2025. március 6. csütörtök
Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Jön Nagy-Britannia?

Jön Nagy-Britannia?

Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a NATO tehetetlen, ugyanakkor Washington tüntetően mellőzi az EU-t. Jelen állás szerint 3 fejlemény különlegesnek számít: 1. az európai államok válságmenedzseléssel próbálkoznak és félretolják Brüsszelt, illetve valamivel kisebb mértékben ugyan, de a NATO-t is. 2. Az amerikai kormányzat egészen példátlanul ellenséges az EU-val szemben, ám ettől még ragaszkodik ahhoz, hogy Európának kell szavatolnia a békét. 3. Az Egyesült Királyság váratlanul visszakerült az európai ügyek fókuszába. Még sosem volt ennyire egyértelmű, hogy valahogy rendbe kell hozni a Brexit őrületét. Trump ugyanakkor ékként igyekszik felhasználni Londont az öreg kontinens meggyengítésére és megosztására. Jellemző, hogy az Unió külpolitikai főbiztosa nagy nehezen időpontot kapott az amerikai külügyminisztertől és javában tartott Washington felé, amikor Rubio lemondta az egyeztetést. Nem kell mondani, mennyire tudatos volt a sértés. Csütörtökön Brüsszelben már megint gond lesz a konszenzussal. Hírek szerint Olaszország, Spanyolország és Portugália nincs oda, hogy Ukrajna további 20 milliárd eurót kapjon, Magyarország pedig a szokásos kerékkötő lehet, miután megpróbálta megfúrni a legújabb szankciókat.  Egyre égetőbb, hogy a kül- és biztonságpolitika területén eltöröljék az egyhangú döntéshozatal elvét. Addig az segíthet, hogy az arra hajlandó államok egyesítik erőiket, és ily módon akadályozzák meg Trump és Putyin tervét az ukrán állam szétdarabolására. Amikor autokrata, hipernacionalisták szándékoznak felosztani a világot, minden eddiginél fontosabbak a nemzetközi szervezetek. Fel kell ébredniük, ideértve a BT-t is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Az EU jövő csütörtöki csúcsértekezlete előtt Orbán Viktor előre jelezte: a többiek ne is álmodjanak közös határozatról Ukrajna további megsegítése, illetve a közös védelmi kiadások növelése ügyében, a szervezetnek Moszkvával kell tárgyalnia a tűzszünetről.  Az Európai Tanács elnökének küldött üzenet szerint reménytelen a konszenzusban bízni.

 

Részéről ez a válasz arra, hogy mit javasol Brüsszel a tagállamok vezetőinek tanácskozása előtt, ahol jelen lesz Zelenszkij is. A levél kiemeli, hogy stratégiai és áthidalhatatlan különbségek vannak az ukrán kérdés megítélésében. Hasonlóképpen foglalt állást két napja a magyar EU-nagykövet is. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a héten – amerikai és orosz támogatással elfogadott ENSZ-határozat nem utal az invázióra, viszont a konfliktus gyors befejezését sürgeti. Orbán szerint ezért túl kell lépni mindazon, amivel az ET idáig próbálkozott.

 

Magas rangú európai vezetőket hívott mára Londonba a brit miniszterelnök, hogy közös javaslatokat dolgozzanak ki Ukrajna védelmére, illetve földrész biztonságának megerősítésére, mivel csökkenteni kell a függést Amerikától. 

 

Politico

 

A magyar és a szlovák kormány meggyengítheti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást és legitimálhatja az orosz nyereségeket a mai londoni csúcs előtt. A populista Orbán és szlovák kollégája nyíltan kesztyűt dob az egységes frontnak és a Kreml véleményét visszhangozza.

 

Amit a magyar kormányfő a fegyverszünetről kifejtett, az egybevág az amerikai törekvésekkel. Szlovákia ugyanakkor még inkább bekeményít: Fico közölte, hogy minden anyagi, illetve katonai segítséget leállít Kijevnek, szerinte tévedés azt hinni, hogy ha Ukrajna kedvezőbb helyzetet tud előidézni a fronton, akkor előnyösebb pozícióból képes tárgyalni a tűzszünetről.

 

Egyben azt követeli, hogy az EU csúcsértekezletei szólítsák fel az ukrán kormányt az orosz gáz tranzitszállítások felújítására. Azaz neki megfelel a korábbi energiafüggőség. Londonban ma kiderül, mennyire lehet fenntartani a törékeny összefogást, illetve, hogy Orbán és a szlovák vezető képes-e még inkább megosztani a közösséget, amikor Ukrajna helyzete egyre bizonytalanabb a csatatéren.

 

Die Welt

 

A Springer-konszern vezérigazgatója bevallja: hiába volt idáig meggyőződéses atlantista, megrendült a hite, mivel Trump miatt inog az egész világrend.  Mathias Döpfner szerint ha az USA és Oroszország Ukrajna feje fölött fog össze, akkor abból könnyen békediktátum lehet, az pedig közvetlenül fenyegeti a földrészt.

 

Az amerikai kormányzat jóformán óránként lép át újabb és újabb vörös vonalakat, noha azt elvileg nem tehetné meg egy jogállami demokráciában. Álhírek árasztják el a médiát. Most pedig kihajították az ukrán államfőt a Fehér Házból, és itt most teljesen mindegy, hogy Zelenszkij fölöttébb ügyetlenül viselkedett.

 

Ám így nem bánik egy védőhatalom egy olyan országgal, amely védekezik az agresszióval szemben. Mert akkor az érintett hatalom vagy felmondta eddigi szerepét, vagy oldalt váltott. Sok atlantista azt várta, hogy a rengeteg provokáció után Trump kirukkol valamiféle konstruktív elképzeléssel.

 

Ez a remény immár szertefoszlott. Az elnök komolyan gondolja, amit mond. Ennek azonban már semmi köze az eddigi, jogállami Amerikához. Feláldozza Ukrajnát, a transz-atlanti biztonsági szerkezetet a „Csakis az USA”-stratégiáért. E logika szerint a politika is pont olyan üzlet, mint bármi más. És ebbe még a nemzetközi jog sem zavarhat bele. 

 

Ha Putyin – washingtoni segédlettel – győzhet, akkor jön az az eszkaláció, amitől a pacifisták mindig is féltek. Ez egyébiránt részben a Kijevnek félszívvel és vonakodva adott nyugati támogatás következménye. De a Fehér Házból érkező képek és nyilatkozatok világossá tették: ha Ukrajna elesik, vele bukik Európa is.

 

Bloomberg

 

Itt a lidércnyomás Európa számára: kénytelen az USA nélkül küzdeni a harcias Putyin ellen. Az Ovális Irodában lezajlott botrány feketén fehéren megmutatta, hogy valami alapvető ment tönkre a Washingtonnal fennálló viszonyban. Már nincs meg a sok évtizedes bizalom, illetve közös értékrend – állapítja meg a szerző, Alberto Nardelli, a hírügynökség újságírója.

 

Graham Allison harvardi professzor úgy véli, hogy Trump példátlan kihívást intézett a transz-atlanti szövetséghez. Arra azonban nem venne mérget, hogy a 27-ek be tudják tölteni az űrt, miután az USA kiválik a támogatók sorából. Szerinte a nyár végére Kijev kénytelen lesz elfogadni még egy igen előnytelen békét is.

 

Mindenesetre az EU 4 nap múlva 20 milliárd eurót szándékozik megszavazni Zelenszkijéknek, ám ez csupán előleg, mert igazából több száz milliárdot kell találni a kontinens biztonsága érdekében. Ehhez akkora politikai akaratra lesz szükség, amire nemigen volt példa a szervezet történetében.

 

Trump arra kényszeríti Európát, hogy válasszon az USA és Ukrajna között és a legtöbben az utóbbira szavaznak – mondják beavatott körök, mivel itt létkérdésről van szó a földrész számára.

 

De a különválást megérzi az amerikai jólét és biztonság is. Az ország több szövetségese máutt is azt kérdezi, vajon ki lesz a következő. Viszont Európa aligha tud meglenni az amerikai hírszerzési és egyéb segítség nélkül, ezért pl. Meloni arra szólít fel, hogy Európa és az Egyesült Államok próbálják meg csúcskonferencián megmenteni a viszonyt. De az EU mind inkább arra összpontosít, hogy mit tud csinálni az USA nélkül.

 

Project Syndicate

 

Amerika felmondta a transz-atlanti szövetséget, a vákuumot Európának kell betöltenie – így értékeli Slawomir Sierakowski, a tekintélyes lengyel politológus. Hogy Trump és Vance rárontott Zelenszkijre, az sokkoló, de nem meglepő. A kormányzat gyorsan játssza el az ország hitelét és nemzetközi pozícióit. Leszámítva a világ legbrutálisabb diktátorait.

 

De lehet, hogy nem is lehet jóvátenni az okozott károkat. A lator államok próbálnak hasznot húzni a zűrzavarból, ezért Európának át kell vennie az USA helyét. Ez azzal kezdődik, hogy támogatni kell Ukrajnát. Nem annyira erős, mint az Egyesült Államok, de nem is gyenge. Ami az ukrán elnökkel történt Washingtonban, annak az utolsó lökést kell jelentenie, hogy a kontinens a saját lábára álljon és elriassza Moszkvát.

 

A Zelenszkijnek adott jelképes pofon mozgósítja a demokrácia híveit, és arra kényszeríti a politikai elitet, hogy az végre felébredjen. Amerika viszont saját maga alatt vágja a fát, részben a tervezett vámokkal, részben a bevándorolt szürke állomány kipaterolásával. A legjobbakat Európának be kell fogadnia.

 

A német hadiipar képes felfegyverezni a földrészt, Franciaország és Nagy-Britannia pedig a nukleáris védőernyőt nyújthatja. Lengyelországnak igen fontos szerep juthat, mert jól alakul a gazdasága és hadserege egyre ütőképesebb.

 

Amikor a müncheni biztonságpolitikai fórumon megkérdezték Trump ukrajnai megbízottját, vajon lehet-e még transz-atlanti szövetségről beszélni, Kellogg bevallotta, hogy fogalma sincs. Timothy Snyder jól ragadta meg, amikor arról beszélt, hogy ez az év nem arról szól, mit gondol Amerika, hanem hogy mit tud csinálni Európa. A washingtoni politika hosszú távon lebontja az államot. Az értelmetlen vámháború, a partnerek elidegenítése tartós károkat eredményez.

 

Zelenszkij jól tette, hogy ellenállt a Fehér Házban, hiszen az ásványkincsek ügyében is sokkal kedvezőbb szerződést tudott elérni, miután először nem adta be a derekát, bár megpróbálták jó maffiózó módjára megzsarolni.

 

Die Welt

 

Megy a versengés Trump kegyeiért, Európa még az eddigi legsúlyosabb válságában sem zárja sorait, egyes országok külön úttal próbálkoznak, ám lepattannak Washingtonban a mosolyoffenzívával. Pedig elég volna, ha egy kicsit számolnak, főként Németország – mutat rá Josef Joffe, aki külpolitikát tanít Stanfordon.

 

A kontinens NATO-országainak csaknem kétszer annyi katonájuk van, mint az oroszoknak és a harci páncélosokat és a vadászgépeket tekintve pedig még nagyobb a fölényük. Ugyanez áll a gazdasági erőre is. Az viszont igaz, hogy az EU nem szövetségi állam, a kül- és biztonságpolitikában a nemzetek „szent önzése” mindent felülír.

 

Merz gyakorlatilag hadüzenetet küldött Trumpnak, habár ő nem provokatőr. Viszont országának Húsvétig nem lesz cselekvőképes kormánya, és a két nagy párt között éles ellentétek vannak a jólét és a védelem ügyében. Azon kívül a kontinens nem tud lemondani az amerikai nukleáris védőernyőről.

 

A leendő német kancellár ugyan arról álmodik, hogy francia, illetve brit segítséggel meg fogja oldani ezt a kérdést, pedig nem. Elég csak annyit említeni, hogy Párizsnak és Londonnak 400 atomrobbanófeje van, az orosz hadseregnek 4800, ebből 1700 hadrendben.

 

Van három kritikus pont: Odakint ugrásra kész a hódításra törekvő Oroszország, amelynek az ölébe hullott a trumpi Egyesült Államok. Továbbá mennyire képes megtalálni a közös nevezőt a távoli Spanyolország, illetve a közvetlenül fenyegetett Skandinávia, valamint Lengyelország? Nem beszélve a Putyin-rajongó Orbánról.  De a legnagyobb bökkenő, hogy miként lehet meggyőzni a társadalmat a változás szükségességéről. 

 

Washington Post

 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy nem bölcs dolog elhappolni más országok természeti kincseit. Amerika jobban teszi, ha megszervezi a saját kitermelést, hiszen hatalmas készletek vannak a földjében, olyanok, amelyek nélkülözhetetlenek a tiszta energiát alkalmazó technológiákhoz, a fogyasztói elektronika, valamint a hadfelszerelések gyártása szempontjából.

 

A kereslet hatalmas a világban, a piacot Kína uralja, Az mégsem tanácsos, hogy az USA pisztolyt tart az ásványkincsekkel bőven ellátott országok fejéhez. Értve ezalatt, hogy pl. Ukrajna vagy enged, vagy elveszti az USA támogatását a háborúban. Nem kéne ezt forszírozni, hacsak Amerika nem akar pária lenni, maga ellen fordítva eddigi szövetségeseket.

 

A világ egyre ingatagabb, ezért a józan ész azt diktálja, hogy az USA söpörje félre a környezetvédők ellenállását odahaza. Trump nem sok megértést tanúsít irántuk, de nem valószínű, hogy több sikerrel jár velük szemben, mint az elődje. A republikánus törvényhozók jelentős része ugyanis nem szorgalmazza a zöld áttérést.

 

Ez azonban még messze van, viszont az alternatíva jelenleg az, hogy továbbra is Kínára kell támaszkodni. Az aligha megy sokáig, hogy egy állam a kalózt játssza és erővel elveszi a természeti forrásokat más országoktól.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Elemeire esett szét a németek sok évtizedes hazugsága, mert az országnak a biztonság volt a fontos, ezért feláldozott belső reformot, külső kezdeményezést, és most fogalma sincs, hová helyezkedjen a világban, ahol a nagyhatalmak csupasz vetélkedése egyaránt felülír szabályt és hagyományt – így értékeli a lap főszerkesztője. Eric Gruyer szerint a politikai vezetés most arra riad, hogy a hatalmi politizálás elsőbbsége érvényesül, ám nem tudni, hajlandó-e Berlin feladni az eddigi potyautasságot és a biztonság kérdésében a földrész élére állni.

 

Döntésével az egész kontinens jövőjét megszabja. Ha nem száll be, reménytelen minden kísérlet szembemenni Trumppal, Putyinnal, Hszivel. Kulcsszerepe lenne az ukrán újjáépítésben, valamint az európai hadsereg megerősítésében is. Ehhez javában számolják fel a német kormányok kedvenc fétisét, az adósságféket. Csak éppen nem tudni, mennyire áll be a közvélemény az új külpolitika mögé. Szélsőséges pártok a voksok egyharmadát kapták, márpedig ők, ha odajutnak, Putyin könnyű zsákmányává tennék az országot.

 

Merkelnek még a Krím elfoglalása után is fontosabb volt a rossz béke, mint az hogy felvegye a kesztyűt az Európát fenyegető imperializmus ellen. Ám a stabilitás felfordulást eredményezett, az eddigi koalíció ízelítőt kínál az új valóságból. Az AfD kiközösítése folytán az uniópártok és az SDP összefogása az egyetlen lehetséges megoldás, habár a szövetség csupán árnyéka önmagának. 

 

Pedig odakint a dzsungel törvényei uralkodnak, olyan ragadozókkal, mint Amerika, Oroszország és Kína. Az USA jelentősége nő kereskedelmi partnerként, Peking viszont még inkább a háttérbe szorul az árucserében. A geopolitikában ismét tömbök alakulnak ki. Németország nem tudja megcsinálni, hogy virágozzon és egyidejűleg mind keményebb csörtébe bonyolódjon az USA-val.

 

Merznek odahaza árkot kell temetnie, a külpolitikában pedig át kellene vennie a földrész irányítását, csak éppen a CDU választási eredménye bizalmatlansági szavazással ért fel a politikussal szemben. De az országnak el kell hagynia az elefántcsont tornyot, mert anélkül még baljósabbak lesznek Európa kilátásai.

2025. március 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot

Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >

Tovább

Zelenszkij burkolt bocsánatkérése

A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >

Tovább

Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak

Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >

Tovább

Jön Nagy-Britannia?

Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >

Tovább

Az ellenség a Fehér Házban van

A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >

Tovább

"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"

Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >

Tovább

A szerb rendőrség akciója

A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >

Tovább

Hatalmas feladat hárul Merzre, aki várhatóan eléggé proaktív lesz Európában

Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. >

Tovább

Évértékelők után

Ha 2026-ban a Tisza is elbukik, akkor a rákövetkező években Magyarország arra szintre süllyed majd, ahol >

Tovább

A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára

Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a >

Tovább

A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta

Európának a demokrácia műhelyévé kell válnia. Neki kell fognia egy föderális alkotmányozáshoz, intézményi rendszerváltáshoz. Nemcsak közös >

Tovább

Átállt a Szilikon-völgy

A 90-es években még a demokratákat támogatta, mostanra viszont javarészt Trump mögött sorakozott fel, de ennek >

Tovább