai Quincy Intézet Eurázsia-programjának vezetője egyetért azzal, hogy Európa fegyverkezik, ám óvja a földrészt attól, hogy rossz célokat tűzzön ki maga elé. Anatol Lieven szerint semmit sem szabad elsietni, kár pánikba esni, mert a vége az lehet, hogy meggyengül a kontinens biztonsága és annyiba kerül, hogy azt nem támogatja sokáig a lakosság.
Először is azt kell eldönteniük a kormányoknak, hogy mennyit költenek és mit vesznek belőle. De eszükbe ne jusson békeerőket felállítani, mert Moszkva úgysem megy bele, hogy azok Ukrajnában állomásozzanak. No, meg Trump sem ért egyet az ötlettel. Emellett az is tévedés volna, ha az USA-haderők szerepét próbálnák meg átvenni, azaz igen drága high-tech katonai gépeket, harckocsikat és hadihajókat vásárolnak.
Inkább olcsó felderítő és csapásmérő drónokat kell beszerezni, továbbá tank- és légelhárító rakétákat, mozsárágyúkat, nem beszélve a gyalogsági aknákról. De már látszanak az ellentétek az ügyben, honnan rendeljék meg ezeket az eszközöket. A lengyelek és a baltiak félnek, ezért nem várnák meg, amíg felfut az európai gyártás, az amerikai piacról erősítenék meg haderejüket.
Ugyanakkor van idő a védelmi ipar fejlesztésére, mivel nem várható, hogy Moszkva belátható időn belül rátámadna valamelyik NATO-országra. Fontos szempont viszont, hogy a védelem kiadásai az infrastruktúrától és a jóléti programoktól vonnak el forrásokat.
Süddeutsche Zeitung
Csodás – örvendezik az újság vezető belpolitikai elemzője, mert kevesen várták, hogy a német uniópártok, a szociáldemokraták és a zöldek ilyen gyorsan meg tudnak állapodni az adósságfék eltörléséről a védelmi kiadások növelésére. Joachim Käppner szerint minden más katasztrófa lett volna Európa számára, ezzel szemben az egyezség azt bizonyítja, milyen eleven a demokrácia és mennyire hatékony megoldásokra képes.
Szerinte a kulcskérdés az volt, hogy a környezetvédők belementek az állam számára megszabott hitelkeret növelésébe, mert ha nem, akkor 1945 óta a legsúlyosabb biztonsági válság sújtotta volna a földrészt. Kisstílű megfontolásokból senki sem okozott volna ilyen hatalmas károkat.
Az előirányzott milliárdos tartozások természetesen sok tekintetben problémásak, ám ha nincs biztonság, akkor nem marad stabil az euró, és veszélybe kerül a következő nemzedékek jövője.
Brutális, nehéz időket élünk, mivel a kontinenst fenyegeti a neoimperialista Oroszország, és félő, hogy megszűnik az amerikai védőernyő. A jelentős válságok bátor megoldásokat követelnek, még akkor is, ha a kiút ellentétes azzal, ami a pártprogramban áll és békeidőkben elvileg követendő volna.
Merznek köszönhetően Európa ismét építhet Németországra, katonai értelemben is. Azon felül nagy lendületet vesz a gazdaság. A védelemben mellesleg nem kínálkozott alternatíva, és nagyon helyes, hogy a leendő kancellár felújította a különleges kapcsolatokat a franciákkal.
FT
A vezércikk fejetlennek nevezi az amerikai elnök gazdasági programját, kiemelve, hogy ez a szedett-vedett radikális politika nagyban rontja a bizalmat az USA iránt. Ám a jelekből arra következtet az állásfoglalás, hogy sem a lassuló gazdaság, sem a tőzsdei jegyzések zuhanása nem tudja jobb belátásra bírni a politikust.
Pedig amit idáig csinált, az előhívta a stagfláció kísértetét, 5 billió dollárral csökkentette a legmenőbb cégek tőzsdén jegyzett vagyonát, és jócskán alávágott az ország megítélésének a külföldi befektetők körében.
Ha a mindenek fölötti cél tényleg az, hogy ismét naggyá tegye Amerikát, akkor az ilyen-olyan intézkedések nem afelé mutatnak, hogy összefüggő elmélet alapján sikerül valóra váltani az ígéretet. Az eredmény sokkal inkább a bizalomvesztés lesz. És akkor mit sem számít a kilátásba helyezett adócsökkentés, valamint a szabályozás egyszerűsítése, hiszen kiszámíthatatlanok a viszonyok.
Mondhatja persze az elnök, hogy csupán átmeneti nehézségekről van szó és a cél szentesíti az eszközt. De minél tovább alkalmaz kifürkészhetetlen eszközöket, miközben a költségeket rátolja a háztartásokra, az üzleti világra, valamint a beruházókra, annál nehezebben tudja azokat eladni. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az USA egy rég bevált modellt lecserél egy újra, amely azonban ködös és távol áll a valóságtól.
Guardian
Trump azért veri szét a gazdaságot, mert elhiszi azokat az álhíreket, amelyeket éppen ő terjeszt. Csak a Fox News-ből, illetve még szélsőségesebb orgánumokból tájékozódik, onnan merít támogatást katasztrofális akcióihoz. Ezt hangsúlyozza az elemző, Jonathan Freedland, hozzátéve, hogy az elnöknek ugyan rendelkezésére áll a világ legjobb titkosszolgálata, de annak jelentéseiből nem kér. Ily módon viszont az amerikai jobboldal már nem képes felfogni a valóságot.
Vagyis a bajok forrása a politikus maga. A befektetők stabilitás helyett azt látják, hogy az elnököt a szeszélyei vezérlik, óránként gondolja meg magát. A cégek viszont hosszú távra igyekeznek tervezni, ám a káosz láttán inkább kivárnak. Megrendelések lógnak a levegőben, munkások nem dolgoznak, mindenkinek kevesebb pénz jut a zsebébe.
De nem Trump és Musk mániákus stílusa okozza a gondokat. Hanem, hogy az elnök nem érti, miként működnek a vámok. Ezért merül fel a stagfláció réme. De hát a Fehér Ház uráról jól mondta Zelenszkij, hogy beszorult egy dezinformációs buborékba. A világháló szemetét fogyasztja, és erre csak ráerősít, amikor találkozik a sajtóval, ám ugyanezt táplálják bele a talpnyaló udvaroncok is.
Azaz teljesen el van szigetelve a valóságtól, a buborékon belül nincs hely az igazság számára, azt távol tartják a hazugságok. Ám az emberek előbb-utóbb fel fogják ismerni, hogy szélhámos, aki visszaél a bizalommal és leszegényíti, továbbá egyre védtelenebbé teszi őket. A kérdés csak az, mikor jönnek rá.
Washington Post
Fareed Zakaria úgy véli, hogy Trump pont olyan támadást intéz az amerikai egyetemek ellen, mint amilyen egykor Kínában, a kulturális forradalom idején zajlott. Pedig ha van, ahol az Egyesült Államok toronymagas előnyt élvez a világgal szemben, az a felsőoktatás.
Az USA adja a földkerekség lakosságának 4%-át, az össz GDP 25%-át termeli meg. Ehhez képest a 25 legjobb egyetem háromnegyede (egy más összesítés szerint: 64%-a) a területén található. Az elnök most elsősorban pénzügyi eszközökkel óhajtja kicsinálni a nemszeretem tanintézményeket. Hatalmas összegeket fagyaszt be, illetve csökkent, ösztöndíjak és állami kölcsönök formájában. Az eredmény az lehet, hogy sok-sok milliárddal kevesebb jut alapkutatásokra.
A támogatás nagy részét a kormányzat nyújtja, a többi magánalapítványoktól, valamint cégektől jön össze.
A csapásmérés másik iránya a szabad beszéd: Orwellt idézi, hogy az egyetemeken immár nem lehet használni a sokszínűség, identitás, illetve befogadás szavakat. Az idevágó, esélyegyenlőséget szolgáló programokat le kellett állítani.
A düh a maoista Kínára emlékeztet, amikor is a mind paranoidabb nagy kormányos szétverte a legnevesebb egyetemeket. Több nemzedékbe telt, amíg sikerült felszámolni az őrület következményeit. Manapság viszont a Középső Birodalom hatalmas pénzeket kíván áldozni a kutatásra és a technológiára, mert a világ vezető hatalma akar lenni. Amerika ezzel szemben a saját kulturális forradalmát vívja.
The Times
A berlini és a washingtoni tudósító azon morfondírozik, vajon elképzelhető-e, hogy Lengyelország és Németország atombombához jut. Az előzmény az volt, hogy a távozó lengyel államfő felvetette: Amerika telepítsen országába nukleáris csapásmérő eszközöket.
Ilyesmire nincs példa a hidegháború vége óta, ráadásul a NATO-tag Lengyelország határos Oroszországgal. Úgy tudni, hogy az USA hat európai támaszponton tárol harcászati nukleáris fegyvereket, Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Törökországban, NATO-keretekben.
Amit Vance alelnök válaszolt Dudának, abból arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok elveti a kezdeményezést. Ugyanakkor nem tudni, hogy mennyire veszi komolyan az elképzelést a következő lengyel elnök, akit májusban választanak meg.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyelőre egységes a Nyugat Boszniában, ám kérdés meddig
Könnyen előfordulhat, hogy a Nyugat-Balkán ismét biztonsági probléma lesz Európa számára. E pillanatban azonban az USA, >
Amerika terrorizált szövetségeseinek be kell keményíteniük
Ezt az Economist vezércikke emeli ki és azt írja: ha nem akarják, hogy szétverjék őket, akkor >
Kifelé!
Viszont az is tanulságos, amit Lengyelország külügyminisztere tett közzé az X-en. „Magyarország népszavazást tervez Ukrajna jövőbeli >
Vučić intézkedései veszélyes fordulatot vettek
A szerb elnök felbátorodott Trump politikáján és ráuszította a rendőrséget négy civil szervezetre, miután hónapok óta >
Államválság Romániában: Miért olyan erős a jobboldal?
Ennél is jóval bizarrabb eszméket hirdetnek a „puccsisták”. A Dracula-monda mintáját alkotó, XV. századi történelmi alak >
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti >
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >