Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Migránsok pedig nincsenek
Gondoljunk vissza az elmúlt százhúsz vagy akárhány évre, az útmutatás világosan rajzolódik ki a szemünk előtt. Magyarország mindig, mindenkor és tévedhetetlenül a rossz oldalra állt, most se cselekedhet másképp. Hogy melyik a rossz oldal, az egy röpke pillanat erejéig se lehet kérdéses, tévedni nyilván ez alkalommal se fogunk, már csak azért se, mert a döntés a génjeinkbe van kódolva, akarva se tudnánk eltéveszteni, meg aztán nem is akarjuk, mert minek. „Ha nem Brüsszel, akkor Moszkva. Az önök döntése” – mondta Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián, mármost Árpád hős népe evvel a döntéssel, illetve annak a helyzethez illő változatával számos alkalommal találkozott, és mindig tétovázás nélkül választotta ki azt az utat, amely a szakadékba visz. A szakadék és az odavezető út megvan, a belehullani készülő nép lassan poroszkálva, trécselve közeledik.
Váncsa István (Élet és Irodalom):
Újabb egymilliárd euró úszhat el, ha a kormány nem teljesíti az EU jogállamisági elvárásait, olvashatjuk a Szabad Európa weboldalán, mármost ami elúszhat, az el is úszik, öntudatos kormányzatunk nem fog idegenből jövő direktíváknak megfelelni, eb ura fakó, Ugocsa non coronat. Mint ismeretes, négyszázmilliárdnyi uniós forrást tavaly már elveszítettünk, ahhoz képest további egymilliárd – nem forint, hanem euró – minekünk bakfitty, viszont a gerinces magyar ember idegenek előtt nem hajbókolhat.
Tudomásul veszi inkább, hogy honfitársainak zsíros kenyere megint kisebb lesz valamivel, hogy a rá jutó zsírról, amely immár gyakorlatilag nem is létezik, szó se essék.
Ráadásul az EU jogállamisági elvárásai újabb csúcsokra hágnak, immár ott tartunk, hogy az Európai Parlament a jogállamiság helyzetét vizsgáló delegációt akar Magyarországra küldeni, és ha akar, akkor nyilván fog is. Küldje csak őket, ha ettől valamit remél, kapnak ők is zsíros kenyeret, málnás fröccsöt és emeletes ágyakat valami kiürült üzemcsarnokban, ott akármeddig ellehetnek. Jól nem fogják magukat érezni, az egyszer garantált, de hát aki magamagának keresi a bajt, ne sipákoljon.
Evvel párhuzamosan, hogy ne legyünk annyira hétköznapiak, cicázgatunk az AfD-vel is, szalonképes voltunkat ez borzongatóan sejtelmes fénnyel világítja meg. Ugyanakkor az AfD Németország második legnépszerűbb pártja, másfelől pedig Orbán az első olyan uniós kormányfő, aki hajlandó volt fogadni Alice Weidelt, ez pedig az ő – értsd Orbán – korpulens figuráját is az előtérbe hozza, sőt az európai politika fontos aktorává emeli.
Csak pár percre ugyan, mint amikor a csillagszóró felszikrázik, mielőtt hamuvá porladna, s ugyanazzal a lendülettel felgyújtaná a karácsonyfát; de az is több a semminél.
Természetesen volt közös sajtótájékoztató a Karmelitában, ott Orbán félreérthetetlenül kijelentette, hogy Mária országában egy árva migráns nem sok, annyi sincs. Mondta ezt teljes határozottsággal, miközben tudta, hogy Weidel is tudja, ami elhangzott, annak a valósághoz még csak áttételesen sincs köze, viszont aki folyamatosan és foglalkozásszerűen hazudik, azt az efféle apróságok sohase zavarják.
Az se zavarja, hogy saját kormányának foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára múlt év elején százhúszezer külföldi vendégmunkásról beszélt, nem számít, a publikum annak hisz, aki az adott pillanatban szól hozzá, de annak is csak addig, amíg ki nem csavarják a kezéből a mikrofont. Aki épp beszél, annak az igazság mézként csorog az ajkáról, utána viszont már obskúrus hazudozónak minősül ő is, ahogy a többiek.
Pláne abban a kivételes esetben, amikor a publikum, vagy annak legalább egy csekélyke hányada tisztában van avval, hogy ékesen szóló miniszterelnökünk kormánya szabadon eresztett több mint kétezer olyan embercsempészt, akik ezeket az illegális bevándorlókat bejuttatják az unióba, mindenekelőtt az ő legfőbb célpontjukat képező Németországba, ahol majd nagyon jó lesz nekik. Mellesleg miniszterelnökünk ezen a módon nemcsak az illegális bevándorlókkal tesz jót, hanem a németekkel is, kapnak olcsó munkaerőt, Európa tehát csendes lesz, boldog és elégedett.
Viszont ne nagyon részletezzük, mitől.
Azt se célszerű taglalni, hogy a magyar gazdaság miképpen részesülhetne egy mégoly halovány, mégoly reszketeg nekilendülés áldásaiból, hitelesnek tűnő szakértők szerint semmiképp, ergo őrájuk ne hallgassunk, hanem bízzunk Istenben, és tartsuk szárazon a puskaport.
Természetesen a nekilendülés bevált módozatát illetően bölcs kormányzatunknak kész receptje van, a recept zseniális, kipróbált és bevált. Hogy egészen pontosak legyünk, még nem vált be, viszont be fog válni, ellenkező esetben ugyanis tökön lesz rúgva, rudimentális gondolkodású felebarátaink legalábbis így mondanák, maradjunk tehát annyiban, hogy kezünkben a bölcsek köve, a többi kézügyesség dolga csupán, a mennyország pedig a küszöbünkön áll és kopogtat.
További jó jel, hogy özönlenek az országba a románok, ám itt már álljunk is meg egy pillanatra: a „román” szó az újmagyar nyelvben nem feltétlenül román anyanyelvű vagy származású személyt jelent, hanem gyakorlatilag bárkit, akinek román útlevele van. Most tehát romániai útlevéllel ellátott személyek iparkodnak magyarországi ingatlant vásárolni, ők azok, akik sorra vásárolják fel a határ menti települések házait, legalábbis a HVG e tárgyban írt beszámolója szerint. Szempontjaik megérthetők, pláne történelmi megközelítésben, meg egyébként is. Valójában a romániai magyarok számára a magyarországi letelepedés opciója mindig rózsaszínű leányálomnak számított, szép és csábító, de semmi realitása nincs. Vagy legalábbis nem volt eddig. Mindamellett, ha eszük van – és mért ne volna –, akkor nyilván nem égetnek föl semmit maguk mögött, sőt a legnagyobb gonddal ügyelnek arra, hogy a Király-hágó túloldalán hagyott nyoszolyájuk pihepuha párnával-dunnával várja őket arra az esetre nézvést, ha mégis kiderülne, hogy valójában sokkal jobb volt odaát.
Ennyi volt a jó jel, több ehhez hasonlóval nem szolgálhatunk, noha szeretnénk. Rossz jellel viszont igen. A legrosszabb jel az, hogy Zelenszkij szerint Európának fel kell készülnie egy lehetséges orosz támadásra, és meg kell erősítenie védelmi képességeit, miután JD Vance amerikai alelnök nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok segítségére nem számíthat.
A kérdés most már csak az, hogy kenyértörés esetén Magyarország hova fog állni, szerencsére ezen oly nagyon sok töprengenivalónk nem akad. Gondoljunk vissza az elmúlt százhúsz vagy akárhány évre, az útmutatás világosan rajzolódik ki a szemünk előtt. Magyarország mindig, mindenkor és tévedhetetlenül a rossz oldalra állt, most se cselekedhet másképp. Hogy melyik a rossz oldal, az egy röpke pillanat erejéig se lehet kérdéses, tévedni nyilván ez alkalommal se fogunk, már csak azért se, mert a döntés a génjeinkbe van kódolva, akarva se tudnánk eltéveszteni, meg aztán nem is akarjuk, mert minek. „Ha nem Brüsszel, akkor Moszkva. Az önök döntése” – mondta Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián, mármost Árpád hős népe evvel a döntéssel, illetve annak a helyzethez illő változatával számos alkalommal találkozott, és mindig tétovázás nélkül választotta ki azt az utat, amely a szakadékba visz.
A szakadék és az odavezető út megvan, a belehullani készülő nép lassan poroszkálva, trécselve közeledik.
Következő cikk: Vajon meddig megy el Trump
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >
Hatalmas feladat hárul Merzre, aki várhatóan eléggé proaktív lesz Európában
Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. >
Évértékelők után
Ha 2026-ban a Tisza is elbukik, akkor a rákövetkező években Magyarország arra szintre süllyed majd, ahol >
A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára
Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a >
A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta
Európának a demokrácia műhelyévé kell válnia. Neki kell fognia egy föderális alkotmányozáshoz, intézményi rendszerváltáshoz. Nemcsak közös >
Átállt a Szilikon-völgy
A 90-es években még a demokratákat támogatta, mostanra viszont javarészt Trump mögött sorakozott fel, de ennek >