Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg válság üzemmódra kapcsolt, noha a hét végén az amerikai külügyminiszter felszólította a boszniai szakadár szerb vezért, hogy fogja vissza magát. A Frankfurter Rundschau elemzője, Thomas Roser azt írja, hogy az új amerikai kormányzat akarva-akaratlanul pár hét alatt elérte azt, amivel Moszkva évek óta próbálkozott: destabilizálta a kontinens dél-keleti részét. A feszültség Boszniától Romániáig érződik, Magyarország fokozta a zavarótüzet az EU-ban, valamint a Nyugat-Balkánon. Teljesen mindegy, kiről beszélünk: Orbánról, az autoriter Vučićról, az oroszbarát román elnökjelöltről, Georgescuról, vagy Dodikról, a Kreml boszniai kengyeltartójáról, a jobbos nacionalisták egy emberként ünnepelték reménységük, Trump hatalomátvételét. A Putyin-párti Orbán azt írta, hogy az elnök nem csupán megmentő, hanem harcostárs, aki megváltoztatja a világot, ennél fogva Magyarország számára nagyszerű lehetőségek nyílnak meg. Az olyan régensek, mint Dodik és Vučić próbálják a transz-atlanti szövetségen belül megnyíló hatalmi vákuumot a saját érdekükben kihasználni. A Republika Srpska vezére idáig csak a száját járatta, de most felbátorodott Trump győzelmén és lépéseket határozott el a függetlenség érdekében. Ám a jelek szerint döbbenten tapasztalta, hogy Washington ugyan erős érzelmeket táplál az orosz vezetés iránt, de ez neki nem jelent menlevelet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
Európai diplomatáknak gyanús, hogy a múlt heti csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök nem ugrált, nem pattogott, nem siklatta ki az erőfeszítéseket Ukrajna ügyében. Ám félő, hogy a legközelebbi Tanács-ülésen annál vehemensebb lesz a szankciók meghosszabbítása kapcsán.
Legutóbb a többiek simán megkerülték, miután nem volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot a háború ügyében, de úgy tűnt, hogy ez nem is nagyon izgatja. Pedig ilyen helyzetekben általában valamilyen engedményt szokott kérni. Továbbá nem dobott be más, vitatott kérdéseket. Az ok alighanem az lehetett, hogy ezúttal nem születtek döntések.
Így valószínűleg inkább a jövő heti nagy csatára tartogatja a muníciót, hiszen a hónap közepéig határozni kell a Moszkva-ellenes retorziók hatályának kiterjesztéséről. Ezért sokkal nagyobb lesz a zsarolási potenciálja.
Trump sorra küldi a jeleket, hogy enyhíteni kíván a megtorló intézkedéseken, mivel békét akar kötni. Ez várhatóan felbátorítja Budapestet, hogy még keményebben küzdjön a büntetések feloldásáért. Ha lejár a szankciók határideje, az teljesen új helyzetet jelentene az Unió számára.
Die Presse
Alig egy évvel a választás előtt titkos on-line sereget alapít Orbán Viktor. Úgy tűnik, hogy csapata már most megkezdi a felkészülést, miután Magyar Péter személyében komoly kihívója támadt a rendszernek. De egyelőre nem tudni, mit csinál majd a különleges egység.
A teendőket naponta a kormányfőtől kapja majd meg, az első üzenet két napja már ki is ment, egy nem nyilvános Youtube-videó formájában.
Die Zeit
Egy neves amerikai konzervatív történész úgy ítéli meg, hogy a régi-új elnök alatt az Egyesült Államok lator szuperhatalom lett. Robert Kagan, a Brookings Intézet vezető munkatársa, 9 évvel ezelőtt Trump miatt lépett ki a Republikánus Pártból és azóta az amerikai újfasizmus veszélyére figyelmeztet.
Szerinte Zelenszkijt tőrbe csalták a Fehér Házban, hogy megalázzák és lejárassák. Kellett ugyanis valaki, akire rá lehet kenni, miért nem lehet egyhamar békét teremteni. Az USA azonban átállt a diktatúrák és főként Putyin oldalára.
Viszont hogy megvonja a védelmi garanciákat Európától, azzal kiszolgáltatottá teszi a földrészt nem csupán Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben is. Az azonban biztató, hogy a kontinens országai nem hagyják magukat, német-francia-brit vezérlettel. Ám aligha tudják pótolni Amerikát Ukrajnában.
Lehet, hogy a NATO túléli a mostani válságot, viszont Washingtont többé nem lehet megbízható szövetségesnek venni. Az ország immár lator szuperhatalom, mert feladta a szabadelvűség védelmét. Nem véletlen, hogy Musk és Vance oda van Orbánért. Olyan ideológiával házalnak, amely képes szétverni az amerikai demokráciát.
Trump történelmi választóvonalat jelent és ha Putyin megnyeri a háborút, az stratégiai vereség volna az USA szemszögéből. Ráadásul a politikus nem állna meg, mert a szemében a balti köztársaságok sem legitimek. Nyilvánvalóan az orosz befolyási övezetet kívánja visszaállítani és annak része Lengyelország is.
Nem riad vissza az erőszaktól, ha békediktátum jön létre, egész Ukrajnában számítani kell letartóztatásokra, boszorkányüldözésre, kínzásokra, kivégzésekre. Trump az USA-ban szeretne totális hatalmat, de ez csupán egy része a tervének. Nem lehet tudni, meddig megy még el. Mindenesetre igen kockázatos, hogy veszélybe került a szólás- és sajtószabadság.
FT
Gideon Rachman úgy értékeli, hogy Trump gyakorlatilag ismét naggyá teszi Európát, mert a hidegháború vége óta senki sem adott ekkora lökést a kontinens egységének. Az újság vezető külpolitikai elemzője szerint a politikus aligha kapja meg a Nobel-békedíjat, viszont joggal pályázhat a Nagy Károly-kitüntetésre, amelyet minden évben az kap meg, aki a legtöbbet tette a földrész összefogásáért.
Felvillanyozta az EU-t azzal, hogy udvarol Oroszországnak, megingatta a hitet a NATO iránt, vámokkal fenyeget, valamint lökést adott az európai szélsőjobbnak. A közvélemény is úgy ítéli meg, hogy itt közösen kell fellépni, mert az USA fenyegetést jelent. A politikusok közül ezt kevesen fogják kimondani, mert tudják, hogy országaik mennyire függnek főként a tengerentúli technológiától és fegyverzettől.
Azon kívül látják, milyen helyzetbe került Ukrajna az amerikai hadfelszerelések és hírszerzési értesülések nélkül. Ameddig csak lehetséges, késleltetniük kell, hogy Washington beszüntesse a katonai támogatást, ugyanakkor teljes lendülettel készülniük kell az elválás pillanatára.
A hadi keynesizmus nagy lendületet adhat a német gazdaságnak. Mert ahogy egy francia üzletember megfogalmazta: ha a németek nem tudják eladni az autóikat, akkor tankokat gyártanak. De fontos az is, hogy Trump hatására ismét közeledik egymáshoz az EU, valamint Nagy-Britannia.
Európa megragadhatja a lehetőségeket és fontos cégeket, illetve kutatókat csábíthat magához. Megint az van, hogy a nagy geopolitikai megrázkódtatás lendületet adhat a kontinens egységének.
Washington Post
Max Boot úgy látja, hogy ilyen döbbenetes fordulat még sosem volt az amerikai külpolitikában: az USA évtizedeken át szemben állt az orosz agresszióval, de most Trump új, riasztó fejezetet nyit. Annál is inkább, mert immár nincsenek olyan „felnőttek” a környezetében, mint John Bolton, aki az első elnökség során visszatartotta a meggondolatlan cselekedetektől.
Pedig – állapítja meg a washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője – az orosz rendszer Sztálin óta nem volt ennyire elnyomó. És Hruscsov óta nem fenyegette ennyire a világot. Amerika mégis az egyik engedményt teszi a másik után Moszkvának.
A legdrámaibb, hogy nem adja át a hírszerzési adatokat Kijevnek, ennek főleg Kurszknál lesznek súlyos következményei. Az ukránok nem tudják nyomon követni az oroszországi támaszpontokról kiinduló harci gépeket, így nem képesek időben figyelmeztetni sem csapataikat, sem a lakosságot.
A legnagyobb nyomást úgy lehetne gyakorolni a Kremlre, ha az Egyesült Államok felújítaná, sőt növelné az Ukrajnának küldött segítséget. Ám Trump úgy tesz, mintha Zelenszkij és nem Putyin lenne a béke legfőbb akadálya. Hogy miért, azt nem lehet tudni, de az biztos, hogy Moszkva-barát pályára állította át a washingtoni politikát – minden ésszerű ok nélkül. Azaz a rendszer most Oroszország szövetségeseként jár el.
Der Standard
Paul Lendvai szerint Trump hat hét alatt eljutott a képmutatástól az árulásig – az USA hatalmas szövetségesből Európa kiszámíthatatlan ellenfele lett. Immár nyilvánvaló, hogy az amerikai kormányzat megadásra kívánja kényszeríteni Ukrajnát, de anélkül, hogy Moszkva bármiféle ellenszolgáltatást tenne.
Teljesen összeomlott a bizalom az elnök iránt, miután fordulatot hajtott végre az ukrán-politikában, támadja az EU-t és a NATO-t, vámemeléssel fenyeget és látványosan támogatja a bizonyos részeiben szélsőséges AfD-t. A tengerentúli belpolitikában szédítő sebességgel zajlanak az alkotmánysértő akciók a jogrendszer, a végrehajtó hatalom ellenőrzése és a sajtószabadság ellen. Ez pedig aggályokat vet fel a demokrácia jövőjét illetően.
A gyors és határozott francia, illetve brit reakció, a német adósságfék készülő eltörlése, valamint a tettre kész államok elszántsága Kijev megsegítésére bátorító jel. Mármint hogy Európa egyedül is megvédi magát Oroszországgal szemben.
Neue Zürcher Zeitung
Az ukrán demokrácia zsákutcába jutott, ám Trump részéről nem lesz könnyű alternatívát találni Zelenszkijjel szemben – fejti ki Ivo Mijnssen, aki Bécsből követi a kelet-európai eseményeket. Az USA a Fehér Házban lezajlott botrány óta keresi az elnök lehetséges utódját, ám ez csak erősíti a politikus hazai pozícióit.
Ezzel együtt egyre többen kérdezik Kijevben, hogy van-e jövője a háborúnak az államfővel az élen, és talán az Egyesült Államok nélkül. Az emberek azt is látják, hogy az amerikai támadás ugyan teljesen nívótlan és az orosz propagandát böfögi vissza, ám érzékeny pontot érint: az ukrán demokrácia megrekedt és nem lesz könnyű megtalálni a kiutat.
Ez összefügg Zelenszkij személyiségével is, mert nagy a személyes kisugárzása, ám fáradtnak és ingerlékenynek tűnik. A korrupció-ellenes harc szelektív alapon folyik, az állami intézmények nem túl megbízhatóan működnek. Az elnök körüli szűk kör óriási hatalomra tett szert.
De a rendszer törvényességéhez nem fér kétség. Általános a vélemény, hogy háborúban nem lehet választást tartani. Az Egyesült Államok a színfalak mögött tárgyalt Porosenkóval és Timosenkóval, de egyiknek sincs esélye a győzelemre. Különb vetélytársnak tűnik Zaluzsnij, a volt főparancsnok, aki jelenleg Londonban nagykövet. Ám nem ismeretes, vannak-e politikai szándékai. Ugyanakkor sokkal keményebben ítélte el a fehér házi megaláztatást, mint maga Zelenszkij.
Bloomberg
A vezércikk igen örvendetesnek tartja, hogy Németország váratlanul kész megszabadulni az adósságféktől, úgy véli, hogy a lépés alapvetően módosít az események menetén. Merz megcsinálta azt, ami lehetetlennek tűnt, mert felismerte, hogy sürgős és jelentős beruházásokra van szükség a védelem és a gazdasági megújulás érdekében.
Nagy lépés ez előre, nem csupán Németország, hanem Európa és a világ szempontjából is. Ha sikerül keresztülvinni a tervet, a biztonsági kiadásoknak nem lesz felső határuk, és nagy hangsúlyt kapnak az olyan területek, mint a szállítás, az energiahálózat korszerűsítése és a lakhatás.
A folyamat azonban nem ígérkezik tündökletesnek, mert a jóváhagyáshoz nem lesz meg a többség az új törvényhozásban. Ezért a leendő kancellár a távozó Bundestaggal akarja elfogadtatni az elképzelést, ami feszegeti a legitimitás határait.
De a lényeg az, hogy az EU legfontosabb tagja bizonyítja: el van szánva, hogy szembeszálljon a harcias Oroszországgal, orvosolja a gazdasági bajokat és valami olyasmit adjon az embereknek, amiben jobban lehet hinni, mint a szélsőségekben. Kitűnő rajt.
Süddeutsche Zeitung
Marcon visszatért, ő pillanatnyilag a legfontosabb figura Európában, a világ legnagyobbjaival méri magát. Megfogja Trump karját a Fehér Házban, ha az megint hazudik, újból és újból a földrész vezetőjeként jelenik meg. Így értékeli a kommentátor, Oliver Meiler. Az elnök tekintélye három forrásból ered:
1. Az alkotmány szélesebb jogkört ad neki, mint az amerikai alaptörvény Trumpnak. 2. Kitűnő elme, aki bebizonyította, hogy igaza volt, amikor 8 éven át sürgette az európai védelem megerősítését. 3. Franciaországnak atombombája, nukleáris doktrínája és saját hadiipara van, így globális játékos.
Ám ha nem akarja elpénacolni a szerencséjét, nem feledkezhet meg arról, hogy odahaza gyenge, nincs többsége a parlamentben. Nem tudni, honnan akar pénzt szerezni adóemelés nélkül a fegyverkezésre, ha nem a szociális juttatások megnyirbálása árán. Utóbbit nem tanácsos megpróbálnia.
Tele van alapvető bizonytalansággal, miként képzeli, hogy megosztja Európával a francia atomernyőt. Arra rámehet az ország, mert kettészakadhat. De ezzel együtt Macron alighanem a legfőbb vezető a kontinensen. Ám az kétséges, hogy mennyire megalapozott ez a szerep.
Guardian
A vezércikk úgy értékeli von der Leyen első 100 napját, hogy minden fenekestül felfordult a Bizottság hivatalba lépése óta, viharosnak bizonyult a kezdés. És nehéz vitatkozni a politikussal, aki igen diplomatikusan kijelentette, hogy változatlanul szövetségesnek gondolja az Egyesült Államokat, bár kétségtelenül vannak vitás pontok.
Trump és az Amerika elsőbbségét hirdető fullajtárok a transz-atlanti összefogás ügyében kedvelt alaptételekre cáfoltak rá, azon kívül próbálják bátorítani az EU-ban a tekintélyelvű nacionalizmust.
Európában teljesen új irányt vett a gazdaságpolitika, de nagyon is jó, hogy búcsút int az adósságok elutasításának. Brüsszelnek afelé kell navigálnia az EU-t, amit a néhai Delors hirdetett, hogy ti. az uniós intézményeknek úgy kell felhasználniuk a közös erőforrásokat, hogy az eredmény egy olyan Európa legyen, amelyben összekapcsolódik a szolidaritás és a növekedés.
Következő cikk: Barbárság vagy demokrácia?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >