Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez nem így van – írja Carolina Drüten, a Die Welt konzervatív lap regionális szakértője. Azt ténynek lehet tekinteni, mert a Frontex közölte, hogy egy év alatt 38%-kal kevesebb illegális határsértést regisztráltak, összesen 239 ezer embert fogtak el az EU határain. A hullám mindenekelőtt Bulgáriát érinti, de az egész régióban kevesebben próbáltak bejutni az Unióba, azaz nem felel meg a tényeknek, hogy Szófia és Bukarest osztrák követelésre, a schengeni belépésért cserében szigorított a határőrizeten és ezen a fokozott szűrőn akadtak fenn sokan. Judith Kohlenberger, a Bécsi Közgazdasági Egyetem kutatója azt mondja: az ok igazából az, hogy a csempészutak áttevődtek az Atlanti-óceánra, a legtöbben most már a Kanári-szigetek felől érkeztek. Azon kívül az osztrák számok azért annyira magasak, mert a hatóságok trükköztek: olyanokat is úgy tüntettek fel, hogy osztrák földön vannak, akik már rég továbbálltak Németországba. Az azonban igaz, hogy a legtöbben Magyarország át érkeztek, mert a magyar hatóságok átengedték őket. Viszont a múlt évben a korábbinál több migráns jutott be Görögországba és ez idővel megmutatkozik majd a Balkánon át vezető utakon is. De nem függ össze Bulgária és Románia schengeni belépésével. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Az ideiglenes osztrák kormány tagjai egymásnak adják a kilincset Brüsszelben, arról igyekeznek meggyőzni mindenkit, hogy semmi oka a pánikra, ha az FPÖ vezérletével alakul koalíció Bécsben. Ez persze nem könnyű feladat számukra, hiszen pl. a megbízott kancellár, Schallenberg már előre közölte, hogy Kickl alatt nem kívánja Ausztriát szolgálni. De azért megpróbál jó képet vágni egy gonosz játékhoz.
Egyébiránt az EU nem először nézi megbűvölten, hogy egy tagállam jobbra csúszik. Ugyanígy volt Wilders-szel, illetve Melonival is.
Ugyanakkor az Európai Néppárt főnöke, Weber igen gyorsan aktivizálta magát. A lap brüsszeli tudósítója, Thomas Gutschker úgy tudja, hogy a politikus sorra telefonált az EPP-hez tartozó Néppárt vezetőivel. Annak igyekezett őket megnyerni, hogy az FPÖ-ÖVP-kabinet is tartson ki a jogállam, az európai integráció és Ukrajna támogatása mellett. Azaz a kulisszák mögött nyomást fejt ki.
Die Zeit
Jobbratolódás zajlik Ausztriában, a kereszténydemokraták szélsebesen bontják le a Szabadságpárt ellen emelt tűzfalat, amit úgy adnak el, hogy az államnak tesznek vele szolgálatot. Ami történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép. Így értékeli a két szerző, Christian Bartlau és Florian Gasser, külön kiemelve, hogy az ÖVP újdonsült vezére éppen kövezi az utat az FPÖ számára a Kancellári Hivatalba, de mossa kezeit: ő aztán nem tehet semmiről.
Fel nem foghatja, mire jó az utóbbi napok felhajtása, mintha teljesen normális hatalomváltásról, és nem igazi fordulópontról lenne szó. A konzervatívok teljesen ráálltak a szélsőjobb vonalára, az pedig a maga részéről azt csinálja, amit a Gyáriparok Szövetsége, valamint a Gazdasági Kamara mindig is akart: csak a kiadási oldalt fogja vissza a költségvetésben. Vagyis nem tesz plusz terhet a gazdagok vállára.
A kereszténydemokraták egyetlen tilalomfát állítottak fel: szó sem lehet az uniós kilépésről. Ilyesmit Kicklék a szájukra nem vennének, választási programjuk „mindössze” azt követeli, hogy le kell állítani a befizetéseket Brüsszelnek, mert az nem teljesíti feladatát. Azaz túl sok migránst enged be.
Amikor Stockert megkérdezték, mitévő lenne, ha leendő szövetségese megvétózná az uniós szankciókat Oroszország ellen, azt válaszolta, hogy ő nem az FPÖ dadusa. Ez a kifogás még jól jöhet, amikor a Szabadságpárt vezére igazából beindul.
New York Times
A távozó Biden-kormányzat két kulcsminisztere nyomatékosan ajánlja Trumpnak és csapatának, hogy éljenek azokkal az eszközökkel, amelyeket az eddigi adminisztráció ad a kezükbe az ukrajnai válság rendezésére. Blinken, a külügyi, illetve Austin, a védelmi tárca gazdája a vendégkommentárban felhívja a figyelmet, hogy Putyin terve egyáltalán nem a békét szolgálja.
A háború nem érte el célját, Moszkva hatalma jócskán csökkent, még Asszadot sem tudta megvédeni. Hogy az ukránok ennyire szívósan tartják magukat, az elsősorban az ő érdemük, de szerepet játszott benne a határozott washingtoni támogatás is. Erre a sikerre Amerikának építenie kell. Ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a határokat nem lehet katonai erővel újravonni.
És Putyin mostanában súlyos gondokkal szembesül. A nyugati partnerek mind több katonai segítséget nyújtanak Kijevnek, miközben az oroszok naponta átlagosan 1500 embert veszítenek. A halottaik és sebesülteik száma meghaladja a 700 ezret. Úgyhogy a Kreml kénytelen fontolóra venni, rendeljen-e el újabb mozgósítást, vagy inkább tárgyaljon.
Az Egyesült Államok a szankciókkal is az utóbbi választás felé tereli Moszkvát. A Trump-adminisztrációnak fel kell használnia ezeket az ütőkártyákat, az erő segítségével kell elérnie a békét. Mert különben az oroszok összeszedik magukat és egyáltalán nem kizárt, hogy seregeik újra megindulnak. Akkor pedig a béke a megadás útján jönne létre, illetve igazából minden volna, csak nem béke.
Sem Ukrajna, sem Európa, sem Amerika barátai, sem pedig az USA számára, mert az kénytelen volna növelni katonai kiadásait, miközben nagyobb kockázatot jelentene számára, hogy védekezzen a felbátorodott Oroszországgal, valamint más autokratákkal, a káosz vámszedőivel szemben, akik le akarják rombolni a szabályokra épülő rendet.
FT
Trump az amerikai liberális demokráciát fenyegeti és csak remélni lehet, hogy a nemzet nem fogja könnyelműen feladni a Felvilágosodás hagyományait – fejti ki Martin Wolf, a lap fő gazdasági elemzője. Azt egyértelműnek tartja, hogy a politikus az ismert forgatókönyvet követi, amikor illiberális államot, más néven diktatúrát kíván bevezetni. Ahol minden egyetlen ember döntésétől függ és őt jóformán semmiért nem lehet kérdőre vonni.
A két neves tudós, Levitsky és Ziblatt úgy értékeli, hogy már igencsak előrehaladt az intézményes öngyilkosság, mivel sorra veszik át az irányítást a világban az autoriter erők. Az új elnök várhatóan Amerikában is fegyverként veti majd az államgépezetet.
Timothy Snyder szerint, hogy kiket jelölt Trump az egészségügyi, az igazságügyi és a védelmi tárca, továbbá a titkosszolgálatok élére, az fejvesztő csapással ér fel. Részben, mert a kiválasztottak hozzá nem értése, illetve rosszakarata hatalmas károkat okoz az állam működésének. De a demokráciának nem különben, miután a kormányzat harcot hirdetett a „belső ellenséggel” szemben.
Az önjelölt autokraták szoktak így viselkedni. Viszont az ilyen rombolás, amihez előreláthatólag súlyos gazdasági bajok társulnak, Trump ellen hangolhatja a közvéleményt, márpedig neki csekély a többsége. És ha nem változtatják meg az alkotmányt, akkor csak 4 évet tölthet a Fehér Házban. Tehát mostantól kezdve előreláthatólag csökken a befolyása a közvéleményre, de a pártjára is.
Populista demagógként ugyan kivételesek a képességei, ám mivel ilyen mértékben nyomul, ezt alighanem rossz néven veszi tőle az átlagember. Ám az ország megosztott és sokan elvesztették hitüket a demokráciában. Ha ez így marad, arra rámehet a jogállam. A fő kérdés, hogy mennyire ellenállóak a demokratikus intézmények. Főleg azok, amelyek a választások tisztaságára ügyelnek, mert az elnök és pribékjei félnek a büntetéstől, ezért minden bizonnyal a szabályok megfirkálásán lesznek.
Ha ez sikerül nekik, akkor az a játék végét jelentheti. Ez esetben pedig a liberális demokrácia súlyos veszélybe kerülhet az egész világon.
Neue Kronen Zeitung
Európában jön fel a szélsőjobb: Magyarországon és Szlovákiában már hatalmon van, három másik államban pedig a kormányrúd megszerzésére készül: Ausztriában, Németországban és Franciaországban. Igaz, más-más úton – hangsúlyozza Kurt Seinitz, a neves külpolitikai szemleíró.
A franciáknál Le Pennek jó esélyei vannak a két év múlva esedékes elnökválasztáson. Jelszava az, hogy lopakodva kell becserkészni az Elysée-palotát. A németeknél viszont az AfD pont ellenkező irányban próbálkozik: a hétvégi pártkongresszuson Weider, a kancellárjelölt előkapta a sifonérből a szélsőséges jelszavakat. Ám ők így belátható időn belül nem lesznek szalonképesek, és megmaradnak keletnémet jelenségnek.
Ausztriában Kickl egyelőre nem fordította fel a kártyáit. Mindenki azt lesi, mennyire tartja magát korábbi kijelentéseihez. Orbán vagy Meloni útját követi-e, tehát, hogy békebontó lesz, vagy modus vivendit talál az Unióval.
Utólag azonban megállapítható, hogy nem ő ragadta magához a hatalmat, hanem azt a lábaihoz tette a köztársaság.
Der Standard
Egy neves osztrák politikai elemző azt tanácsolja, hogy a világ vegye komolyan Trumpot, mivel az kétségbe vonja más államok területi integritását és ezzel a globális rendet veszélyezteti. Stefan Lehne, aki a Carnegie Europe vendégkutatója, korábban pedig a bécsi Külügy magas rangú munkatársa volt, korunk egyik legfenyegetőbb jelenségének nevezi, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét.
Oroszország már 2008, Grúzia megtámadása óta az egykori birodalom helyreállításán dolgozik. Az Ukrajna elleni agresszióval csupán magasabb szintre emelte ezt a politikát. Kína területi uralomra tör a Dél-Kínai-tengeren, fokozza a fenyegetést Tajvan ellen.
Most pedig a következő amerikai elnök beszáll a duóba. Lehetne mondani, hogy Trump csupán izmozik, próbálja elbizonytalanítani leendő tárgyalópartnereit. Annnyit mindenképpen tudni lehet róla, hogy nem jellemzőek rá a Putyin-féle hódító hadjárat. De nagyon is megfontolandó, hogy ki akarja bővíteni az Egyesült Államok területét. Ehhez járul, hogy nyíltan megveti a nemzetközi szabályokat és szervezeteket. Vagyis aláássa a rendet a világban.
Süddeutsche Zeitung
A Trump körül csoportosuló tech milliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, amit saját külön világukban, digitális libertarianizmusként fejlesztettek ki, ám most érvényesíteni óhajtják a társadalomban is. Így látja Andrian Kreye, a tárca rovat vezetője. Mint írja, ezek az emberek igencsak különfélék. Muskot az ösztönei vezérlik, akárcsak a következő elnököt. Ezzel szemben Peter Thiele a Stanfordon szerzett diplomát.
De az közös bennük, hogy most nem hivatalosan hatalomra kerülnek. Arra használták pénzüket, befolyásukat, hogy a saját emberüket juttassák be a Fehér Házba. Zuckerberg, Bezos és a többiek tartoznak ide. Előbbi most visszatérhet erősen retrográd világképéhez. Valamennyien azt várják, hogy leáll ellenük a Biden idején indult kartelleljárás, valamint hogy nem lesz semmi a nagy közösségi platformok megregulázásából. Meg hogy megszilárdíthatják monopóliumukat a digitális térben.
Politikai felfogásukra az jellemző, hogy burkoltan a történelem tévedésének minősítik a demokráciát, de a nemzetállamot is. A szemükben a kormányok nem arra vannak, hogy a közjót szolgálják a többségi akarat alapján. Egy szabályozatlan közegben lettek nagyok, ahol a bázisdemokrácia érvényesült. Nem kérnek az állam hatalmából és az intézmények ellen vannak, úgy általában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >