Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és a jelszó az lehetne: Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot. Mert amikor pl. azt hajtogatja, hogy mesterséges határok húzódnak az USA és Kanada között, akkor ugyanazt mondja, mint Putyin az orosz államról, illetve Ukrajnáról.
Viszont nem teljesen légből kapott, amit Panama és Grönland kapcsán emleget, noha a csatornát kezelő hatóságok felelősen dolgoznak és semmiképpen nem diszkriminálják az Egyesült Államokat. Arra sincs bizonyíték, hogy a kínai hadsereg bármilyen befolyást gyakorolna az övezetben.
Ellenben ha Washington segíteni akar Pekingnek, hogy az még jobban kiépítse kapcsolatait Latin-Amerikában, akkor ennek a legjobb módja az, ha az USA gyarmatosítja az átkelőt. Az egész térségben megújulnának a félelmek az amerikai neoimperializmus miatt.
Grönland azért lesz egyre inkább kulcsfontosságú, mert olvad az örök jég (Trump kamunak tartja a klímaváltozást!), így új hajózó utak nyílnak, amelyekre Oroszország és Kína ki akarja terjeszteni az ellenőrzését. Ám hogy ezt megakadályozza, ahhoz az új elnöknek nem kell megszereznie a szigetet.
Amerika azért lett ekkora hatalom, mert képes volt meggyőzni rengeteg országot a világban, hogy nem szűk önérdek vezérli, hanem békét, stabilitást, rendet akar mindenkinek. Ám amit a következő elnök felvet, az csak arra jó, hogy Oroszország és Kína ismét nagy legyen.
FT
A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy Trump nem gondolja végig, miket beszél, ezért úgy jelenik meg, mintha terjeszkedni akarna és ez nyugtalanítja a szövetségeseket. Amit a legutóbbi sajtótájékoztatón előadott, az azt támasztotta alá, mekkora rombolással fenyeget a 2. időszaka. Nem volt hajlandó kizárni, hogy fegyverrel foglalja el Grönlandot és a Panama-csatornát.
Az sosem volt egyszerű, hogy bárki pontosan kalibrálni tudja, mennyi hitelt szabad adni a szavainak. Nem először hozakodik elő Grönland megvásárlással és az elképzelés nem is képtelenség, részben azért, mert arrafelé a föld mélye hatalmas természeti lelőhelyeket rejt, részben pedig azért, mert a terület stratégiai fontosságú az ott elhaladó hajózó utak miatt.
Viszont ahogy tálalja, az könnyen alááshatja a nyugati demokráciák érvét, miszerint Putyin megszegi a nemzetközi jogot, amikor megpróbálja visszaszerezni Ukrajnát. De ugyanez érvényes arra is, ha Peking netán megindul Tajvan ellen. Ellenben megerősíti a véleményt a 3. világban, hogy a nyugati szövetségesek szükség esetén simán alkalmaznak erőszakot, amikor úgy hozza az érdekük.
De még ennél is nagyobb kárt okoz, hogy – amint azt a francia külügyminiszter megfogalmazta – visszatérhetünk az ököljoghoz, illetve az erősebb hatalmak megszabhatják a kisebb országok jövőjét. Putyin évek óta ezt szajkózza. Azon felül Moszkva és Kína arra a gondolatra juthat, hogy meg lehet állapodni a Fehér Ház leendő lakójával területek felosztásáról.
Ha a politikus bármit is tesz, hogy valóra váltsa most megpendített kósza ötleteit, akkor viharosnak ígérkezik az újabb elnöksége. Ám ha az derül ki, hogy csupán a száját tépi, akkor a külföldi partnerek megtanulják helyén kezelni ezeket a kijelentéseket. Ha nem lehet hitelt adni egy amerikai elnök szavának, az még inkább veszélyessé teszi a világot.
Bloomberg
A NATO egyesített erőinek korábbi főparancsnoka nagyon egyetért Trumppal abban, hogy Grönland létfontosságú az USA nemzeti érdekei szempontjából, hiszen nem csupán az NATO északi szárnyát, hanem magát az USA-t is védi. Stavridis pontosan tudja, hogy miről beszélt, mert többször megfordult az ottani amerikai támaszponton. Ezért azt javasolja, hogy a megválasztott elnök az üzletemberi képességeit vegye elő, és ne hódítóként lépjen fel.
Mert az igaz, hogy pártatlanul értékes ingatlanról van szó. Geopolitikai fontosságát egyrészt az adja, hogy őrzi az átjárót, amelyen át az orosz haditengerészet kijuthat az Atlanti-óceánra. A thulei bázis a sarkponttól 1200 kilométerre északra található, van mélytengeri kikötője és 5 kilométer hosszú leszállópályája. De a legfőbb, hogy ott dolgoznak az előrejelző radarok, amelyek összekötik a NATO és az USA légvédelmi rendszerét.
Másrészt nagyon lényegesek Grönland természeti kincsei, és azokra Peking szemet vetett. Harmadrészt pedig a felmelegedés kedvezően hat a sziget nagy részén. Mivel eladás, illetve megszállás nincs kilátásban, az a legjobb, ha az Egyesült Államok erősíti a sokrétű kapcsolatokat Dániával, illetve a szigettel. De ne támogassa a terület függetlenségét, mert az a három érintett közül senkinek sem volna jó.
Wall Street Journal
A vezércikk azt ajánlja Trumpnak, hogy ha tényleg 5%-ra akarja emelni az éves katonai kiadásokat a NATO-tagoknál, akkor kezdje mindjárt az Egyesült Államoknál. Persze a szövetségesek nem látnak világosan, hogy amikor meghirdette az ötletet, csupán trollkodott vagy netán komolyan gondolta?
A 32 kormány közül jelenleg már 23 eleget tesz a 2%-os kötelezettségnek, ami nagy változás a 2017-es négyhez képest. Az előrelépésért az érdem részben a következő amerikai elnöké, mert első mandátuma idején élesen kirohant azok ellen a partnerek ellen, amelyek potyautas módjára viselkedtek, amikor a közös biztonságról volt szó.
De még inkább Putyinnak jár a köszönet, mert a háború megindításával rádöbbentette mind a politikusokat, mind a választókat, hogy még mindig veszélyes világot élünk. De ha Trump most 5%-ot akar, hát, csak rajta. Washington legutóbb 3,4%-ot fordított katonai célokra, ami nem elegendő ilyen veszedelmes időkben.
Hogy növekedjen az arány, ahhoz meg kellene szabadulni felesleges céloktól és meg kellene reformálni a jogcímeket De gond van a hadiipar teljesítőképességével is. Európa nem tud elég lőszert gyártani Ukrajnának, emellett e az amerikai készleteket sem lehet a kívánt ütemben feltölteni.
Washington Post
A biztonságpolitikai szakíró, Josh Rogin azt hangsúlyozza, hogy Trumpnak nem szabad lépre mennie Ukrajnában, mert Putyin csapdát állít neki. Az persze jó, hogy a leendő amerikai kormányzat már nem egy, hanem a 100 nap alatt akar véget vetni a viszálynak, de a sietség Moszkvának kedvez. Hiszen azt látja, hogy ha elhúzza a dolgot, akkor engedményeket tud kipréselni Washingtonból, miután azt szorítja az önmaga által megjelölt határidő és akkor már a béke feltételei sem annyira fontosak.
Ez pedig gyengíti a ukránokat, ellentéteket kelt a NATO-szövetségesek között és időt ad a Kremlnek, hogy megszilárdítsa területi hódításait. Ha nem akar pórul járni, az új elnöknek is fel kell ismernie, amire minden érintett elődje rájött: orosz kollégája nem békét akar, hanem uralmat. Csak a nyomásra reagál
Egyelőre a nyilatkozataiból azonban az derül ki, hogy nem hajlandó kompromisszumra, a hadszíntéren mind agresszívebb. Tavaly közzétett feltételeiből az tűnik ki, hogy egyértelműen ellenőrizni kívánja Ukrajnát, ám ezt még Trump sem fogja elfogadni.
Zelenszkij ugyanakkor szorult helyzetben van, mert nem léphet túl azon, hogy Amerika megkurtítja ország támogatását, viszont nem kelheti azt a benyomást, hogy akadályozza a békét. Putyin mindazonáltal kizárólag úgy lehet jobb belátásra bírni, ha megnő számára az invázió költsége. Ezért növelni kell a Kijevnek küldött katonai segítséget, keményebb szankciókat kell életbe léptetni és fokozni kell a NATO jelenlétét Kelet-Európában.
FAZ
A jobboldali lap kiadója megrója a kancellárt, mert az ugyan a béke emberének tünteti fel magát, ám bármennyire is elengedhetetlen volna, nem hajlandó fokozni a támogatást Kijev számára. Az látszik, hogy az ő szemében a választási küzdelem többet számít, mint Ukrajna létharca.
Berthold Kohler felidézi, hogy már Trump sem gondolja egy nap alatt elhallgattatni a fegyvereket, immár hat hónapot szán rá, de az sem világos, hogy ennyi idő alatt miként akarja elérni. Feltételezések szerint megfenyegeti orosz kollégáját, hogy még több hadianyagot küld Kijevnek, ha Moszkva nem megy bele a tűzszünetbe.
Zelenszkijnek pedig azt jelzi, hogy az lemondhat az amerikai segélyekről, ha nem enged át elfoglalt területeket az ellenségnek. Ha ez a variáns jön be, Európának mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Nem lesz elegendő az a 3 milliárd euró sem, amelyet a német védelmi, illetve külügyminiszter pótlólag szán az ukránoknak.
Ezzel együtt az összeg erős jelzés volna arra, hogy Berlin továbbra is megtámadott ország mögött áll. Ám mivel Scholz erre nem hajlandó, felvetődik, hogy mitől fél jobban: attól, hogy további eladósodással vádolják meg, vagy attól, hogy az AfD és a Wagenknecht-mozgalom propagandája háborúpártinak minősíti?
Die Zeit
Hogy Trumpot elmarasztalta ugyan a bíróság, de büntetéssel nem sújtotta, annak súlyos az üzenete: arról tanúskodik, hogy a jogállam már csupán jelképes lépéseket tud tenni ellene. Még csak nem is bocsátotta próbára, pedig az adott ügyben akár szabadságvesztést is ki lehetett volna szabni – fejti ki a washingtoni tudósító, Johanna Roth.
Szóval immár az igazságszolgáltatás is tehetetlen, de hát olyasvalakiről van szó, aki 9 nap múlva elnök lesz. A bíró éppen arra hivatkozott, hogy a politikus ebben a minőségében különleges védelem illeti meg, ám az inkább a hivatalának, semmint neki magának szól. Viszont Trump most úgy kezdi meg újabb időszakát, hogy gyakorlatilag bűnösnek nyilvánították, és erre még egyetlen más elnök esetében sem volt példa az USA történetében.
A választási győzelmét nagyrészt annak köszönheti, hogy fennen hangoztatta: politikai okokból zajlott ellene az eljárás. Január 20-ától viszont bármilyen bűncselekményt elkövethet, csak azt kell mondania, hogy hivatalos minőségében csinálta, mert a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben előre mentesítette minden következmény alól.
Azaz az elnök mostantól kezdve a törvény felett áll. De a tegnapi verdiktbe sem nyugszik bele – lélektani okokra hivatkozva – és alighanem ugyanilyen megfontolásból próbálja meggátolni, hogy az illetékes különmegbízott nyilvánosságra hozza, milyen szerepet játszott Trump négy éve a törvényhozás ostromában.
Több per is folyamatban van ellen, de nagyon úgy tűnik, hogy el van szánva: meg akarja mutatni hatalmát a jogállamnak, miután úgy érzi, hogy az becsapta.
Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >
A magyar kormány egyik legfontosabb tagját tette indexre az amerikai pénzügyi tárca
Egy NATO-szövetséges esetében még nemigen fordult elő ilyen szankció. Jelzi azonban, milyen mélyre süllyedt a kétoldalú >
Trump és Grönland
Hszi kínai elnök láthatólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni amerikai kollégájával. Ennek ellenlépéseként valamit a következő >
Guardian: Nem lesz könnyű Rogánt levetetni a listáról
Amerika 3 év után hozta meg a döntést Rogán ellen, akit gyakran propaganda miniszterként emlegetnek és >