Ma Gyöngyvér, Szeverinusz, Szörény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajna nagy dilemmája: Zelenszkij a békediktátumtól tart
Az amerikai elnök már most nyomást fejt ki Kijevre, ám a lakosság és a hadsereg egy részének ellenállását váltaná ki, ha az ukrán kormányt kész helyzet elé állítaná Washington. Az új amerikai vezetés különmegbízottja hamarosan személyesen is elmondja: nincs mese, véget kell vetni harcoknak, éspedig villámgyorsan. Az oroszok tavaly 4 ezer négyzetkilométernyi területet hódítottak el. Az USA terve az, hogy ezek az országrészek a kezükön maradnak, ami Ukrajna területének 18%-a. Viszont az ukránok nem csatlakozhatnának a NATO-hoz. Nem tudni, hogy Zelenszkij belemenne-e, és az sem biztos, hogy a katonaság csak úgy lenyelné. A tudósító azt hallotta az egyik páncélos század parancsnokától az arcvonalon, hogy Ukrajnát és Európát is romlásba taszítja minden kísérlet, amelynek célja Putyinnal tárgyalni. Az oroszok csakis az erő nyelvén értenek, viszont az egyezség időt adna nekik, hogy újra felfegyverkezzenek, majd megint meglóduljanak. Stefanie Babst, a NATO volt magas rangú munkatársa arra számít, hogy ha Ukrajna kénytelen feladni saját magát, akkor egy egész ukrán nemzedék lesz bosszúszomjas. Szóval nem ígérkezik könnyű feladatnak Kellogg számára, hogy Trump nevében meggyőzze az ukránokat. Azon kívül miért menne bele Putyin a párbeszédbe? Hiszen az ő körei sem a küzdelem beszüntetésében gondolkodnak.
FT
A vezércikk kiemeli, hogy Ukrajnában csak akkor lehet szó elfogadható megállapodásról, ha a Nyugat nyomást gyakorol Putyinra és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek. Az orosz elnök nem sok hajlandóságot mutat, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz, de a legnagyobb kockázat az, hogy az ukránokat belekényszerítik egy olyan tűzszünetbe, amely nem jó az országnak, sem Európának, sem pedig az USA-nak.
De ha Trump ezt a megoldást választja, az bizonyosan behódolást jelentene Moszkva követelései előtt, beleértve, hogy a szomszéd állam semleges legyen és szereljék le a hadseregét. Ez azonban igen veszélyes volna, mert a csonka Ukrajna visszakerülhet az orosz vonzáskörzetbe, illetve egy következő invázió áldozata lehet.
Zelenszkij ebbe nem mehet bele, még úgy sem, ha emiatt elveszti Washington támogatását. Az európai szövetségesek viszont kötelességüknek éreznék, hogy segítsenek, az USA hozzáállása ugyanakkor felbátorítaná nem csupán Pekinget, hanem Iránt és Észak-Koreát is.
Sokkal jobb lenne, csak persze jóval nehezebb elérni, szóval hogy a támadó fél megtarthatná az ukrán területek egy részét, a többi viszont újjáépülhetne és beléphetne az EU-ba. Csak kérdés, miként lehetne rávenni Putyint, hogy belemenjen. Ehhez sok hadfelszerelést kellene küldeni Zelenszkijnek, viszont fokozódna a veszély, hogy az orosz fél elmélyítené a viszályt.
Emellett megfelelő biztosítékok nélkül fennállna a veszély, hogy a Kreml ismét rászánja magát az invázióra. A garanciákat Európának kell adnia, amihez eddig páratlan erőket és anyagi forrásokat kellene mozgósítania. De még mindig kevesebbe kerülne, mintha a dolgok a jelenlegi irányban mennek tovább.
Neue Zürcher Zeitung
Az ukrán államfő attól fél, hogy Trump békediktátumba kényszeríti bele – jelenti Guillaume Ptak Harkivból, amely mindössze 30 kilométerre van a fronttól. Az amerikai elnök már most nyomást fejt ki Kijevre, ám a lakosság és a hadsereg egy részének ellenállását váltaná ki, ha az ukrán kormányt kész helyzet elé állítaná Washington.
Az új amerikai vezetés különmegbízottja hamarosan személyesen is elmondja: nincs mese, véget kell vetni harcoknak, éspedig villámgyorsan. Az oroszok tavaly 4 ezer négyzetkilométernyi területet hódítottak el. Az USA terve az, hogy ezek az országrészek a kezükön maradnak, ami Ukrajna területének 18%-a. Viszont az ukránok nem csatlakozhatnának a NATO-hoz.
Nem tudni, hogy Zelenszkij belemenne-e, és az sem biztos, hogy a katonaság csak úgy lenyelné. A tudósító azt hallotta az egyik páncélos század parancsnokától az arcvonalon, hogy Ukrajnát és Európát is romlásba taszítja minden kísérlet, amelynek célja Putyinnal tárgyalni. Az oroszok csakis az erő nyelvén értenek, viszont az egyezség időt adna nekik, hogy újra felfegyverkezzenek, majd megint meglóduljanak.
Stefanie Babst, a NATO volt magas rangú munkatársa arra számít, hogy ha Ukrajna kénytelen feladni saját magát, akkor egy egész ukrán nemzedék lesz bosszúszomjas. Szóval nem ígérkezik könnyű feladatnak Kellogg számára, hogy Trump nevében meggyőzze az ukránokat. Azon kívül miért menne bele Putyin a párbeszédbe? Hiszen az ő körei sem a küzdelem beszüntetésében gondolkodnak.
FT
Tévedés egy kalap alá venni az összes európai keményen jobbos pártot, mert közülük nem egy valóban szélsőséges, ám másoknak több alapjuk van azt hangoztatni, hogy demokratikusak az alapjaik – fejti ki John Lloyd, a lap napi felelős szerkesztője. Úgy véli, hogy a politikai paletta jobb szélén a földrészen legalább három irányzatot találni.
Egységesen negatív a vélemény róluk, pedig éles különbségek vannak köztük, ezért ebben az esetben érdemesebb ennek a kategóriának az „új jobboldal” elnevezést adni. Közös bennük, hogy elítélik az EU növekvő hatáskörét, és elutasítják a bevándorlást, amivel széles körben népszerűek.
Csak éppen Meloni pl. szorosan együttműködik von der Leyennel, támogatja Ukrajnát és a NATO-t. Le Pen a háború kapcsán felülvizsgálta oroszbarát álláspontját. Másfelől Moszkva fontos szerepet tölt be ezeknek az erőknek a felemelkedésében. Sok érintett párt Orbánról veszi a példát, és közelebb áll a Kremlhez, mint a Nyugathoz. A legtöbb közülük közép-európai, de a legfontosabb vitathatatlanul az AfD.
Ezek a körök a németeknél, olaszoknál és svédeknél teljesen demokratikusnak vallják magukat, úgy vélik, nem kétséges, hogy a nyugati táborhoz tartoznak. Egy nagyobb csoport, főként a kontinens közepén, már harcosabban EU- és migránsellenes, jobban ragaszkodik a kereszténységhez, a családhoz és a hagyományhoz.
Azután egy harmadik csoport lefedi mind a kettőt: ilyen a Fidesz, a Vox és Chega, valamint mindenekelőtt az AfD. Trump ezt az oldalt fegyvertársnak tekinti, de hogy mit csinál velük kapcsolatban a továbbiakban, az döntő lesz a sorsuk szempontjából. Ideértve, hogy tudnak-e kormányozni.
Szelestey Lajos
Következő cikk: A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán populista agytrösztje szítja a kultúrháborút Skóciában
„Úgy tűnik, hogy a felsőfokú oktatási intézményekbe való befektetés egy szélesebb stratégia része, amelynek célja, hogy >
Egy szélsőjobboldali kancellár? Ausztria példája Németországot is meg kell riasztania
A Süddeutsche Zeitung új bécsi tudósítója úgy látja, hogy nyugodtan félre lehet verni a vészharangokat Németországban >
Ukrajna nagy dilemmája: Zelenszkij a békediktátumtól tart
Az amerikai elnök már most nyomást fejt ki Kijevre, ám a lakosság és a hadsereg egy >
Orosz rulett a köztársasággal
A Der Standard főszerkesztője azt gondolja, hogy amit most csinál az Osztrák Néppárt, az orosz rulett >
Nehammer után itt az özönvíz
Ezt állapítja meg a Die Presse vezércikke, miután több hónap után összeomlottak a hármas koalíció reményei, >
A mumpizmus fenyegetése
Trump és mecénása, Musk azon van, hogy lerombolja a nyugati demokráciákat, ezért mindennél fontosabb, hogy Németország >
Fico a gázvitával terel
Fico csupán elterelésre használja az Ukrajnával kirobbant gázvitát, mivel odahaza nagy bajba került – fejti ki >
Lengyelország az EU élén: Donald Tusk stabilabbá és hitelesebbé teheti Európát?
A magyar elnökség viharos hat hónapja után Lengyelország vette át az uniós váltóbotot, ám kérdés, hogy >
Szégyenletes, hogy a Nyugat még mindig támaszkodik az orosz gázra
Az erősen konzervatív újság a Daily Telegraph véleménye ez. Ily módon ugyanis az a helyzet, hogy >
Ez most tényleg egy új év
A fiataljaink nem harcoltak egyetemeik szabadságáért, az Erasmus programjukért, az öregek veszni hagyták az Akadémiájukat, és >
Mozgásba lendült Trump elbizonytalanítási gépezete
Paul Lendvai ítéli ezt így meg a Standardban, hogy– jelek a falon arra utalnak, hogy a >
A lengyel kormányfőnek van a legnagyobb esélye, hogy súgjon Trumpnak Európából
Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű agytröszt vezető munkatársa ítéli így meg a Guardianben. A >