2024. december 27. péntek
Ma János, Teodor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása

Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása

Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml visszatérően atomfegyverrel fenyegetőzik. Volker Weiß, akinek tavasszal jelenik meg új könyve a szélsőjobb történelem- és geopolitikai elképzeléseiről – szoros összefüggésben a mostani háborúval, rámutat, hogy Moszkva az agresszió kezdete óta ügyesen rájátszik a nyugati félelmekre, legyen szó a menekültekről, az energiaellátásról, vagy a nukleáris csapásmérésről.

Még a Trump-kormányzat számára is igyekszik ily módon megadni az alaphangot. A történelem során az atompóker általában kétféle módon nyilvánult meg: aki élt vele, az vagy azt próbálta elhitetni, hogy őrült, ezért minden kitelik tőle. A másik pedig hogy fokozza a válságot, de csak azért, hogy utána gyorsan befejeződjön a viszály.

A Kreml azt kívánja bizonyítani, hogy a világ két tömbre bomlott, a Nyugat a maga dekadenciájával pusztulásba visz, ezért Oroszország kénytelen feltartóztatni ezt a véget. Nyomul a nacionalizmus és a vallási fundamentalizmus ötvözete, és a legmagasabb helyről kapja meg az áldást, mert ezeket a gondolatokat az orosz államegyház is magáévá tette.

Kirill pátriárka már az invázió első évében ördögnek állította be a Nyugatot, ellenben az orosz nemzetet és hadsereget magasabb erő eszközének nyilvánította. Spirituális szintre emelte a háborút, mondván, hogy Oroszország világtörténelmi küldetést teljesít és ez minden erőfeszítést igazol. Ehhez persze tudni kell, hogy az Ortodox Egyház igényt tart az „orosz világ” néven ismert imperializmus szellemi irányítására.

A kulturpesszimizmusnak, a nacionalizmusnak és a vakbuzgóságnak ez a keveréke először a szélsőjobbot hódította meg, majd most már az orosz vezetést is hatalmába kerítette. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje: 

Die Welt

 

Szankciók ide vagy oda, az idén 18-20%-kal nőtt az Európába irányuló orosz gázexport, ideértve a vezetéses szállításokat, valamint a cseppfolyósított gázt, bár a képhez hozzátartozik, hogy a viszonyítási alap igen alacsony. Tavaly 28,3 milliárd érkezett csövön keresztül, ami 55,6%-os csökkenést jelent 2022-höz képest, ez évben viszont ez az adat nagyjából 32 milliárd köbméter.

 

Az 50 milliárd köbméternyi mennyiség fele Ukrajnán keresztül ért célba. A másik felét a Török Áramlaton keresztül továbbítják. Több folyékony gázt szállítottak hajókon is, a kivitel hozzávetőleg fele Európába irányult.

 

Az EU egyelőre nem kívánja beszüntetni az orosz gázvásárlásokat, de már kinyilvánította, hogy 2027-re megpróbál leválni az orosz energiahordozóról, mivel egyre többet vesz a norvégoktól, az USA-tól és Katartól. 

 

Independent

 

Putyin még ráfaraghat, hogy a harctéri szokásoknak fittyet hányva Karácsony első napján is folytatta a háborút, amivel kíméletlen erőt akart tanúsítani. Harkivot több mint 70 rakétatalálat érte, egy ember meghalt, félmillióan maradtak fűtés nélkül. Ám jövőre bizonyosan véget érnek a harcok, de ez nem jelent majd olyan hatalmas katasztrófát Ukrajnának, mint ahogy az még egy pár hónapja látszott – fejti ki a vezércikk.

 

Viszont a tegnapi támadás csak még elszántabbá tette az ukránokat. Lehet, hogy Kreml ura kemény fickónak hiszi magát, de a háború nem sikeres. Az orosz csapatok csupán csigalassúsággal tudnak előrenyomulni, ugyanakkor a szankciók érzékenyen érintik a gazdaságot. A hadvezetés módja kapcsán most már az elvakultan hatalompárti sajtóban is rutinszerűen vetődnek fel kérdések.

 

Minden eddiginél távolabbinak tűnik a lehetőség, hogy Putyin a Győzelem napi parádét a Majdanon tartsa. Asszad bukása és Irán móresre tanítása után az orosz elnök elszigeteltnek és gyengének látszik. Mind jobban függ Hszitől és Kim Dzsong Untől. Valójában Potemkin-rendszer élén áll és a kudarc instabilitást eredményez.

 

Valahogy elszállt a cimboraság Trump és Putyin között. Oroszország visszatért ahhoz, amit a hidegháború idején hirdetett, hogy ti. Amerika a fő ellenség. Az új elnök nem engedi át Ukrajnát simán a Kremlnek, engedményeket fog követelni és védi az Egyesült Államok érdekeit. Alighanem rájött, hogy jobb az, ha az ukrán természeti kincsek a világot szolgálják, semmint hogy az orosz kleptokraták kezére jussanak.

 

Az is látszik, hogy a Krím nem kerül vissza ukrán kézre, mint ahogy egynémely keleti területek sem, de Moszkva képtelen lesz magába olvasztani a szomszéd ország jó részét. Ám jövő ilyenkorra befejeződhetnek a bombázások és a Nyugatnak segítenie kell az ukrán újjáépítést, garantálnia kell Kijev biztonságát, akár a NATO-n belül, akár azon kívül.

 

Wall Street Journal

 

Végre véget ért az Obama-korszak a Közel-Keleten, mivel az iráni fenyegetés nagy mértékben megcsappant, viszont Törökország új veszélyeket jelent – figyelmeztet Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető munkatársa, a Floridai Egyetem professzora.

 

Úgy ítéli meg, hogy Irán a korábbi amerikai elnök elhibázott politikája folytán lehetett Szíria és Libanon ura, és ugyanilyen okból erősödött meg Oroszország hatalma, illetve tekintélye a térségben. Csakhogy a török és az izraeli kormány lökést kapott az ukrajnai háború jóvoltából, így meghiúsította Obama álmait. Netanjahu bölcsen figyelmen kívül hagyta Biden fenntartásait és az amerikai fegyverek segítségével megtörte Teherán katonai erejét, ideértve a Hezbolláht és a Hamászt is.

 

Az Asszad-ellenes erők Erdogan támogatásával élték túl a nehéz időket, míg csak a szír rezsim sebezhetővé nem vált. Paradox módon a jelenlegi washingtoni kormányzat gyászhuszárként szolgált annak a közel-keleti politikának a temetésénél, amit meg akart menteni. Igyekezett megbékíteni a mullahokat, de október 7. már neki is sok volt. Elegendő harceszközt küldött Izraelnek a két terrorszervezet felszámolására.

 

Szíriában most új regionális és vallási verseny bontakozik ki. Történelmi okok folytán sok arab fél a török hegemóniától, vagyis, hogy Irán helyett most főként Ankara fenyegeti majd országuk függetlenségét. És van is miért aggódniuk a törökök palesztin politikája láttán. Továbbá mivel a Muzulmán Testvériséggel kötött szövetség jó eszköz Erdogan kezében az öböl-menti országokkal szemben, a szunnita világ vezetéséért zajló küzdelemben.

 

A történelem azonban nem ér véget a szír hatalomváltással. Amerika számára a következő években nem lesz könnyű befolyásolni Törökországot, viszont annál fontosabb. 

 

Spiegel

 

Ismét a színen Donald Trump: a belpolitikában elképesztő hatalommal rendelkezik, még a Legfelsőbb Bíróság is parirozik neki. A kérdés az, végrehajtja-e, amit ígért, vagyis, hogy Amerikát oligarchiává alakítja át. Ezt kérdezi a washingtoni tudósító, Julia, Amalia Heyer.

 

A következő elnök legfőbb vonása, hogy kiszámíthatatlan. Nem tudni, hogy a demokratikus intézmények miként vészelik át a következő négy évet? Steven Levitsky, a híres harvardi politológia professzor azt mondja, nem jók a kilátások a fékek és ellensúlyok számára. Merthogy a politikus mindent meg tud csinálni, már ha tudja, hogy mit akar.

 

Egész csapat foglalkozott azzal az eltelt években, hogy kidolgozza a kormányzás programját és azt a feje tetejéről a talpára állítsa. Igencsak úgy néz ki, hogy az igazságügyi tárca vezetését csókosok veszik át. De a többi kinevezés is arról árulkodik, hogy Trump nem akarja az USA-t jó kormányzás világítótornyává tenni. A kiszemeltek nagy valószínűséggel inkább a bontókalapács szerepét töltik majd be.

 

Az államigazgatásban nagyon úgy néz ki, hogy a lojalitás lesz a meghatározó, így az elnök ott is azt vesz fel, illetve azt rúg ki, akit csak akar. A külpolitikában is jelentős dilemma, megcsinálja-e, amit ígér, legyen szó a kereskedelemről, a vámokról, Ukrajna támogatásáról valamint a Közel-Keletről. 

 

Washington Post

 

A vezércikk elítéli Kínát, amiért Hongkongban a bíróság nemrégiben 45 demokráciapárti aktivistát sújtott szabadságvesztéssel. Az állásfoglalás úgy véli, a kirakatper foltot hagy a városon, nem lehet csak úgy napirendre térni felette. Az érintettek bűne az volt, hogy teljesen nyilvánosan előválasztást szerveztek.

 

Céljuk az volt, hogy így találják meg a jelölteket a rezsim vazallusaival szemben, ám ezt a hatalom összeesküvésként, illetve felforgatásként értékelte. Az jó, hogy senki sem kapott maximális büntetést, mert az akár életfogytiglan is lehetett volna. De pl. az első számú vádlottra, egy jogászprofesszorra 10 évet szabtak ki, az átlag 4 év. Sokan már 3 éve börtönben vannak, így hamarosan szabadulhatnak.

 

De ne legyen tévedés, ezt az ügyet soha nem lett volna szabad a törvény elé vinni. Az látszik, hogy immár az igazságszolgáltatás is a Kínai Kommunista Párt eszköze lett, annak célja pedig, hogy elnyomja a szabad lakosságot. Mellesleg a szóban forgó választás elmaradt, mert Peking rájött, hogy tisztességes, szabad körülmények között nem tud nyerni. Ezért eleve kizárta az ellenzéki jelölteket.

 

Majd sorra csukta be a politikusokat, amivel azt üzente: aki szembeszáll vele, az megkeserüli. Éppen a tömeges ítélet napján a városban több mint 300 nemzetközi bankvezető, illetve pénzügyi tótumfaktum gyűlt össze, hogy a helyi befektetési lehetőségeknek csapjon reklámot. Nekik most el kell dönteniük, hogy beruháznak-e egy mind inkább tekintélyelvű rendszerben, amely lábbal tapod a szabadságjogokon és  bekasztlizza a legnépszerűbb politikusokat.

 

 

2024. december 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása

Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >

Tovább

Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát

William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >

Tovább

Előre hozott választás Szlovákiában?

Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >

Tovább

A halálos őrület

A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >

Tovább

A Georgescu-hadművelet

A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >

Tovább

Pannon ég alatt

Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >

Tovább

Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?

Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >

Tovább

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább