Ma Katalin, Liza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Ne túlozzunk, az USA nem lesz autokrácia. Még Trump alatt sem."
Anne Applebaum úgy látja, hogy Orbán Viktor nem törődött a finom árnyalatokkal, úgy határozott, hogy ő lesz Oroszország képviselője az EU-ban és a NATO-ban. Ő Putyin szószólója a földrészen. Az olyanok ugyanakkor, mint Tucker Carlsson azt csinálják, mint egykor a szélsőbal, amely a szovjet propagandát terjesztette, csak ők a mai Moszkva téziseit szajkózzák. A Pulitzer-díjas történész-újságíró nagy különbséget lát a múlt század, illetve korunk diktátorai között, mivel utóbbiak milliárdosok, akik befolyást vásárolna az egész világon. Az autokráciák hálózata ellen az egyik legjobb eszköz az, ha sikerül megnyerni a háborút Ukrajnában, bármennyire is eszkalálja Putyin a válságot az amerikai választás óta. Nem akar tárgyalni, ugyanakkor hiba volna olyan tűzszünetet szorgalmazni, amely nem nyújt kellő biztonsági garanciát Kijevnek. Ugyanakkor túlzásnak tartja a véleményeket, hogy az USA-ból tekintélyuralom lesz Trump alatt, mert a politikai rendszert nem lehet felszámolni egyik pillanatról a másikra. Az viszont még komoly gondokat okozhat, milyen szerepet töltenek be a tech-milliárdosok. Egyébiránt az új elnöknek nincs ideológiája, őt a valamit valamiért elv vezérli. Üzletet kíván kötni és először mindig magára gondol, a népszerűségére, a zsebére.
Az elemző egyébiránt azt gondolja, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rend abban a pillanatban szétesett, amikor Oroszország a BT tagjaként bevonult, hogy letörölje a térképről az ukrán államot. Fütyül a háborús jogra és a genfi konvencióra. Ismét rendszerek versengenek egymással. Az autokráciák fenyegetve érzik magukat a demokratikus világ eszméitől, ezért megpróbálják azokat lehetetlenné tenni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Fenntartja, hogy 15 hónapon át embertelen körülmények között tartották fogva Budapesten az a baloldali olasz aktivista, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy jó két éve, az ún. Kitörés napján többedmagával súlyos sérüléseket okozott szélsőjobbos tüntetőknek. A büntetéstől csak úgy menekült meg, hogy a magyarországi börtönviszonyok láttán az egyik párt jelölte EP-képviselőnek és elnyerte a mandátumot.
De lehet, hogy hamarosan visszakerül, mert amikor Orbán Viktor a múlt hónapban felszólalt az Európai Parlamentben, Salis számon kérte rajta, hogy oligarchaállamot csinált Magyarországból, és kormánya a fasizmus egyik veszélyes formáját testesíti meg. Nem sokkal később befutott Budapestről Strasbourgba a kérelem, hogy oldják fel a mentelmi jogát. A Jogi Bizottság hamarosan dönt, és ha helyt a kérelemnek, az azt jelenti, hogy az eredetileg általános iskolai tanárnő akár 24 évre rács mögé kerülhet. Ő maga sokadszorra is az ártatlanságát hangsúlyozza.
Oda juthat vissza, ahol poloskák vannak a cellákban, az egyik séta során patkányok támadták meg és az étel leginkább kutyatápra emlékeztet, az őrök pedig leginkább üvöltöztek vele. Emellett magánzárkába rakták, ahol majdnem megőrült. Egyébiránt a történtek két német gyanúsítottját is Budapesten tartják fogva, csak az a kérdés, milyen körülmények között?
Guardian
Trump várhatóan megvédi Netanjahut, ugyanakkor Orbán azt ígéri, hogy vörös szőnyeget terít a politikus lábai elé, ha az Budapestre látogat. Ez azonban elfogadhatatlan. A Nemzetközi Büntető Bíróságot korábban az a vád érte, hogy isten háta mögötti afrikai országokra összpontosít. Ám most nem habozhat, amikor arról van szó, hogy nyugati vezetők kerülhetnek a vádlottak padjára.
Ezt emeli ki a vezércikk, miután a hágai testület háborús bűnök vádjával el akarja fogatni az izraeli miniszterelnököt. Az ügyben vizsgázik a világ, de nem bukhat meg. Támogatni kell az ICC-t, ha azt akarjuk, hogy legyen jövője a szabályokra épülő világrendnek.
Az esetnek semmi köze az antiszemitizmushoz, sem pedig Izrael önvédelmi jogához. A tét az, hogy lehet-e büntetlenül háborús bűnöket elkövetni. Netanjahunak és volt védelmi miniszterének fel kellene adnia magát Hágában és végig kellene csinálnia a pert. Rengeteg idejük lett volna, hogy bizonyítsák: alaptalanok a vádak, ám még arra sem voltak hajlandóak, hogy országukban független testület vizsgálja ki a történteket, mert akkor kiderült volna, mekkora felelősség terheli őket október 7-éért.
Érdektelen az a kifogás is, hogy a zsidó állam nem csatlakozott a Büntető Bírósághoz. Palesztina ugyanis igen, a kérdéses törvénysértések Gázában történtek. Azt kell alapvetően tisztázni, hogy az izraeli hadsereg arányosan válaszolt-e a Hamász terrortámadására. A hadművelet során 44 ezer palesztin vesztette életét, főként civilek.
Ha nem születik tisztességes és jogilag kötelező ítélet, akkor elmarad az igazságszolgáltatás és lehet, hogy soha nem ér véget az öldöklés. A világ figyel.
The Times
Angela Merkel igen nagyra becsüli az ukrán államfőt azért, amit az az országáért tett, miután Putyin megindította a háborút. A volt német kancellár abból az alkalomból nyilatkozott, hogy megjelentek az emlékiratai. Úgy értékelte, hogy Zelenszkij helyében az elején sokan elmenekültek volna, sorsára hagyva Ukrajnát. Ő viszont reményt nyújtott a lakosságnak és ez a legfontosabb, hogy az ország képes legyen megőrizni a függetlenségét.Úgy látja, hogy katonai eszközökkel nem lehet véget vetni a válságnak, szükség van a tárgyalásokra. A politikus, aki 3 éve tekintélye csúcsán távozott, ám azóta sok bírálat érte 16 éves kormányfői működését, azt mondja, sosem bánta meg, hogy beengedte a menekülteket. Merthogy az ország értékei vizsgáztak 8 évvel ezelőtt.
Számára egyébként a hatalom mindig is azt jelentette, hogy képes legyen befolyásolni a dolgokat, az elképzeléseit törvényekbe önthesse. Ha nem így lett volna, nem marad 35 évig a politikában. Ám ez nem vonatkozik arra, ha egész idő alatt ellenzékbe kényszerül, mert akkor még a legjobb gondolataid zöme is a szemetesben végzi. Arra a kérdésre, hogy nem akar-e visszatérni, hiszen Németországban jelenleg nagyok a bajok, a válasza az: esze ágában sincs.
New York Times
Joel Grey azt gondolja, hogy Amerikának okulnia kell abból, amire jó 50 éve a Kabaré c. Broadway-musical, és az abból készült film figyelmeztetett, hogy ti. nem szabad becsuknunk a szemünket a náci veszély láttán, mert lehet, hogy már késő lesz, mire kinyitjuk. A darab zseniális konferansziéja emlékeztet arra, hogy amikor színre vitték a darabot, a 60-as években, Amerikában nagy volt a társadalmi felfordulás, a többi közt a vietnami háború miatt.
Ám egyben sikerrel kecsegtetett a polgárjogokért, a békéért, az egyenlőségért vívott harc. A Kabaré azt mutatta be, mi történik akkor, ha egy társadalom nem hajlandó tudomást venni a saját végzetéről. Ha apátiába süllyed, és szántszándékkal eltereli a figyelmét. A helyszín a náci Németország volt, közvetlenül Hitler hatalomra jutása után.
A mostani idők azonban sokkal veszedelmesebbek. Trump győzelme folytán sokan csalódottak. Olyan érzés uralkodott el, hogy ezt egyszer már megértük és tudjuk, hová vezet. Valamint hogy nem lehet feltartóztatni. Illetve, hogy sötét idők jönnek, de ez nem fogja érinteni a mindennapi életünket, amit sok zsidó gondolt a 20-as, 30-as években.
Abban semmi újdonság nincs, hogy egy autoriter figurát választanak meg, hogy polgárjogot nyer a vakbuzgóság és bűnrészesek a rémült tömegek. Ám nem szabad félrenézni. A kérdés tehát az, hogy szembeszállunk-e a Kabaréban bemutatott erőkkel, vagy addig kacagunk, míg csak a végzet nyitányaként el nem hallgat a zene?
Die Welt
Az egyik tekintélyes német történész arra inti a németeket, nehogy ezek után is rózsaszín szemüvegen át nézzék Oroszországot, mert Moszkva ellenség, ő robbantotta ki a háborút. Karl Schlögel, akinek szakterülete Kelet-Európa, hozzáteszi, hogy nem szabad meghajolni Putyin előtt, a német politika részéről pedig alapvető váltást szükséges a Kremlhez fűződő viszonyban.
Mint rámutat, nem szabad naivnak lenni az elnök céljait illetően, készen kell állni Németország megvédésére. A háborúhoz ugyanis több fokozat vezet, ám az oroszok már most próbálják szétrombolni az EU-t és beindítani az újabb menekülthullámot. Folyamatosan igyekeznek beleavatkozni a belügyekbe, szabotázsakciókat követnek el, olyan pártokat használnak eszközként, mint az AfD és Wagenknecht mozgalma. Az államfő kóstolgatja, meddig mehet el.
A német közvélemény jelentős része azt hiszi, hogy el lehet kerülni az ütközést – leginkább úgy, hogy Ukrajna békén marad, hagyja a németeket lógva, kiegyezik Oroszországgal. Csakhogy a hadi helyzet egyáltalán nem kilátástalan. A legfőbb, hogy meg kell akadályozni az ország teljes lerombolását. Ehhez sürgősen fegyvereket kell szállítani.
Valamikor lesznek persze tárgyalások, ám lehet szó békediktátumról, illetve olyan feltételekről, amely nem szavatolják az ukrán állam túlélését és biztonságát. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy Putyin megkísérel más országokat is lerohanni. Az is kétséges, hogy az elnök után lehet-e szó egy békés és reformpárti Oroszországról. Erős ugyanis a benyomás, hogy az oroszok körben járnak, és egy lépést nem tesznek előre.
Die Welt
A lap külpolitikai szakírója azt hangsúlyozza, hogy Putyin a fegyverkezéssel akarja megnyerni a hidegháború visszavágóját, és hogy ezt komolyan kell venni. Daniel-Dylan Böhmer különösen veszélyesnek nevezi, hogy ilyen körülmények között kompromisszumos béke szülessen Ukrajnában – az fenyeget, hogy aszimmetrikus háborúk indulnak be.
A világ gyorsan napirendre tért Trump győzelme fölött, Zelenszkíj már azt pedzegeti, hogy referendum útján jóvá lehetne hagyatni a területi veszteséget, ha létrejön a békeegyezmény. Tudja ugyanis, hogy a lakosság viszonylagos többségének már most elege van a harcokból és átengedné a Krímet, valamint a Donyec-medence egy részét.
Az árat azonban nem csupán az ukránok fizetnék meg, hanem az európaiak és a világ többi része is. És itt a kockázat nem csupán az, hogy a felbátorodott Putyin tovább nyomul. Az új rakéta bevetése egy új világháború főpróbájának számít, még ha csak kicsiben is. Oroszország ugyanis felturbózta a rakétagyártást. Nem kevesebb, mint öt gyárat épített, ahol rakétahajtóművek készülnek.
Ráadásul ezek a hordozóeszközök szilárd hajtóanyaggal működnek, tehát akár évtizedeken át állhatnak a silókban, mielőtt megnyomják az indítógombot. Nem lesz feltöltés, vagyis a világnak sokkal kevesebb ideje lesz reagálni. Azaz az látszik, hogy az orosz elnök ugyanazt az eszközt választotta, amivel a Nyugat térdre kényszerítette a Szovjetuniót: a fegyverkezési versenyt. A Nyugat csak katonai erővel nem lesz képes nyerni, anélkül meg pláne nem.
Neue Zürcher Zeitung
Lengyelországban szégyenpadban csücsült a PiS 8 éve alatt, most azonban hirtelen Európa mintadiákja lett. Mindent jól csinál: a hadsereg fejlesztésétől kezdve a bevándorlás korlátozásáig. Még Trumppal is pompásan kijön. Így vélekedik a tudósító, Paul Flückiger Varsóból.
Ez a meggyőződés csak erősödött nála, amióta Franciaország és Németország gyengélkedik. Ezzel szemben a lengyel vezetés stabil és céltudatos. És Tusk bizonyosan nem reszket a leendő amerikai elnöktől. Odahaza a koalíciós partnereivel elvileg lehetne világnézeti vitája, de Putyin fenyegetései miatt másodlagosak az olyan kérdések, mint a melegházasság vagy az abortusztilalom.
Varsó már jó régen figyelmeztetett az orosz veszélyre, valamint arra, hogy nem szabad megépíteni az Északi Áramlat 2-t. Most már látszik, hogy a német kormány a csőrendszerrel gyakorlatilag előfinanszírozta a háborút, mert kellett neki az olcsó energia.
A lengyelek mindig is transz-atlantisták voltak, így most az ország az amerikai hadsereg egyik új bázisa lesz. A tengerentúli katonák jelenléte egyfajta biztonsági garanciát nyújt, miközben a kormány már a GDP 4 %-át költi védelmi célokra.
New York Times
Első ránézésre tűnik úgy az abszolút lojalitás a legfőbb rendező elv Trump új kormányzatában, ám ha kicsit megkaparjuk a felszínt, rögtön előtűnik jó néhány ideológia is az Amerika mindenekelőtt fátyla mögül – írja David Sander, aki 40 alatt 5 elnök győzelmét kísérte végig a lapban.
Úgy véli, hogy a stábot három csoportra lehet osztani. Az elsőbe tartoznak azok, akiknek a feladata, hogy bosszút álljanak mindazokon, akik részt vettek a Trump elleni eljárásokban. Feladatuk, hogy szétcincálják az igazságügyi tárcát, a titkosszolgálatokat, és a Pentagont, levadásszák az ún. mély államot.
A következő kategóriának az a dolga, hogy megnyugtassa a piacokat. Az elnök azt reméli, hogy ebben élenjár a pénzügyi tárca vezető tisztségének várományosa. Scott Bessent azonnal megpendítette, hogy a vámokat fokozatosan kell bevezetni. Erről idáig nem volt szó. A pályafutása egyébként nem olyan, amit a republikánusok szélsőjobbos támogatói simán elfogadnak, hiszen meleg és élettársával két gyereket nevelnek, akiket béranya szült.
Ő maga elismeri: 30 éve nem gondolta volna, hogy ez mára lehetséges lesz az Egyesült Államokban. A milliárdos előreláthatólag azon lesz, nehogy megtörje a jelenlegi tőzsdei optimizmust az elnök egynémely terve. Mellesleg Soros egyik fő védencének számít, miután az üzletember fő befektetője volt.
Végül maradnak azok, mint Elon Musk, akik megpróbálják csökkenteni az államapparátus létszámát, illetve a kiadásokat.
Ha van meglepetés a személyi döntések körül, akkor az az, hogy a jelöltek mennyi tapasztalatot, illetve világnézetet testesítenek meg. Tévedés volna azt hinni, hogy valamennyiüket ugyanabból a fából faragták.
Der Standard
A kommentátor, Michael Völker szerint csattanós pofont kaptak a tegnap stájerországi választási a hatalmon lévő erők mind a tartományban, mind az országos politikában. Ez pedig kihat azokra az egyeztetésekre is, amelyek Bécsben zajlanak, hogy a Szabadságpárt nélkül jöjjön létre az új koalíció, hiába nyerték meg Kickl-ék a szeptemberi országos választást.
Tegnap valóságos földrengés történt, mert tovább nyomul az FPÖ, amely 18 %-kal gyarapodva, jóval a 30 % fölé került. Ezzel szemben 10 %-ot vesztett a Néppárt, amely idáig a tartományfőnököt adta. A szélsőjobbos siker titka: az elégedetlenség és a düh. Akiben ilyen érzelmek dúlna, az rájuk voksol, márpedig ilyenek sokan vannak a migráció és a megélhetési költségek drágulása miatt.
No, meg főleg azért, mert az emberek besokalltak azoktól, „ott, fent”. És az elit ezt elő is segítette. Ezzel szemben a stájer FPÖ-s győztes, Kunasek el tudta hitetni, hogy két lábbal a földön áll. Így most a konzervatívok, valamint a szociáldemokraták közül az egyik helyi szinten kénytelen lesz összeállni a Szabadságpárttal.
Bécsben pedig a két pártvezér, Nehammer és Babler kénytelen lesz olyan eredményt produkálni a tervezett összefogás érdekében, amely még az ő várakozásaikat is meghaladja
Következő cikk: Politico: Magyarország sürgetné Szerbia csatlakozását
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Politico: Magyarország sürgetné Szerbia csatlakozását
A magyar uniós elnökség egy rendkívüli Coreper II ülést hívott össze, hogy a tagállamok egyezzenek meg >
„Ne túlozzunk, az USA nem lesz autokrácia. Még Trump alatt sem."
Anne Applebaum úgy látja, hogy Orbán Viktor nem törődött a finom árnyalatokkal, úgy határozott, hogy ő >
Csalással választást nyerni
A választási rendszer legújabb módosítás-tervezete – számos választókerületi határnak a Fidesz számára kedvező átrajzolása – lényegében >
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar >
Bolton: Gorka Sebestyén igazából szélhámos
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos, akit az új elnök csupán >
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >