Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre figyelmeztet Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója a Politicóban. Trump visszatérése veszélyt hordoz magában a kontinens szemszögéből egy sor kérdésben, de a legégetőbb az, mi lesz az ukránokkal, főként hogy elnök azt állítja: egy nap alatt véget vet a háborúnak. A tagállamok már elhatározták: mindenképpen igyekeznek meggyőzni a politikust, hogy Kijevnek az erő pozíciójából kell megkezdenie a párbeszédet. Mert ha nem, az gyengének mutatná az elnököt, ahogy az Afganisztán miatt Bidennel történt. Ám csak ezzel aligha bírják jobb belátásra. Ha a szervezet komolyan bele kíván szólni a dolgokba, akkor fizetnie kell érte. Annál is inkább, mert nem kizárt, hogy Ukrajna kénytelen lesz lemondani keleti területeiről, Moszkva viszont tovább nyomulhat előre, ami hatalmas menekülthullámot váltana ki. Ezen felül a Kreml megbékítése elzárná az ukránok előtt a NATO-csatlakozás lehetőségét, de lehet, hogy még az uniós tagságot is veszélyeztetné. Ez stratégiai vereség volna az EU szemszögéből, próbára tenné az összefogást. Amit a G7-ek felajánlottak – 50 milliárd dollárt -, az az év végéig tart ki. Ezért ha az Unió további pénzeket helyez kilátásba, azzal megerősíti támogatását 2026-ra, de lehet, hogy 2027-re is. Csak éppen nem lesz könnyű előteremteni. Ám még ennél is fontosabb, hogy kell hozzá mind a 27 tagállam belegyezése. És mivel leginkább amerikai fegyvereket vennének, ez bizonyosan ellenállásba ütközik egynémely fővárosokban. De elkerülhetetlennek látszik, hogy ne költsenek többet Ukrajnára, mert ahogy egy brüsszeli illetékes megfogalmazta: lehet választani Trump, illetve Putyin terve között, hacsak nem vagyunk olyan bátrak, hogy bedobunk egy alternatívát és arra hajlandóak vagyunk áldozni is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
Aligha van még egy olyan vezető Európában, akinek a viszonya barátibb lenne Trumppal, mint Orbán Viktornak, de a földrészről ideológiailag sem fonódik senki jobban össze az elnökkel, mint éppen ő. Ez nagyban magyarázza, hogy Budapesten derűlátást tapasztalni az új elnök hivatalba lépése előtt, miközben a kontinensen meglehetősen borús hangulat uralkodik a pénzpiacokon.
A magyar befektetőket nem aggasztják a meghirdetett vámok vagy a katonai kiadásokkal összefüggő ellentétek. Abból indulnak ki, hogy Trump igen kedvező hatással lesz az akadozó magyar gazdaságra és a tőzsdére. Nem mindenki ennyire bizakodó persze, különösen amikor arról van szó, hogy jön-e elegendő tőke megtámogatni a gyengélkedő gazdaságot. További akadály, hogy viszonylag kicsi a budapesti börze.
A 4iG, amelynek többségi tulajdonosa ott volt legutóbb Mar-a-Lagóban és így profitálhat az új tengerentúli kormányzatból, jól mutatja a problémát. A kormányfő egyik szövetségesének a kezében van, állami segítséggel terjeszkedett, közmegbízatásokat kapott, továbbá kedvezményes hiteleket. Ám külföldi tulajdonban csupán a cég 1%-a van, éppen az átláthatósági gondok miatt. A MOL-nál ez az arány 60%.
A tőzsdét az veti vissza, hogy az orbáni politika folytán az EU pénzeket tart vissza, amihez laza költségvetési politika párosult, ez azonban árt a forint stabilitásának – mondja az East Capital alapkezelő szakértője.
Economist
A szerkesztőségi vélemény kiemeli, hogy biztonságot kell nyújtani a Kaukázusnak Oroszországgal szemben, mert Grúziában a tiltakozók és az elnök segítségre szorulnak. Ám az EU még nem tett semmit, mert ugyan a külügyi főmegbízott előterjesztett egy meggyőző listát, hogy kik ellen kell megtorló intézkedéseket elrendelni, csakhogy Magyarország és Szlovákia - Putyin védelmezőjeként - megvétózta a javaslatot. Ennél nemigen kell ékesebb bizonyíték, ha valaki meg akarja mutatni, milyen szégyenletes módon gyenge az Unió a saját autokráciáival szemben.
Mára szertefoszlottak azok az álmok, hogy a Nyugat hamarosan magához tudja kapcsolni az országot, az eltelt egy évben szinte minden gallyra ment. A kormánypárt májusban elfogadta az „ügynöktörvényt”, vagyis ugyanazt a trükköt alkalmazta, mint Oroszország, vagy az tekintélyelvű Orbán vezette Magyarország, hogy zaklassa a demokrácia-párti civileket. Az EU már akkor jelezte, hogy az új szabály miatt gond lehet a választás megfigyelése körül, és tényleg: az októberi választás minden volt, csak nem tisztességes.
A Grúz Álom erre úgy válaszolt, hogy felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, ennek hírére azonban hatalmas tüntetések robbantak ki Tbilisziben. A karhatalom ütlegekkel és őrizetbe vételekkel reagált. Válság fenyeget, mivel a tiltakozások és a hatósági erőszakcselekmények azóta is tartanak. A hivatalban lévő elnök csak akkor hajlandó távozni, ha utódját demokratikusan választják meg.
Ebben támogatni kell, ugyanakkor szankciókat kell hozni mindazok ellen, akik felelősek a választási csalásokért, valamint a túlkapásokért.
Washington Post
Mark Thiessen azt kérdezi, vajon Trump a Nyugatnak akarja-e Ukrajna 26 billió dollárra becsült természeti kincseit, vagy inkább hagyja, hogy abból Oroszország és Kína húzzon hasznot? Meg is adja rá a választ: a háborút csak úgy érdemes befejezni, hogy az óriási gáz- és fémkészletek a nyugati országok javát szolgálják.
Az American Enterprise Institute konzervatív elemzője, aki az ifjabbik Bush beszédírója volt, rámutat: az ország nem csupán Európa kenyeres kosara, hanem az ásványkincseket tekintve szuperhatalom. A 120 leggyakrabban használt ércek közül 117-ből hatalmas tartalékai vannak. Ilyen az urán, a vas, a titán a mangán, a lítium, a grafit, valamint a ritka földfémek.
Putyin nem csupán a téves történelmi fantazmagória, hanem pont emiatt indította meg a háborút. Rá is tette a kezét a feketeszénvagyon 57%-ára és a ritkafémek kb. felére. De ami megmaradt a másik oldalnak, az nagy vereség az elnöknek, ugyanakkor kivételesen nagy lehetőség az USA-nak. Hiszen pl. az egyre fokozódó igények mellett az áram költségét csakis atomerőművekkel lehet csökkenteni. Amerikának nem érdeke, hogy Moszkva szerezze meg az ukrán urániumot.
Az új elnök célul tűzte ki azt is, hogy mérsékelje a gazdasági függést Kínával szemben és itt jól jöhetnek az ukrán földben rejlő tartalékok. Ha Amerika segít kitermelni azokat, akkor stratégiai csapást mérhet két riválisára. Ehhez azonban igazságos és tartós béke szükséges. Csakhogy a Kreml a maga jószántából nem adja fel a küzdelmet, de pont ezért olyan feltételeket kell teremteni, hogy még egyszer ne támadhasson.
Ehhez védhető határokat kell kialakítani. Az ukránoknak vissza kell kapniuk Herszon és Zaporizzsja kritikus körzetét. Továbbá olyan biztonsági garanciákat kell adni nekik, amelyek mögött ott van a Nyugat katonai ereje. Emellett alaposan fel kell fegyverezni az ukrán hadsereget.
Ha ugyanis instabil marad az ország, akkor Trump távoztával újra megindulnak az oroszok és a mesés természeti gazdagságot az orosz államfő saját országának és Kínának kaparintja meg.
Guardian
Riasztó szövetség kap erőre azzal, hogy észak-koreaiak halnak meg Oroszországért, ám Phenjan számára ez olyan ár, amelyet érdemes megfizetnie Moszkva barátságáért. Így foglal állást a vezércikk, hozzátéve, hogy az észak-koreai hadseregnek a 53-as háború óta nincsenek harci tapasztalatai, a katonák odahaza inkább azzal vannak elfoglalva, hogy élelmet és olyan alapvető dolgokat szerezzenek be, mint az üzemanyag.
Akiket viszont orosz földre küldtek, azokról úgy tudni, hogy elitegységek tagjai. Zsoldjuk a dél-koreai titkosszolgálat szerint havi 2 ezer dollár. Csaknem teljes egészében a rezsim állja, amely örömmel fogadja az oly annyira várt orosz olaj- és gabonaszállítmányokat.
Ám a rendszer alighanem jutalomnak tekinti a részvételt a összecsapásokban, mert harctéri rutinnal szolgál, és Moszkva még korszerű fegyvereket is ad. Szöuli források szerint egyúttal kipróbálják az észak-koreai rakétákat a nyugati harceszközökkel szemben. Ez azonban fokozza a félelmeket, hogy Ázsia fokozottan destabilizálódik.
Kína nem lesz oda, mert már így is feszült volt a viszonya Phenjannal, ám utóbbi most Moszkvának köszönhetően jobb ütőkártyához jut gyámolítójával szemben. Viszont az is gond lehet Kim Dzsong Un szemszögéből, hogy sok ezer katona megtapasztalhatja: nem csak olyan ínséges élet létezik, mint amit otthonról ismer. Ukrán források azt közölték, hogy egy-két zsoldos máris dezertált. De a többiek hazamennek és feltehetőleg elmesélik, hogy mit láttak. Ám ha csak a szeretteiknek is, akkor is olyan rendszerről van szó, amely arra épül, hogy elszigetelje és terrorizálja a lakosságot.
FT
A vezércikk igazságot sürget mindazoknak, akik Asszad bűncselekményeinek áldozatai. Sok százezer családot érint, hogy hozzátartozóikat megölték, eltüntették, bebörtönözték, megerőszakolták vagy megkínozták. Ők mindenekelőtt azt akarják látni, hogy a törvény elé állítják az elnököt és pereputtyát.
A lakosság megérdemli, hogy igazságot szolgáltassanak neki, ám a bűnösök közül sokan már kereket oldottak. Ezért most arra kell összpontosítani, hogy összegyűjtsék a bizonyítékokat több mint 50 évnyi rémuralom szörnyűségeiről. A kérdés utána az, hogy hol lehet megrendezni a pert.
Az ország nem csatlakozott a Nemzetköz Büntetőbírósághoz, a BT-ben pedig Oroszország és Kína valószínűleg megvétózná az idevágó indítványt. Az alternatíva az lehet, hogy a világszervezet alkalmi bíróságot állít fel a nemzetközi jog alapján, ahogyan az Koszovó esetében is történt.
Putyin aligha adja ki a diktátort, de az ő rendszere sem tarthat örökké és Asszad bevégezheti másutt is. Viszont mindennél sürgetőbb, hogy enni adjanak a legatyásodott népnek és stabilizálják a kormányzást. De a jogállamot nem lehet kiépíteni, ha nem hangzik el már most némi reális ígéret arról, hogy megbűnhődnek a bukott korszak felelősei.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >