Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A gondolat és (az USA) ereje
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a tetszhalálból, az amerikai elnök újfajta megoldása erre volt válasz. Ebben a pillanatban érdektelen, hogy lesz-e belőle valami. Ami lényeges, hogy útjára indított egy "forradalmi" gondolatot. Nem számít, hogy ma minden arab ország nemet mond rá, az a fontos, hogy a gondolat már kitörölhetetlenül ott van az arab vezetők fejében, akik háromnegyed évszázada azzal hitegetik a palesztinokat, hogy egy nap visszatérhetnek oda, ahol születtek. És ahol már Izrael áll. Közben Izrael zsidók millióit fogadta be, köztük azokat, akiket 1948-ban bosszúból elűztek saját arab hazájukból. Európa a szemünk előtt fogadott be 7-8 millió ukránt, és sok millió szíriai menekült is eljutott valahova, például Jordániába. És talán a palesztinoknak sem kell majd újabb száz évig menekülttáborokban élniük. A gondolatok tulajdonsága, hogy idővel beérnek, és akkor majd megnyílnak Gázában az arab államok első emigrációs irodái… Hosszú sor áll majd előttük. Bruck András:
A zsidó-arab viszály története hosszú és véres, a vádak és ellenvádak könyvtárnyiak. Én ezekből csupán hármat emelnék ki, többre, részletesebbre itt a fészen sem mód, sem igény nincs. Az egyik egy aktualitás, ezt mindenki ismeri: a földdel egyenlővé tett Gáza képét. Azt viszont csak kevesen tudják, értik, hogy a Hamasz miért tette, amit tett? 2023. október 7-én miért mészárolt le 1200 civilt (köztük pár tucat katonát) és miért ejtett túszul 240 izraelit? Ez azért lényeges kérdés, mert a Hamasznak tudnia kellett és tudta is, hogy a civilek meggyilkolásával katonai értelemben semmit nem ér el: Izrael állama attól nem fog összeomlani és palesztin állam sem fog a vérengzésből kinőni. Akkor hát mi volt a célja vele?
A Hamasz „stratégái” abban biztosak lehettek, hogy brutális támadásuk kötelezően mozgásba hozza majd az izraeli hadigépezetet. De mi volt ebben a Hamasz számára az előre kalkulált „nyereség”? Pontosan a földig rombolt Gáza képei, ami Izrael katonai akciójának moralitását, jogosságát globálisan is megrendítette, a Hamasz presztízsét pedig az arab világban és Európa, benne Magyarország bal, szélsőbal hitvilágában jelentősen növelte. Továbbá elérték a palesztin-ügy feltámadását is, amelyről a világ lassan már megfeledkezett. A Hamasz ezt így tervezte, így akarta. De hogyan érte el?
Gáza egész területe egyetlen, szétválaszthatatlanul egymásba fonódó hadszintérként lett kialakítva, ahol nincsenek határvonalak a civil életterek és a fegyveresek hadszíntere között. Minden mindennel egybe- és egymásba olvad. A mintegy 5-600 km összhosszúságú katonai alagútrendszer megszámlálhatatlan felszíni kijárata közül nagyon sok civilek lakásába, gyerekszobába vezetett. A módszer ugyanez volt iskolák, mecsetek, kórházak esetében is: a terroristák így bárhol, bármikor felbukkanhattak. Ezek a járatok egyszerre voltak támadó- és menekülőutak.
Sok lakás fegyverek tárolására is szolgált, ekképp a sűrűn aláaknázott házak, lépcsőházak és a külső hadszíntér gyakorlatilag a fegyveresek és a civilek egyetlen közös életterévé vált. Sok gázai család őrzött túszokat, rabszolgaként tartva őket, és erről is mindenki tudott Gázában. Ez szintén azt a célt szolgálta, hogy a lakosság és a Hamasz céljai eggyé váljanak.
A városi harcok mindig nagyon bonyolultak, de még soha egyetlen hadseregnek nem kellett ilyen módon kiépített terepen harcolnia, ráadásul úgy, hogy az ellenség fegyveresei nem tekintették kötelességüknek saját lakosságuk védelmét, ellenkezőleg, azok a terv részei voltak, szándékosan feláldozták őket. A Hamasz egyetlen győzelme a gázai halottak minél nagyobb száma volt.
Az izraeli katonák nem láttak Gázában egyenruhás ellenséget. Minden létező helyről, föld alól, házakból, iskolákból támadták őket, de ők mindenhol csak civileket láttak. A Hamasz terroristái nem viseltek egyenruhát. Civilruhában jártak-keltek, bukkantak fel, rejtőzködtek. Hogy óvod az ellenség civiljeinek életét, ha nem tudod megkülönböztetni őket a fegyveresektől?
Vajon az Izrael ellen fordult közvélemény miért nem követelte a terroristáktól, hogy ne csak a gázai parádékon viseljenek egyenruhát? Miért nem szólították fel őket akár már két hónap után, hogy adják fel a számukra az első perctől kilátástalan harcot, és a túszaikkal együtt jöjjenek ki az alagutakból? Nem a gázaiak által megválasztott Hamasz kötelessége lett volna saját városaik és embereik védelme?
A második kérdés a palesztin állam léte vagy nem léte... A zsidók semmilyen jogot nem sértettek azzal, hogy lényegében „egyenként” visszatértek a Szentföldre. Érvényes brit papírokkal felszálltak egy hajóra, kikötöttek, földet vásároltak vagy nem vásároltak, házat építettek vagy nem építettek – egyszóval letelepedtek, elkezdtek ott élni. Ott ugyanis soha nem létezett palesztin állam, amely ezt a bevándorlást a maga törvényei szerint szabályozhatta volna. Szóval, mi történt? A történet egyik fele ugyan ismert, de a másik kevésbé: a visszatért zsidók az ENSZ nagy többségének szavazataival 1948. május 14-én kikiáltották Izrael államát… csakhogy ezzel az arabok szemében elkövették a korrigálhatatlan ősbűnt: ezt nevezik ők Nakbának, katasztrófának. Háromnegyed évszázada az emiatti önsajnálatba, mártíromságba süllyedve léteznek. Ők a Nakba áldozatai.
Ezzel a helyzettel azonban egyszerűen nincs mit tenni. Mivel az arabok Izrael létrejöttét a mai napig még csak nem is vitatható ősbűnnek tekintik, saját maguk állítottak elő egy megoldhatatlan helyzetet: a zsidók csak azzal tudnák érvényteleníteni a Nakbát, a katasztrófát, az ősbűnt, ha meg nem történtté tennék saját államuk kikiáltását. De hát az ősbűn helyén már áll egy modern ország.
A palesztinok ugyan, akár Izraellel egy napon, maguk is kikiálthatták volna a saját országukat, az ENSZ ezt számukra is lehetővé tette, de ahogy 1948-ban a háborút választották, azóta is vérrel, gyilkossággal, pogrommal, újabb és újabb háborúkkal, Hamasszal, Hezbollahhal, Iránnal próbálnak saját államhoz jutni – természetesen nem Izrael mellett, hanem helyette.
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a tetszhalálból, az amerikai elnök újfajta megoldása erre volt válasz. Ebben a pillanatban érdektelen, hogy lesz-e belőle valami. Ami lényeges, hogy útjára indított egy "forradalmi" gondolatot. Nem számít, hogy ma minden arab ország nemet mond rá, az a fontos, hogy a gondolat már kitörölhetetlenül ott van az arab vezetők fejében, akik háromnegyed évszázada azzal hitegetik a palesztinokat, hogy egy nap visszatérhetnek oda, ahol születtek. És ahol már Izrael áll.
Közben Izrael zsidók millióit fogadta be, köztük azokat, akiket 1948-ban bosszúból elűztek saját arab hazájukból. Európa a szemünk előtt fogadott be 7-8 millió ukránt, és sok millió szíriai menekült is eljutott valahova, például Jordániába. És talán a palesztinoknak sem kell majd újabb száz évig menekülttáborokban élniük. A gondolatok tulajdonsága, hogy idővel beérnek, és akkor majd megnyílnak Gázában az arab államok első emigrációs irodái… Hosszú sor áll majd előttük.
Következő cikk: Szerbiában „a forradalom már javában zajlik!”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >