Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól a NIS, az olaj- és gázipari cég tulajdonának 50%-át – a kormány részesedése nem éri el a 30%-ot. Az oroszokat március 12-éig kell kiebrudalni, részvényeiket a magyar óriás cég veheti meg. De az csak az egyik csapás, amely a szerb gázellátást érte. A másik az, hogy Azerbajdzsán bejelentette: vis maior miatt egyelőre nem tud földgázt szállítani az országnak. Napi 1,7 millió köbméterről van szó. Úgyhogy most szorult helyzetbe került Vučić, aki jó egy évtizede mutat be geopolitikai kötéltáncot, vagyis tanúsít megértést a nyugati értékek iránt, ugyanakkor szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal és Kínával. Az elnök azt hangoztatta, hogy a célpont nem Szerbia, a távozó Biden-adminisztráció átfogó támadást intéz Oroszország ellen. De a szankció kiütheti az orosz befolyás egyik legfőbb pillérét. A kérdés ugyanakkor az, hogy mi van a bakui lépés mögött, hiszen kifejezetten jó a viszony Alijev és Vučić között. Felmerült, hogy a Kreml igyekszik ily módon nyomást gyakorolni eddigi szövetségesére. A szerb vezető egyébként is válsággal küszködik, mivel hetek óta zajlanak a tüntetések a felelősök megbüntetését követelve, miután Újvidéken 15-en meghaltak, amikor leszakadt a pályaudvar előtetője. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Az orbáni haveri kapitalizmus miatt Magyarország számára elúszott jó egymilliárd eurónyi brüsszeli támogatás, Svájc azonban, noha osztja az európai aggályokat, az EU-val kötött megállapodás alapján továbbra is ad pénzeket a magyar kormánynak a felzárkózás céljaira. Ez pedig kritikus kérdéseket vet fel – húzza alá Daniel Friedli, a lap munkatársa.
A miniszterelnök fel volt háborodva, hogy hoppon maradt, de nem segített a kirohanása. Most először az Unió büntetés céljából végleg megvonta a szóban forgó összeget. A Fidesznek két éve lett volna, hogy betömködje a jogállamon mutatkozó lyukakat. A hatalom hajlamos korrupcióra és nepotizmusra, főleg, amikor a közbeszerzési megbízásokat ítélik oda.
E gondok miatt Norvégia már leállította 200 millió euró folyósítását, a magyar vezetés azonban számíthat Svájcra, amely 87,6 milliót tart fenn ilyen célokra, egészen pontosan a geotermikus energia hasznosítására, az ivóvízellátás javítására, a kis- és középvállalatok támogatására, valamint szakképzésre.
A berni külügy arra hivatkozik, hogy ez a konstrukció az uniós mechanizmusoktól függetlenül működik, és elsősorban a magyar lakosságnak kíván vele segíteni. De vannak biztosítékok, hogy leállítsák, ha a konkrét tervek kapcsán bármiféle jogállami kifogások vetődnek fel. Végső soron akár még törölni is lehet ezeket az anyagi eszközöket.
A szélsőjobbos Svájci Néppárt nem ért egyet a kohéziós juttatásokkal, azzal azonban nincs baja, hogy abból az orbáni Magyarország profitál. A szocialisták azon a véleményen vannak, hogy folytatni kell a programot, ahol az a helyi lakosság javát szolgálja és civil partnerekkel bonyolítják el. Ám óvatosan kell eljárni ott, amikor a kormány is részese a mechanizmusnak.
Minél tovább tart Magyarországgal a jogállami vita, annál több összegről mondhat le a magyar kormány. Orbán ezt azonban nem akarja tudomásul venni. Már többször is fenyegetőzött, hogy ha az EU nem tér jobb belátásra, blokkolni fogja a következő hosszútávú költségvetés jóváhagyását.
Die Welt
Az elemzés egyetért azzal, hogy a magyar uniós elnökség sokat nem osztott és szorzott, de hozzáteszi, hogy ez nem kizárólag Orbán hibája. Mindenesetre a politikus megadta az alaphangot, amikor még a tisztség átvétele előtt – Trump után szabadon - kiadta a jelszót: Tegyük Újra Naggyá Európát. Ám – mutat rá a szerző, Stefan Beutelsbacher – nagy befolyást nem gyakorolt az eseményekre, pedig elvileg meglett volna rá a lehetősége.
Ő maga persze hatalmas sikerként értékelte az eltelt hat hónapot, de pl. Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője megjegyzi, hogy a magyarok egyáltalán nem törekedtek megállapodásra, nem a kompromisszumkeresés jellemezte őket.
Kiderült ez mindjárt az elején a kormányfő moszkvai, pekingi és mar-a-lagói útjából. Továbbá összesen 8 törvényjavaslatot hoztak tető alá, ami édeskevés, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy pont a magyar elnökség idején álltak fel az új összetételű európai intézmények. Orbán nemigen foglalkozott a földrész bajaival. Pedig téma lett volna, elég, ha a Draghi-jelentésre gondolunk a szervezet gazdasági lemaradásáról.
Viszont sajátos ötleteivel sorra provokálta a többieket, pl. amikor közölte, hogy buszokkal migránsokat küld Brüsszelbe. De végig ilyen nyögvenyelősen ment. Sőt, decemberben Magyarország pá-pát inthetett egymilliárd eurónak. Brüsszelből nézve ugyanis az Orbán-kormány keveset tett odahaza a korrupció ellen és megsértette a közösség alapértékeit.
New York Times
Serge Schmemann, a szerkesztőségi bizottság tagja, korábbi moszkvai tudósító látja, hogy bajban van a liberális demokrácia, de attól nem kell tartani, hogy egyhamar vége lenne. Elismeri ugyan, hogy Trump választási sikere és egy sor más demokráciában tapasztalható politikai felfordulás a válság érzetét kelti. Tehát, hogy jönnek fel a tekintélyelvűek, akik meglovagolják a gazdasági nehézségeket, a gyors társadalmi átalakulások okozta aggodalmakat, a tömeges migrációt, a dezinformációt, valamint az általános rossz klímát.
Ausztriának a 2. világháború óta először szélsőjobbos kancellárja lehet, Orbán Viktor továbbra is büszkén tapod a demokrácián, de nagy bajok vannak a németeknél, franciáknál, a kanadaiaknál is. Olaszországot posztfasiszta párt irányítja. Úgy tűnik, a demagógok előretörnek a földrész minden szegletében. Még rosszabb hírek érkeznek Izraelből, Indiából és Dél-Koreából.
A benyomás az, hogy a munkások mindenütt elvesztik hitüket a bejáratott rendben, és a szélsőség felé tendálnak, beállnak a populisták mögé. Ám kérdés, hogy valóban tartani kell-e a demokrácia általános visszaszorulásától, és ami még rosszabb: a liberális demokrácia összeomlásától. Ám ha egyenként megnézzük az érintett országokat, azt látjuk, hogy a mozgatórugó leginkább a hatalmon lévőkkel szembeni elutasítás és nem a szélsőjobb térfoglalása.
És az azért megnyugtató, hogy a liberális demokráciát nem fenyegeti a végzet, inkább több vihar egyszerre sújtja, ám a demokráciák általában mindig megtalálják a módját, hogy kiállják a megpróbáltatásokat.
Neue Zürcher Zeitung
Oroszország afelé tart, hogy területét tekintve óriás, ám demográfiai szempontból törpe legyen, részben alighanem pont ez mozgatja Putyin háborúját, mármint hogy szláv vérrel frissítse fel nemzetét – fejti ki Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New Yorki Egyetem professzora. Úgy értékelik, hogy az orosz népesség fogyása rémálom az elnök számára.
Világjelenség, hogy egyre kevesebb gyerek születik, de az orosz elnök számára ez a kérdés minden mást felülír, mivel a Szovjetunió bukása óta Oroszország lakosság 17 millióval csökkent. És úgy néz ki, hogy hasztalannak bizonyultak a családtámogatási programok, e szempontból sokkal inkább a szomszédos területek elfoglalása volt a legsikeresebb. A Krím megszállásával pl. 2,4 millióval nőtt az oroszok száma.
Ez azért fontos az államfő számára, mert ő elsősorban biztonsági problémának tekinti, hogy nagy maradjon a nemzet. Hatalma zsugorodásaként éli meg a demográfiai visszaesést. Ezért nála a neoimperialista háborút jelentős részben az magyarázza: nehogy veszedelmes mértékben fogyjon az orosz. Ez oka annak, hogy annyi ukrán gyereket áthurcoltak orosz földre. Az ukránok eleve „tartalékhadseregként” jönnek számításba Moszkva számára, miután Oroszországban a bevándorlók többsége nem szláv és egyes kisebbségek sokkal gyorsabb ütemben szaporodnak, mint a többségi lakosság.
A jelenség mögött a Kreml a dekadens Nyugat befolyását véli felfedezni, de ugyanez a véleménye pl. az szintén autoriter iráni mullahoknak is.
Die Presse
Mintha a Trump jelentette fenyegetés nem volna önmagában elegendő: ha Kickl áll Austria élére, bővül a Putyin-barát, Brüsszel-ellenes tömb – állapítja meg Vlagyimir Vertlieb, a Leningrádban született író, aki 1981 óta él osztrák földön. Emlékeztet arra, hogy a Szabadságpárt kezdettől fogva egykori nácik, jobboldali radikálisok és identitáriusok gyűjtőhelye volt, alapból idegen-, illetve muszlimellenesek.
De felbukkannak a soraikban antiszemita, rasszista, embergyűlölő hangok is, egyes tagok megszépítik a náci időket. Úgyhogy most holokauszt túlélők és leszármazottak rosszul érzik magukat.
Orbánhoz és Ficohoz Kickl is csatlakozik, e csoport számára nem természetes, hogy támogassa Ukrajnát, viszont Putyin és Trump számára szívesen fogadott szövetségesek. De mintha a Nyugat azon dolgozna, hogy Kijev védőbástya legyen a „keleti veszéllyel” szemben, ugyanakkor Moszkva még csak véletlenül se tekintse úgy, hogy a NATO provokálja. Továbbá nehogy egy vesztes háború miatt destabilizálódjon, és abból fenyegetés nőjön ki az egész világ számára.
Trump nyugalmat akar a kontinensen, hogy a Csendes-óceán térségére és más, fontos kérdésekre összpontosíthasson. Legtöbb híve számára édes mindegy, mi lesz az ukránokkal. Európában ugyanakkor sokan Putyin megbékítését szorgalmazzák. E reakciós csoportnak a része az FPÖ is.
A megválasztott amerikai elnök csodálja orosz kollégáját, fordítva viszont aligha van így. A jelek inkább arra utalnak, hogy a Kreml ura „hasznos idiótának” tekinti a másikat. De ideológiájuk között nagy hasonlatosságokat találni: rasszizmust, melegellenességet, az állam, a nagy üzlet összefonódásét, a személyes meggazdagodás forszírozását, urambátyám-rendszert, kevés szociális érzékenységet, a hagyományos nemi szerepek kihangsúlyozását, a kis ember iránt érzett megvetést, a klímaváltozás tagadását, az imperializmust, a saját ország, kultúra és történelem jelentőségének soviniszta eltúlzását.
Mindennek sajnos, sok követője van Európában. Ám a földrész sorsa nem függhet két, öreg fehér ember és az olyan támogatók szeszélyétől, mint amilyen Kickl is. De sajnos úgy néz ki, hogy a Szabadságpárt már csak Ausztria földrajzi helyzete folytán is különleges veszélyt jelent a kontinens biztonságára nézve. Omladozik a tűzfal az ilyen pártok ellen, de Trump és Putyin bizonyosan örül neki.
Washington Post
Biden középutas külpolitikát tűzött ki célul, de menet közben eltért az iránytól, és nem tudta megfékezni a világrendet fenyegető viharokat – hangsúlyozza a biztonságpolitikai szakíró, David Ignatius.
A búcsúzó elnök érdemei közé sorolja, hogy új erőt lehelt a NATO-ba, új szövetséget hozott tető alá Ázsiában, megvédte Ukrajnát és közben nem keveredett közvetlen viszályba Oroszországgal, továbbra sziklaszilárdan kiállt Izrael mellett.
Ám a mérlege mégsem jó, sőt, félő, hogy a világ gyengült e 4 év alatt. Ennek oka a jellemében keresendő, mert ő közmegegyezést keresett, amikor az egész Földön kiéleződtek az ellentétek. Védte a status quót, noha az emberek változásért kiáltottak. Bebizonyította, hogy igencsak ért a szakterületéhez, de az is kiderült, hogy a kompromisszumos politikának milyen jelentős korlátjai vannak.
Ukrajna esettanulmányul szolgál, mármint hogy milyen erényei és gyengeségei vannak Bidennek. Az ukránok győzelmét kívánta elősegíteni, de úgy, hogy a NATO maradjon ki a fegyveres konfliktusból. Ám ily módon hátráltatta, hogy Kijev felülkerekedhessen.
A középen igyekezett egyensúlyozni Gáza kapcsán is: próbálta afelé terelni Izraelt, hogy minél kevesebb legyen a palesztin civil áldozat, ugyanakkor továbbra is küldött fegyvereket Netanjahunak, bár nem bízott benne.
Az utolsó próba Kína volt, de sok jó sült ki abból, hogy nem akart teljes ütközést, és próbált igazodni Peking növekvő hatalmához. És most olyasvalaki kerül a kormányrúdhoz Washingtonban, akire a ’durr bele’-megközelítés a jellemző. Trump a Nobel-békedíjra ácsingózik. Fel fogja forgatni a világot, mert célja, hogy helyreállítsa az USA pozícióit és békét érjen el. Alighanem hamarabb visszasírjuk Biden óvatos, mértéktartó politikáját, mint ahogy azt hisszük.
Következő cikk: Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >
A magyar kormány egyik legfontosabb tagját tette indexre az amerikai pénzügyi tárca
Egy NATO-szövetséges esetében még nemigen fordult elő ilyen szankció. Jelzi azonban, milyen mélyre süllyedt a kétoldalú >
Trump és Grönland
Hszi kínai elnök láthatólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni amerikai kollégájával. Ennek ellenlépéseként valamit a következő >