Ma Genovéva, Gyöngyvér, Benjámin, Dzsenifer névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A lengyel kormányfőnek van a legnagyobb esélye, hogy súgjon Trumpnak Európából
Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű agytröszt vezető munkatársa ítéli így meg a Guardianben. A belső válság miatt német vagy francia vezető szóba sem jön, Tuskot viszont tisztelik az Atlanti-óceán mindkét partján. Varsó véletlenül pont a különc Magyarországtól veszi át az unió soros elnökségét, így meghatározhatja a dolgokat a kulcsfontosságú hónapokban. Lehet, hogy az új amerikai elnök utálja az EU-t, de Lengyelországot szereti. Marcon, Meloni is Orbán is szívesen lenne az, akit Trump adott esetben felhív, ha valami kell neki a földrészről, ám ők nem tudnak olyan közmegegyezést elérni, mint a lengyel politikus. Egy korábbi tengerentúli diplomata azt mondja, ha valaki meg tudja lágyítani a következő elnök szívét az Unió iránt, az Tusk. A lengyel választók rácáfoltak az általános, illiberális irányvonalra és leváltották Kaczynski jobboldali koalícióját, amely foglyul ejtette a bíróságokat, a közmédiát és az állami vállalatokat. Történelmi okokból a lengyelek pontosan érzékelik az orosz hegemónia veszélyét. Tusk ugyanakkor szeretné kihasználni nemzetközi tekintélyét, hogy az ő jelöltje legyen az államfő májusban. Viszont a belpolitika megkötheti a kezét a világszínpadon. Ezzel együtt neki van a legnagyobb esélye, hogy Trump hallgasson rá, és ő tudja leginkább fenntartani Ukrajna európai támogatását, miközben a kontinens a „Donald hurrikánra” készül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
A budapesti tudósító, Kornél Albert szerint Orbán Viktor attól fél, hogy meg kell fizetnie a most következő lengyel uniós elnökség árát. A Brüsszel-ellenes magyar-lengyel szövetség Tusk visszatértével szétesett, emellett nem akármi, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott egy másik tagállam képviselőjének.
Romanowski volt igazságügyi államtitkárról van szó, aki ellen 11 pontban emeltek vádat, és akár 25 évet is kiszabhatnak rá. Egy olyan ország fogadta be, amely tavaly mindössze 11 ember menedékkérelmének adott helyt, két éve pedig tíznek. Ily módon azonban a miniszterelnök hűséges maradt a PiS-hez, ahogy korábban észak-macedón szövetségeséhez is, amikor Budapestre szöktette a jogerősen elítélt kormányfőt, Gruevszkit.
Már nagyon messzinek tűnnek az idők, amikor a magyar és a lengyel vezetés összefogott Brüsszel ellen a „jobboldali forradalom” védelmében. Zgut-Przybylska Edit a lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetétől úgy értékeli, hogy a történtek újabb szöget jelentenek a kétoldalú kapcsolatok koporsójába.
Az Orbán-rezsim egy sor ellenséges jelzést küld a lengyel kormánynak, így pl. hogy oroszbarát követett nevezett ki Varsóba, illetve hogy az állami propaganda folyton leszólja Tuskot. Magyar kollégája olyan ellenségének és vetélytársának veszi a politikust, aki sokkal erősebb a nemzetközi színtéren. Következésképpen Orbánnak az az érdeke, hogy kudarcot valljon Varsó szándéka az előző kabinet több tagjának felelősségre vonására.
A történelmi jó viszonyra utalva a közismert mondást úgy szól, hogy magyar, lengyel - két jó barát, de a kapcsolatnak most alaposan betettek.
Euronews
Kívülállónak minősíti Orbán Viktort a portál év végi összeállítása, amely Európai legfőbb vezetőit értékeli. A magyar elnökséget tiltakozások kísérték, a Bizottság és több tagállam bojkottot hirdetett, miután a politikus elment Moszkvába és Pekingbe.
Az Európai Bíróság napi egymillió eurós bírsággal sújtotta az országot, amiért az nem hajlandó alkalmazni a közös menekültügyi szabályokat. Orbán elvesztette legfőbb szövetségesét a lengyel hatalomváltás után. A közvélemény kutatások azt mutatják, hogy Magyar Péter személyében erős kihívója akadt.
De akár tetszik, akár nem, megmutatta erejét Brüsszelben. Hogy Ukrajna ügyében gyakorta vétóz, az nem szerzett neki barátokat, de mindenképpen ütőkártyát adott a kezébe. Emellett sikeresen tető alá hozta az EP 3. legnagyobb, szélsőjobbos frakcióját, benne Le Penékkel. Mivel valószínűleg sok mindenben egy követ fúj a Trump-kormányzattal, ez alighanem tovább növeli befolyását.
Der Standard
A horvát elnökválasztás győztese veszélyt jelent a NATO egységére nézve, mivel a bezárkózás híve és nála a „Horvátország mindenekelőtt”-elve felülír minden mást, az illiberalizmus leselkedik az országra. Erre figyelmeztet a Balkán-szakértő, Adelheid Wölfl.
A tét az, hogy Milanovic merre viszik a horvátokat, mert neki csak a hazai nemzeti populizmus a fontos. Pont akkor, amikor Európának a katonai szövetségen belül határozottságot és egyértelmű irányvonalat kellene mutatnia, ám itt katasztrofális kép rajzolódik ki.
A politikus sikere beleillik a populista sikerszériába, noha Zágráb idáig megbízható partner volt a NATO-n belül. Ám az ország most az eddiginél jobban ráállhat az illiberális vonalra a magyar és szlovák példa nyomán. De hát Milanovic jobboldali-populista.
FAZ
Fico a hazai gondokról tereli el a figyelmet, amikor jóformán nap mint nap kirohan Ukrajna ellen. Sűrűn fenyegetőzik, gonoszkodik, jó tanácsnak álcázva az ármánykodást. Ezt hangsúlyozza a politikai szerkesztő, Niklas Zimmermann.
A szlovák politikus felveti, hogy Kijev engedjen át területeket az oroszoknak, a kormányfő nem átallja még a Hitler által kikényszerített Müncheni egyezményt is követendő példának beállítani. Emellett továbbra is felkínálja Pozsonyt a béketárgyalások helyszíneként. Ennyire arcátlan még Orbán sincs.
Csakhogy őket, kettejüket más és más rugó mozgatja. A magyar szellemi társtól eltérően a szlovák vezető nem tartja kézben az egész államot. Sőt, ami rosszabb, akár el is veszítheti csekély többségét a parlamentben. Szembehelyezkedtek vele ugyanis olyan szövetséges képviselők, akiknek nem mindegy Ukrajna sorsa, habár az országban erős a Moszkva-barát hangulat.
Amiatt is pofon fenyegeti, hogy ha az orvosok nem kapnak fizetésemelést, sokan közülük kivándorolnak. A politikus a minap magától szóba hozta az új választások lehetőségét. De már most mindent bevet, hogy tereljen és mozgósítson.
Handelsblatt
A szlovák-ukrán gázvita mutatja, Fico milyen szorosan kötődik Moszkvához,– mutat rá Jana-Sophie Brüntjen. Emlékeztet arra, hogy Kijev holnaptól elvileg elzárja az orosz gáztranzit vezeték csapját Európa felé, ezért Pozsony azzal fenyegeti, hogy nem ad neki több áramot, ami jelenleg az ukrán igények egyötödét fedezi.
Az EU-ban és a NATO-ban Orbán mellett ő Putyin legnagyobb szószólója. Azt hangoztatja, hogy a Nyugat a fegyverszállításokkal meghosszabbította a háborút, viszont hatástalanok a szankciók. Egy szlovák politológus szerint olyan, mintha Orbán beszélne belőle. Zelenszkij ugyanakkor azt gyanítja, hogy a véleményben némi orosz gázárkedvezmény is közrejátszik.
Az EU hiába válik le az orosz energiahordozókról, Szlovákia még mindig Moszkvától szerzi be energiaszükségletének kétharmadát. Magyarország szintén azt követeli, hogy Ukrajna továbbítsa az orosz földgázt. Ám kérdés, hogy Kijev belemegy-e abba, amit Orbán javasol, hogy ti. már az orosz-ukrán határon szálljon át a MOL-ra a gáz tulajdonjoga.
Fico ugyanakkor odahaza láthatólag nem képes megőrizni népszerűségét a külpolitika segítségével. Egy felmérés szerint egyre csökken a Smer támogatottsága.
Bloomberg
Lesújtónak tartja a század első 25 évének mérlegét a szemleíró, Adrian Wooldridge. Merthogy Kína, a világ 2. legnagyobb gazdaságának élén egy büszke marxista-leninista áll. India, a földkerekség legnépesebb állama egy illiberális erősember karmaiban van. Orbán Viktor bevitte az EU-ba az illiberális demokráciát. A Freedom House szerint a teljes mértékben demokráciának tekinthető országok száma oly mértékben visszaesett, hogy ma már nehéz eldönteni, nem a demokrácia általános válságáról van-e szó.
Peking és Moszkva létrehozta a tekintélyuralmak tengelyét, hogy visszaszorítja a nyugati szabadelvűséget. Biztonsági szakértők úgy látják, hogy már folyik a háború az autokráciák tömbje ellen. Az EU ugyanakkor megbénult, jön fel a szélsőjobb és aláássa a Nyugat stabilitását.
De vannak sikerek is: pl. rohamosan terjed az internet, csökkent a mélyszegénységben élők száma. Viszont az információs forradalom folytán megrendült a régi orgánumok szerepe, hogy megszűrjék a valótlanságokat, eljött a riogatók ideje, akik a megosztottságból és a félretájékoztatásból élnek.
Az európai államok erejüket meghaladó mértékben költenek a jólétre, viszont Brüsszel arra büszke, milyen fontos szabályzó funkciót lát el, ahelyett, hogy a növekedést ösztönözné. A nemzetközi rendet Kína fenyegeti leginkább, katonai ereje rohamléptekkel fejlődik. De hasonlóképpen súlyos következmények várhatók a liberalizmus ideológiájának hanyatlása miatt is.
A liberális elit a populizmus szálláscsinálója, Kulturális kérdésekkel van elfoglalva, jóllehet az átlagember az életszínvonal stagnálásától szenved. A vezetők nem figyeltek oda kellőképpen a migrációra, ily módon feljöttek a demagógok, mint Trump, Farage és Le Pen.
De azért az jó, hogy Asszad veresége nagy csapást mért a tekintélyuralmak összefogására. Az látszik, hogy akár a leggonoszabb diktátort is meg lehet buktatni. Ám még elsülhet rosszul is a dolog, hiszen Trump és szövetségesei véget vethetnek a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek. Ám hogy mi lesz, az leginkább azon múlik, képesek-e megújítani hitüket a liberálisok, vagy folytatódik a sodródás és a reszketés.
FT
A vezércikk lelkesítőnek minősíti, hogy az elmúlt évben ellenállónak bizonyult a demokrácia, mert rengeteg választást tartottak a világban, de az derült ki, hogy az emberek elszámoltatható kormányzást akarnak. Az olyan helyeken persze, mint Oroszország és Ruanda, csupán a választás paródiájáról beszélhetünk, mivel az egész cirkusz csupán arra volt jó, hogy megerősítse az egypártrendszert.
Ellenben az is látszik, hogy a demokrácia fennmaradásához nem elegendő az embereket az urnákhoz hívni, szükség van az erős intézményekre is. A technológiai fejlődés utat nyitott olyan, gátlástalan szereplők előtt, akik durva propagandát terjesztenek. Amerika olyan elnököt akart, akinek előélete és programja súlyosan fenyegeti a jogállamot.
Trumpon kívül más nacionalista populisták is jól szerepeltek a szavazófülkékben. Ám a demokraták eredménye jobb, mint ahogy azt 12 hónappal ezelőtt jósolták. A demokraták megtapasztalhatták, hogy villámgyorsan ki lehet őket paterolni a hatalomból, lásd a bangladesi miniszterelnököt vagy Asszadot. Remélhetőleg, esetükből okulnak más erős emberek is.
Az FT elismeri, az amerikai választás eredménye nem a kedve szerint való, de a demokrácia már csak így működik. Keményen kell küzdeni érte, és minden akadály ellenére gyakran meg is találja az utat a győzelemhez. Nem szabad kétségbe esni.
The Times
25 év alatt Putyin tökéletesen felforgatta országát: a volt KGB-ügynök egyre súlyosabb ellentétbe keveredett a Nyugattal és olyan terrort vezetett be, amire a sztálini tisztogatások óta nem volt példa. Így vélekedik Marc Bennetts, a lap Oroszország szakértője, akinek jövőre jelenik meg könyve arról, miként lett az orosz államból totalitarianizmus.
Kaszjanov volt kormányfő, aki jelenleg nyugati emigrációban él, kijelentette, hogy össze nem lehet hasonlítani a mai elnököt régi önmagával. Ám csak megjátszotta, hogy fontosak neki a demokratikus elvek. Belülről titkosszolga maradt. Nem jelent neki semmit az emberélet vagy az emberi jog, számára a hatalom az alfa és omega.
Azért lett éktelenül dühös a Nyugatra, mert az szerinte nem adta meg neki a kellő tiszteletet. A háborúnak sem az az oka, hogy olyan nagyon
szüksége volna ukrán területekre, hanem mivel el akarja érni, hogy Amerikai egyenlő félként tekintsen rá. Arról álmodozik, hogy az USA-val közösen szabja meg a világ sorsát.
Mások azt mondják, már hamar kimutatta a foga fehérjét. Hiszen beiktatása után pár nappal az adórendőrséggel rohamoztatta meg az NTV, a legnagyobb független televízió székházát, mert az tisztességesen beszámolt a csecsenföldi háborúról, szatirikus műsorában pedig gonosz gnómként mutatta be Putyint. A csatornának egy éven belül vége lett, két év múlva pedig az összes tévé a Kreml irányítása alatt állt.
Azért számolta fel a független sajtót, mert tudta, hogy uralma csakis a hazugságra és az elnyomásra épülhet, fejti ki Kara-Murza, aki nemrégiben fogolycsere jóvoltából nyerte vissza szabadságát.
Guardian
Jan-Werner Müller úgy méltatja a 100 éves korában elhunyt Jimmy Cartert, hogy példátlan, amit az az elnöki megbízatás után csinált. Olyan magasra tette a lécet, hogy azt rajta kívül csak kevesen vitték át. A Princeton Egyetem politológia professzora ezt annak tulajdonítja, hogy a politikus rendkívül tisztességes volt. Senki más nem tett ennyi jót, miután távozott a Fehér Házból.
Elnökségéről persze az a közkeletű vélekedés, hogy az kudarc volt, ám ez nem igaz, főleg ha a republikánusok hangoztatják, mert nagyon sok mindenbe ő vágott bele, a deregulációtól kezdve az inflációellenes harcig, amit azután a jobboldal átvett.
Nem kétséges, hogy talán az egész Egyesült Államok történetében nem akadt még egy ex-elnök, aki ennyire sikeres lett volna. Sorstársai közül senki sem utánozta, hogy képességeit és kapcsolatait igazán fontos dolgok érdekében vesse be és ne váltsa készpénzre, ami azért sokat elárul korunkról.
De ő úgy döntött 56 évesen, hogy javít a demokratikus politikán. Ő volt az egyetlen, aki az elnöki mandátum lejárta után visszaköltözött vissza szerény saját házába, amelyről azt mondják, hogy kevesebbet ért, mint a titkosszolgálat autói, amelyek az épület előtt parkoltak. Persze időnként ő tartott beszédeket, amiért 100 vagy 200 ezer dollárt kasszírozott, de alapvetően azt testesítette meg, hogy nem a csillogás a fontos. Gondosan megválogatott programokon dolgozott.
Azt képviselte, hogy a közszolgálat nem olyasvalami, aminek idővel ki kell fizetődnie, illetve amihez igénybe kell venni a gazdagok pénzét. Hanem amit akárki őszintén végezhet egy életen át.
Következő cikk: A nagyapák lázadó szelleme ébredezik a fiatal nemzedékben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lengyelország az EU élén: Donald Tusk stabilabbá és hitelesebbé teheti Európát?
A magyar elnökség viharos hat hónapja után Lengyelország vette át az uniós váltóbotot, ám kérdés, hogy >
Szégyenletes, hogy a Nyugat még mindig támaszkodik az orosz gázra
Az erősen konzervatív újság a Daily Telegraph véleménye ez. Ily módon ugyanis az a helyzet, hogy >
Ez most tényleg egy új év
A fiataljaink nem harcoltak egyetemeik szabadságáért, az Erasmus programjukért, az öregek veszni hagyták az Akadémiájukat, és >
Mozgásba lendült Trump elbizonytalanítási gépezete
Paul Lendvai ítéli ezt így meg a Standardban, hogy– jelek a falon arra utalnak, hogy a >
A lengyel kormányfőnek van a legnagyobb esélye, hogy súgjon Trumpnak Európából
Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű agytröszt vezető munkatársa ítéli így meg a Guardianben. A >
Ukrajnának nem szép szavakra, hanem ágyúkra van szüksége
Ezt hallotta Peter Pomerantsev egy kijevi konferencián, hogy, így a barátoknak és szomszédoknak fel kell futtatniuk >
Ez van, ezt kell szeretni!
2024–25 fordulóján a helyzet tehát feltétlenül fokozódik. Az ellentmondás is nyilvánvaló. Bár az ország egy felmérés >
A populisták patrónusa
Erősen megosztotta a Die Welt konzervatív lap szerkesztőségét, hogy az újság vezetése lehozta Elon Musk véleményét, >
Gyatra a vezetés Európában
Paul Lendvai a Der Standardban úgy ítéli meg, hogy gyatra a vezetés Európában, és a nyugati >
Hogyan hódol be egy nemzet szégyenteljesen
A Frankfurter Rundschau publicistája, Bill Kristol szerint olyan, mintha kezdene orbanizálódni az amerikai politika. A magyar >
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >