Ma Valéria, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump megváltóból Júdás lett
De az általa végrehajtott fordulat a saját országát veszélyezteti – állapítja meg Simon Tisdall, a Guardian szemleírója, aki rögzíti azt is: mivel az elnök megbékíti Putyint, világos, hogy összeomlik a transz-atlanti szövetség és Európa vezetőinek meg kell találniuk a saját útjukat. A folyamat nem egészen egy hónap alatt zajlott le, ami külön gusztustalan. Az ukrán nép, az agresszió áldozatának szemében Trump új Brutus, Quisling. A háborúban sok százezren haltak, illetve sebesültek meg, valamint váltak hajléktalanná. Ők most már Trump áldozatai is. Putyin a szó valódi értelmében diktátor. Sorozatban követ el háborús bűnöket. De gengsztertársa a Fehér Házból mégis körüludvarolja, és azt mondja neki, hogy megtarthat mindent, amit ellopott. Nyalja a másik talpát. Ez szégyen az amerikai demokrácia szemszögéből.
A viselkedésében van valami őrület, lehet, hogy agyilag bekrepált? Európa már kiállította róla a bizonyítványt. Elárulja saját hazáját és mindenki mást. A földrésznek fel van adva a lecke, mert vagy szakít az Egyesült Államokkal és kitart Kijev mellett, vagy pedig elfogadja a Trump-Putyin-diktátumot. Az amerikai elnök, ez a gyáva, amorális, erőszakos alak, csakis az erőt és a pénzt tiszteli. Arra számít, hogy Moszkva nyer és iparkodik a győztes oldalon lenni. Ugyanazt csinálja, mint Netanjahu Gázában, nála is keveredik a reálpolitika, illetve az ingatlan (angolul: real estate). Igazuk van azoknak, akik az öreg kontinensen Jalta-2-őt emlegetnek az orosz-amerikai légyott láttán. Eljött az idő, hogy az földrész létrehozza saját, közös nukleáris pajzsát. Trump és Putyin, ez a zsarnokduó megérdemli egymást, ám a világ nem szolgált rá az általuk jelentett csapásra. Ha ez a két briganti leigázhatja és feláldozhatja Ukrajnát, akkor az senki számára nem hoz békét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A markánsan jobboldali lap kommentárja azt emeli ki, hogy ilyen veszélyes időkben a Nyugatnak normális vezetésre van szüksége, nem Trumpra. A szerző, a veterán újságíró, Janet Daley rámutat, hogy Oroszország élén egy diktátor áll, aki meg akar semmisíteni mindent, ami tisztességes, és ehhez az amerikai elnök vagy asszisztál, vagy nem érdekli.
A szabad világ utoljára az 1962-es kubai válság idején volt kitéve ekkora fenyegetésnek. Az orosz önkényúr valóra váltotta a kommunisták utópikus ateizmusát, úgy állítja be, hogy szent küldetése helyreállítani az egykori orosz birodalmat.
És az orosz imperializmushoz, ami kezd szürreális lidércnyomás lenni, tapsikol az új washingtoni kormányzat. Ésszerű magyarázatot ne keressünk mögötte, mert logika, az nincs benne. De ha Putyin csupán ártatlan áldozat, ahogy Trump hangoztatja, akkor honnan ered az Európát sújtó veszedelem? Viszont ha az orosz politikus el van szánva, hogy visszaszerezzen Kelet-Európából, amennyit csak tud, akkor szégyellheti magát az amerikai adminisztráció.
És mennyire egyeztethető össze a Fehér Ház követelése, hogy ti. Európának sokkal többet kell költenie saját védelmére, azzal, hogy Putyin és immár Trump szerint is a katonai szövetség kiterjesztése okozta a jelenlegi viszályt? Azon kívül lehet szemrehányást tenni a szabad beszéd ügyében a földrésznek, de miként fér ez össze azzal, hogy az USA egy önkényurat támogat, aki megöleti a politikai ellenfeleit?
A doktrína egy része nem más, mint harcias ostobaság, azt mutatja, hogy hibádzanak a 20. század történelmi ismeretei. A Bizottságot senki nem választotta meg, de az a rendeltetése, nehogy megismétlődjenek a korábbi borzalmak a kontinensen.
Trump teljesen oda van Putyin korlátlan hatalmáért, és utánozni kívánja, miközben efelé tereli a maga raszputyini figurája: Musk. Ukrajna ügyében ugyanakkor egyértelmű az álláspontja: ha Zelenszkijnek kell az amerikai támogatás, akkor adja át a természeti erőforrásokat. Idáig jutott a szabad világ vezetője.
New York Times
A vezércikk azt kérdezi, ki fog szembeszállni Trumppal Ukrajna ügyében, habár az elnöknek ránézésre igaza van abban, hogy véget kell vetni a pusztító háborúnak, továbbá tárgyalásokat kell kezdeni Oroszországgal. Csak éppen ahogy csinálja, az teljesen téves, ellentétes a céllal és igazságtalan az ukránokkal szemben.
Valójában 180 fokkal megfordítja az amerikai külpolitikát, hiszen eddig az volt az egységes nyugati álláspont, hogy szuverén, független, demokratikus és gazdag ukrán államra van szükség. Egyben immár tagadja azt a 8 évtizedes felfogást, hogy az USA számára biztonságosabb egy olyan világ, amelyben szembeszáll az agresszióval, a tekintélyelvűséggel, viszont kiáll a szabadságért.
A politikus már régóta nyíltan csodálja a világ erőszakos figuráit és főként Putyint, ugyanakkor jó ideje mély ellenérzésekkel viseltetik Zelenszkijjel szemben. De a tények azt igazolják, hogy nem utóbbi a diktátor, hanem a Kreml ura. Akivel Trump most összeállt Amerika nevében. Ám ez ellentétes az USA eszményeivel, érdekeivel és biztonságával.
Lélegzetelállító az árulás, valamint, hogy az elnök mennyire nincs tisztában a valósággal. Hogy az ukránok nélkül tárgyalt az oroszokkal, az helyből nagy győzelem Putyin számára. Trump fontos döntéseinél nem az amerikai érdekek számítanak, hanem az egója és a sértettsége. De amit Ukrajna kapcsán művel, az messze túlmegy azon, amit a nemzetnek el kell tűrnie.
https://www.nytimes.com/2025/02/22/opinion/trump-ukraine-russia-republicans.html
New York Times
Új világot vizionálnak a nemzetközi szélsőjobb vezetői a neokonzervatív ernyőszervezet, a CPAC kongresszusán, Washingtontól egy ugrásra. Úgy vélik, hogy Trump újraválasztásának köszönhetően a mozgalom új erőre kap és már nagyon közel jár ahhoz, hogy visszavonhatatlanul átformálja a világrendet.
A jelenlévők szövetségesnek tekintik magukat mindazon intézmények, illetve geopolitikai normák elleni harcban, amelyek 1945 után mindezidáig meghatározták a dolgok menetét a világban. Az irányzat zászlóvivői, akik hatalmon vannak Észak-Macedóniától Szlovákiáig, illetve az ellenzék vezető erői a lengyelektől a spanyolokig, nem győzték éljenezni Trumpot a liberalizmus elleni átfogó harc kulcsfigurájaként.
Ellenséget látnak a bírákban, az internetes fórumok tartalom-ellenőrzésében, a civil társadalomban és a hagyományos sajtóban. Úgy vélik, hogy azok – nemzetközi terv alapján - elnyomják a hagyományos értékeket, a vallást és a szabad piacot. Ellenben Trump a szövetségesük, hogy megfordítsák ezt a hullámot.
Orbán Balázs pl. úgy méltatta, hogy a politikus teljesen megváltoztatja a nemzetközi képet. A politikai igazgató, akinek kormánya modell sok hasonszőrű politikai aktivista számára, ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nemzeti konzervatívok számára nem annyira természetes az együttműködés, mint a liberálisoknál, mert helyből ütközhetnek az érdekeik. Ám meg kell próbálni, hogy megtalálják a közös pontokat, legyen szó a bevándorlás korlátozásáról, a kereszténység közéleti szerepéről vagy az ukrajnai háború elutasításáról.
A tanácskozáson sokan üdvözölték, hogy Musk fel akarja számolni a USAID-et, amely civil szervezeteket támogatott a világban. Továbbá kirohantak az EP, valamint az európai bürokrácia ellen, mert szerintük az része a mozgalmuk ellen irányuló nemzetközi intézményhálózatnak.
https://www.nytimes.com/2025/02/22/us/politics/cpac-trump-liz-truss-orban-germany-spain.html?searchResultPosition=1
Spiegel
Veszély fenyegeti az EU Ukrajnának szánt új, nagy segélycsomagját, de ezúttal nem elsősorban Orbán miatt, mert arra csak legyintenek a többiek: Marcon és Meloni jelentett be ellenvéleményt. A tagállamok egyébként is küszködnek, hogy miként reagáljanak a Trump által végrehajtott fordulatra, pont az erejüket kívánják bizonyítani azzal, hogy 7 milliárd euróért adnának lőszert, légvédelmi rendszereket Kijevnek, illetve képeznének ki ukrán dandárokat.
Holnap, a háború kirobbanásának 3. évfordulóján az ukrán fővárosba látogat von der Leyen, hogy kinyilvánítsa a földrész szolidaritását. Nem akart üres kézzel menni, de nem sikerült tető alá hozni a megállapodást, bár ez még nem biztos. Az ukránok még sosem voltak ekkora kutyaszorítóban, olyan, mintha az amerikai elnök összeszövetkezett volna ellenük, illetve az Unió ellen Putyinnal.
Ám a támogatás ellen berzenkedik egyrészt Magyarország, miközben nem kizárt, hogy a végösszeg 20 milliárd euró lesz. Szijjártó azt közölte, hogy kormánya blokkolja a tervet. Ám diplomatakörökből kiszivárgott, hogy ez sokat nem számít, mint ahogy a szlovák ellenállás sem, mert szükség esetén az arra hajlandó államok körében szervezik meg a segítséget. Azon kívül már úton van a 16. szankciós csomag.
Az viszont gond, hogy Franciaország és Olaszország egyaránt borúlátó, mert mindkét költségvetés feszített és nemigen tudnak pénzeket felszabadítani. Emellett mindketten maguknak szeretnék, hogy Brüsszel nevében tárgyalhassanak a Fehér Házban. Az új támogatási kezdeményezés azonban keresztezi a törekvésüket.
https://www.spiegel.de/politik/deutschland/eu-hilfe-fuer-die-ukraine-europaeische-staaten-planen-grosses-unterstuetzungspaket-a-15225314-048b-4422-94c7-f1086503d118
FT
A Carnegie amerikai békekutató intézet berlini Oroszország-Eurázsia Központjának igazgatója úgy véli: az USA nem tud kitérni a kihívás elől, kezelnie kell az orosz problémát, mert még ha el is hallgatnak a fegyverek Ukrajnában, Moszkva akkor halálos ellenségnek tekinti a Nyugatot.
Alexander Gabujev szerint Putyin diadalittassága, bosszúszomja, továbbá az a vágya, hogy nyomot hagyjon maga után az orosz történelemben, meg hogy nincsenek az útjában fékek és ellensúlyok, nos, mindez arra ösztökéli Moszkvát, hogy hozzálásson a következő háború előkészítéséhez, miközben fokozza Európában a megfélemlítő hadjáratot.
Egyébiránt a földrész most rosszabb helyzetben van, mint három éve, amikor megindult a háború. A hadiipart csak nyomokban sikerült felfuttatni, ennél sokkal lényegesebb azonban, hogy az Egyesült Államok már nem jelent védőernyőt, hanem maga is kockázati tényező. Csak hab a tortán, hogy az egység az EU-n belül, illetve a nagy országok között, erősen széttöredezett.
De nem lehet megkerülni, hogy le kell győzni a Kremlt. Itt az idő megkezdeni a párbeszédet arról, miként lehet mérsékelni a következő évtizedben a Moszkvából kiinduló veszélyt, illetve hogyan lehet felkészülni arra, ami a következőkben várható.
https://www.ft.com/content/0e52faf4-4faf-483c-82ee-0bab4d8a61a8
Spiegel
Putyinnak vannak beépített emberei Washingtonban, akik súgnak Trumpnak, és a jelek szerint nem is sikertelenül – vázolja a helyzetet Mihail Zigar, aki a már megszűnt orosz független tévé, a Dozsgy főszerkesztője volt, de már jó ideje Berlinben él.
A fő figura Kirill Dmitrijev, az orosz befektetési ügynökség igazgatója, aki már régóta az amerikai elnök vejének üzleti partnere. Éppen Kushneren keresztül talált meg az utat Trump füléhez. De az is számít, hogy a felesége Putyin kisebbik lányának a barátnője. Így lehetett ő mindkét oldal számára bizalmi ember, közvetítő.
Életútja igen színes: Kijevben született, ám iskolásként az USA-ba költözött. Elvégezte a Stanfordot, dolgozott a Goldman Sachsnál és McKinsey-nél, a Harvardon szerzett másoddiplomát. Vagyis a mostani washingtoni elit számára a mi kutyánk kölyke. Az általa vezetett intézmény az orosz elnök fontos pénzforrása, hiszen rengeteg tőkét szerez a 3. világból.
Ő és Kushner szervezte meg a múlt héten a két elnök közötti másfél órás telefonbeszélgetést, illetve ők választották a szaúdi fővárost a külügyi találkozó helyszíneként. Az világos, hogy Putyin nem az ukránokkal, hanem amerikai kollégájával kíván tárgyalni. Ehhez különféle anyagi előnyöket is megcsillantott partnere számára.
Terve az, hogy a Nyugat feloldja a szankciókat, valamint a befagyasztott orosz állami javakat. Ez utóbbiból fedeznék a lerombolt ukrán infrastruktúra helyreállítását - elsősorban az ország keleti részén.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >