Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja őket, hogy visszaéltek a USAID-től kapott adományokkal - írja a US News and World Report/Reuters. A szerb ügyészség is igyekszik felvilágosítást kapni az új amerikai kormányzattól, mert szerinte az érintett civil csoportok egyrészt pénzt mostak, másrészt pedig jogtalanul költötték el az amerikai adófizetők pénzét. A hatóságok elkobozták az amerikai segélyügynökségre vonatkozó iratokat, és kihallgatásra rendelték be az érintett vezetőket. A Polgári Kezdeményezés nevű szerveződés ügyvezetője azt közölte, hogy hozzájuk kb. 20 rendőr nyomult be, bírói engedély nélkül. A USAID az eltelt csaknem negyedszázadban majdnem 1 milliárd dollárt adott Szerbiában a növekedésre, a jogállam erősítésére, valamint a kormányzati munka javítására. Tehát hivatalos szervek is részesültek belőle. Közben az országban folytatódnak a nagy diáktüntetések a populista Vucic ellen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Magyarország csak akkor támogatja a szankciók hatályának kiterjesztését, ha 8 nevet levesznek a tilalmi listáról, de hogy kikről van szó, azt nem árultak el a névtelenül nyilatkozó uniós források, merthogy a tárgyalások bizalmasak. Viszont Szijjártó Péter jelezte, hogy a magyar fél további feltételként új biztosítékokat követel az ukrajnai gáztranzitról folyó tárgyalások ügyében.
A miniszter szerint a Bizottság nem tett eleget az ígéretének, mert a magyar felet nem vonta be a Szlovákiával és Ukrajnával lezajlott egyeztetésbe. Brüsszel azt válaszolta, hogy ami késik, nem múlik, az első megbeszélést azonban eleve az adott keretben tervezték. Ám ez nem változtat azon, hogy Magyarországgal is megvitassa az alternatív beszerzési források, illetve utak lehetőségét.
Egyébként a bevezetőben említett index 2400 ezer ember, illetve cég nevét tartalmazza. Nekik befagyasztották a nyugaton lévő vagyontárgyaikat és nem léphetnek az Unió területére.
Neue Zürcher Zeitung
A jelentés sokatmondónak nevezi, hogy Várhelyi Olivér nem volt ott két napja Kijevben, ahol a sok európai ország, valamint a Bizottság túlnyomó többsége kinyilvánította: 3 év után is Ukrajna pártján áll. A magyar biztos azonban fontosabbnak tartotta, hogy Brüsszelben kifejtse véleményét a vadászkutyákról. A téma mellesleg olyan, hogy egyáltalán nem tette volna szükségessé a politikus jelenlétét.
Ily módon nehéz szabadulni a gyanútól, hogy itt bizony újabb politikai üzenetről van szó, hiszen Magyarország folyamatosan keresztbe fekszik, ha a háborúról van szó. Évek óta megtorpedózza az EU ukrán-politikáját. Orbán Viktor a múlt szombaton ütköző övezetnek nevezte Ukrajna területét Oroszország és a NATO között, azon kívül lesöpörte az asztalról, hogy Kijev a katonai szövetség tagja legyen.
A vétófenyegetéseket persze már többször visszavonta – megfelelő ellentételezés fejében. Legutóbb a múlt hónapban. Egy bennfentes diplomata úgy véli, hogy a legújabb magyar hadüzenetek hallatán elakadt az EU lélegzete, de azért különbséget kell tenni a nyilvános budapesti nyilatkozatok, illetve azok eredményei között.
Le Figaro
Orbán Viktort felvillanyozták a barátai: Putyin és Trump. Országértékelő beszédében arról értekezett: legyünk büszkék arra, hogy hozzájárultunk a világ megváltoztatásához – idézi a budapesti tudósító, Kornél Albert. De az új nemzetközi helyzet láttán felelős magyar vezetők is felemlegetik, hogy bejöttek a kormányfő jóslatai.
Vagyis hogy Oroszország nem vesztheti el a háborút és a viszályt Moszkva, illetve Washington megállapodása fogja lezárni, Európa feje fölött. Akárcsak Fico, ő is azt mondogatja, hogy a Nyugat a felelős a fegyveres konfliktusért, mert túlságosan is ki akarta terjeszteni keleten a NATO-t.
Az EU ugyanakkor egészen másként ítéli meg a dolgokat, ám ez nem fedi el, hogy Budapesten nagyon is pártolják Marcon elképzelését, hogy ti. a földrésznek nagyobb geopolitikai függetlenséget kell elérnie, saját védelemmel. Mert bár a kétoldalú kapcsolatok rendkívül feszültek, de idáig nem szakadtak meg.
FT
A lap gazdasági fő szemleírója egyértelműnek tartja, hogy az Egyesült Államok immár a Nyugat ellensége. Merthogy úgy döntött: magára hagyja Ukrajnát, illetve feladja a 2. világháború után vállalt nemzetközi szerepét.
Martin Wolf szerint nem elég, hogy egyre magabiztosabbak a tekintélyuralmak, de még az USA is közeledik hozzájuk, ezt bizonyítja az eltelt két hét. Az események sorából kiemelkedik, hogy Washington elfogadta Putyin legfőbb feltételeit a háború befejezése ügyében, majd erre még rátett azzal, hogy a tárgyalásokból gyalázatos módon kihagyta az ukránokat, valamint Európát, noha utóbbira hárulnak majd a megállapodás fő terhei.
A szakadást csak aláhúzza, hogy Amerika a BT-ben Oroszországgal és Kínával együtt szavazott a háború ügyében. A „Nyugat” immár halott. De még ezt is alulmúlta, amikor Trump minden alap nélkül hatalmas összeget követel egy szerencsétlen államtól, amelyet újjá kell építeni.
Ily módon világos, hogy az USA többé nem kíván a világ vezető ereje lenni, csakis a rövidtávú érdekei kötik le, különösen az anyagi vonatkozások. Ez egybevág azzal, hogy odahaza a kormányzat megsemmisítéssel fenyegeti az államot, valamint a törvények által irányított társadalmat.
Európa most felnő a feladathoz, vagy szétesik. Sokkal szorosabb együttműködést kell kialakítania saját sorain belül az erős liberális és demokratikus normák alapján. Ha nem ezt csinálja, leszalámizzák a nagyhatalmak. Azzal kell kezdenie, hogy megvédi Ukrajnát Putyin rosszindulatától.
New York Times
Thomas Friedman bevallja: sok évtizedes újságírói pályafutása során most szembesült a legnehezebb kérdéssel – a Trump-Putyin-dráma kapcsán: Lehet, hogy olyasvalaki vezeti az országot, akit bolonddá tett az orosz államfő? Merthogy kész elfogadni a Kreml urának eltorzult nézetét arról, ki kezdte a háborút, és hogy miként kell véget vetni a viszálynak.
Vagy esetleg egy keresztapáról van szó, aki próbálja felosztani a működési területet Oroszországgal, ahogyan azt a szervezett alvilág csinálja? Grönland az enyém, a Krím a tiéd. Ide nekem Panamát, te megkaphatod az Északi-sarkot.
Vége annak az Amerikának, amelyet eddig ismertünk. Alapértékek kérdőjeleződtek meg, illetve eladók. Trump feladta azokat a szabályokat, amelyek az országot vezérelték a múltban. Már nem úgy tekinti, hogy az USA jön és megvédi a világban a szabadságra vágyó gyengéket, hanem inkább megzsarolja az elesetteket. Mint a maffia, amikor védelmi pénzeket szed.
A kereskedelmi miniszter pl. ragaszkodott (volna) ahhoz Kijevben, hogy Zelenszkij ott helyben írja alá a szerződést arról: az Egyesült Államok jogot kap a természeti kincsek kiaknázására. Pedig egy komoly amerikai elnök látná, hogy Putyin igen gyenge, és hogy ezt ki kell használni. Pókerhasonlattal azt lehetne mondani, hogy az oroszok kezében csupán egy kettes pár van, de mindent feltesznek rá. Ehelyett Trump beveszi a blöfföt.
Ám szégyenletes az egész ügy, mivel az USA az invázió nyomán az ukránokat akarja lenyúlni, viszont nem követel semmiféle kártérítést a Kremltől, ugyanakkor nem ajánl fel semmilyen védelmet Kijevnek.
Teljesen félreértelmezi Moszkva szándékait. Egy orosz illetékes bizalmasan elárulta, hogy Putyinék amatőrök gyülekezetének tekintik az amerikai kormányzatot – a Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot-politika jegyében. Célja az, hogy megszűnjön a különleges amerikai szerep a világban, Washington vonja vissza csapatait Európából, valamint Ázsiából, és csak a nyugati féltekére összpontosítson.
Guardian
A vezércikk úgy értékeli, hogy tektonikus mozgások zajlanak a világpolitikában, mivel Trump 180 fokos váltást hajtott végre, de még nincs vége a megrázkódtatásoknak. Hogy az USA az ENSZ-ben Oroszországgal állt össze, az mutatja, milyen mértékű a változás. Kétoldalú látogatások nem tudják leplezni a válság mélységét.
Mára teljesen felerősödtek az amerikai elnökválasztás keltette robajok. Először jöttek a vámok, majd a területi fenyegetések. Münchenben Vance leszámolt az európai értékekkel, főnöke pedig felerősítette Moszkva állításait a háborúról.
A rengések közepette különleges amplitúdót jelent a szavazás a BT-ben: az egyik oldalon Amerika, Oroszország és Kína volt, a másik térfélen a britek és a franciák. Egy olyan javaslat ügyében, amelyben Washington nem bírálta Moszkvát és nem követelte csapatainak visszavonását, illetve az ukrán szuverenitás támogatását.
A 2. világháború utáni rend immár jóvátehetetlenül tönkrement. Marcon ügyesen udvarolt a Fehér Házban, de azért megmondta az igazat. Ám nem sikerült szűkítenie az árkot az Atlanti-óceán két partja között. És itt nem repedésről, hanem szakadékról van szó. Már nem biztos, hogy az Egyesült Államok tartja magát NATO-kötelezettségvállalásaihoz.
Olyan világ bontakozik ki, amelyben a szövetségek nem jelentenek többet üres szónál, viszont hatásos a nagyhatalmak blöffje, illetve fenyegetőzése. Európa csakis közös erővel képes megvédeni az érdekeit.
Wall Street Journal
A jobboldali lap vezércikke úgy véli, hogy a tegnapelőtt szomorú nap volt az USA számára az ENSZ-ben, mert a szabad emberek országa a Közgyűlésben együtt szavazott Oroszországgal – egy olyan határozat ellen, amely elmarasztalta Moszkvát a három évvel ezelőtti invázióért. Az állásfoglalás sajnálatosnak nevezi a pillanatot, pedig a javaslat megszövegezésében nem volt semmi égbekiáltó, de a jelek szerint Trump még ennyi dorgálást is soknak tartott Putyin részére.
Az Egyesült Államok idáig mindig jóváhagyta az ilyen döntéseket, de most a világ gazembereinek oldalára állt – a saját szövetségesei helyett. Talán azt hiszi, hogy ha az orosz államfőnek a szemében mondják az igazságot, akkor az feláll a tárgyalóasztal mellől.
Közben Marcon sok minden fontosat közölt Trumppal, így hogy Európa kész békefenntartókat küldeni Ukrajnába, továbbá hogy amerikai garanciák nélkül az oroszok kihasználnák a tűzszünetet és újra felfegyverkeznének egy másik agresszió céljából. A jövőt illetően azonban nehéz derűlátónak lenni, amikor Washington nem hajlandó elmondani az igazságot arról, hogy igazából ki támadt rá kire.
Wall Street Journal
Trump orosz-politikája nem új, ugyanezzel próbálkozott Merkel, Obama, Biden, sőt már 1946-ban az akkori kereskedelmi miniszter is. Azaz, hogy félretegyék az ideológiai ellentéteket és inkább kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést alakítsanak ki. A mostani elnök úgy véli, hogy az ellenségeskedés a hidegháború felesleges maradványa, de túl kell lépni rajta – fejti ki Walter Russel Mead, a new yorki Bard College tanára.
Csakhogy míg az elmélet korábbi hívei a látszat kedvéért ragaszkodtak az élesen Moszkva-ellenes retorikához, illetve jelképes szankciókhoz, addig a Fehér Ház jelenlegi ura bonbont és virágot küldene kollégájának. Részben az van mögötte, hogy az európai partnerek nem akarták meghallani a folyamatos washingtoni figyelmeztetést: költsenek többet a saját védelmükre. Ám közben zavartalanul kereskedtek az oroszokkal, még akkor is, ha az gyengítette a biztonságukat.
Ám a Trump-csapat most fordítani kíván a dolgon: viseljék a németek saját hadseregük fejlesztésének költségeit és majd Amerika boltol a Kremllel, amely nem fenyegeti közvetlenül. Az irányvonal romboló és kockázatos, de logikus. Azt szolgálja, hogy semlegesítse Oroszországot, sőt, ha lehet, felsorakoztassa a nagyobb veszélyt jelentő Peking ellen.
Csakhogy igen Amerika-barát európai államok sem bocsátják meg egyhamar a méltóságukat ért sértést, valamint a védő ernyő megvonását. Ugyanakkor elképzelhető, hogy Putyin szépen bezsebeli az összes engedményt, majd ráerősíti mind az agresszióra, mind a Kínához fűződő szövetségre.
FT
Az amerikai kormányzat kíméletlen tisztogatást végez az államigazgatásban és ezzel az autokrácia felé billenti el a mérleg nyelvét. Olyannyira, hogy már 50-50% az esély, hogy az USA átmegy tekintélyuralomba – hangsúlyozza az elemző, Edward Luce.
Rámutat, hogy minél nehezebb helyzetbe kerül Trump, annál több hidat éget fel maga mögött. A feltörekvő diktátorok első dolga, hogy átfogó személycseréket hajtanak végre a hadseregben, majd következik a rendőrség, a titkosszolgálat és a többi. Kell a hely mindazoknak, akik lojálisak hozzájuk. Az meg különösen súlyos, hogy Trump azt állítja: az általa kinevezett vezérkari főnök kész akár ölni is érte.
Ezúttal nincsenek olyanok a környezetében, akik megállítanák. Menniük kellett azoknak is, akik a tárcáknál idáig megmondták: mit lehet csinálni és mit nem, az adott jogi korlátok miatt. Ráadásul a híres politológus, Larry King azt tapasztalja, hogy a tömeges elbocsátások miatt a félelem járja be az országot.
Sokan nem hajlandóak kiállni, mert nem szeretné kockáztatni az állásukat. Musk nyilvánvaló fenyegetéssel kényszerítette be a vonal alá az ingadozó republikánus szenátorokat. De amikor már nagyon félrecsúsznak a dolgok, Trump kísértést fog érezni, hogy túllépjen azon a ponton, ahonnan már nincs visszatérés.
Daily Telegraph
A jobboldali újság világgazdasági szakértője azt hallja közgazdász körökben, hogy Trump igen súlyos gazdasági visszaesésbe taszíthatja Amerikát. Ezt abból következtetik ki, hogy visszaüt a szomszédokra kivetni tervezett vám, valamint a központi kormány ellen zajló támadás.
Ambrose Evans-Pritchard beszélt a munkaügyi tárca korábbi fő közgazdászával, aki most professzor a kaliforniai Berkeley Egyetemen és ő szinte elkerülhetetlennek nevezte az igen mély recessziót. Merthogy lavinaszerűen terjednek tovább az elbocsátások. Előbb érintik az állami szervekkel szerződéses viszonyban álló cégeket, de a folyamat nagyjából áprilisra, májusra fejti ki teljes hatását.
Ez azután pl. azzal jár, hogy senki sem tudja, mennyibe fog kerülni az import a következő hónapban, vagy hogy lesz-e még megbízható időjárás jelentés, mert ezek a szolgáltatások leállnak.
Az meglepő, hogy Musk vakbuzgó munkatársai mindenkinek nekimennek, még a Pentagonnak is. A jövő héten 5400 polgári alkalmazottat tesznek az utcára, a leépítések a munkatársi gárda 5-8 %-át érintik.
A kulturkampf véres, bár a bírák próbálnak a fékre lépni. Az Ázsia Társaság igazgatóját az egész hadjárat Mao kulturúlis forradalmára em
Következő cikk: A szerbiai ellenzék felelőtlen narratívja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >
Hatalmas feladat hárul Merzre, aki várhatóan eléggé proaktív lesz Európában
Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. >
Évértékelők után
Ha 2026-ban a Tisza is elbukik, akkor a rákövetkező években Magyarország arra szintre süllyed majd, ahol >
A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára
Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a >
A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta
Európának a demokrácia műhelyévé kell válnia. Neki kell fognia egy föderális alkotmányozáshoz, intézményi rendszerváltáshoz. Nemcsak közös >
Átállt a Szilikon-völgy
A 90-es években még a demokratákat támogatta, mostanra viszont javarészt Trump mögött sorakozott fel, de ennek >