Ma István névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump bacilusgazda módjára terjeszti az őrültséget, ami kettészakította Amerikát
A politikusnál minden jelét fel lehet fedezni annak, hogy becsavarodott, de már sok millió embert fertőzött meg a bolondságával – fejti ki a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. A demokraták szemében sötét és hibbant figurának számít. Harris azt mondta róla a minap, hogy instabil, akit megszállottan hajt a bosszúvágy. Emészti a sértettség és ellenőrizetlen hatalomra tör. A világnak és a szavazópolgároknak azonban joguk van tudni, milyen is a szellemi állapota. Egészen fura kampánybeszédeket tart ugyanis a támogatóival együtt. A Madison Square Gardenben tartott rendezvény a nácik egykori, nürnbergi nagygyűlésére emlékeztetett. Ily módon kiújult a vita a politikus épelméjűségéről. Egyébiránt 27 pszichiáter már 7 éve jelezte, hogy valami nagyon nincsen rendben nála. De azóta csak rosszabb lett a helyzet. A The Times szerint Kamala Harris elég billegő államban vezet ahhoz, hogy nyerjen. A demokrata jelöltnek áll Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Így csekély különbséggel ugyan, de ő lehet Amerika első női elnöke, hála a rozsdaövezet demokrata szavazóinak. Ha ez az előrejelzés jön be holnapután, akkor Harris 276 elektori szavazattal győz, 262 ellenében. Ilyen szoros küzdelemre 24 éve nem akadt példa. A szavazók számára a legizgalmasabb témák egyébként: az infláció, a bevándorlás, az amerikai demokrácia és az abortusz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Kamala Harris elég billegő államban vezet ahhoz, hogy nyerjen – hozta ki a YouGov a patinás brit lap megbízásából. A demokrata jelöltnek áll Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Így csekély különbséggel ugyan, de ő lehet Amerika első női elnöke, hála a rozsdaövezet demokrata szavazóinak.
Úgy néz ki, hogy a hét érintett állam közül Trump elviszi Georgiát és Észak-Karolinát. Arizonában fej-fej mellett haladnak.
Harris négy ponttal vezet Wisconsinban, Michiganben és Pennsylvaniában pedig 3-mal. Nevadában egy pont az előnye, akárcsak a vetélytársának Georgiában és Észak-Karolinában. A másik 43 állam ebből a szempontból nem annyira érdekes, mert ott könnyebben meg lehet jósolni, mi várható.
A két politikus népszerűsége egyaránt 44 % az ingadozó államokban, de Trumpot 7 %-kal többen tartják veszélyesnek a demokrácia szempontjából. Viszont egyelőre lehetetlen felmérni a szavazási hajlandóságot és ez azt jelzi, mennyire kiélezett a küzdelem.
Ám ha ez az előrejelzés jön be holnapután, akkor Harris 276 elektori szavazattal győz, 262 ellenében. Ilyen szoros küzdelemre 24 éve nem akadt példa. A szavazók számára a legizgalmasabb témák egyébként: az infláció, a bevándorlás, az amerikai demokrácia és az abortusz.
New York Times
A lap lassan veteránnak számító újságírója, Nicholas Kristof azon búslakodik, hogy már sok autokrata felíveléséről tudósított külföldről, de lehet, hogy most odahaza lesz szemtanúja egy ilyen figura visszatérésének. Ezzel együtt nem gondolja azonban, hogy Trump diktatúrát tudna csinálni az országból.
Azt azonban sokszor végigkísérte, amint másutt karizmatikus vezetők megnyerték a választást, majd szépen aláásták a demokráciát. A populista jobboldal ezt csinálta pl. Magyarországon, Indiában és Lengyelországban, bár a lengyeleknek sikerült visszakapaszkodniuk.
Trump pont ezekre a vezetőkre emlékeztet, hiszen áhítozik a hatalomra, hajlandó figyelmen kívül hagyni a demokratikus normákat, folyton tömjénezi önmagát és elnyomná az ellenzéket. Nem arról van szó, hogy élete végéig diktátornak nyilvánítaná magát, de már próbálja eszközként használni a jogrendet a bírálók megbüntetésére, illetve megfélemlítésére.
Az amerikai demokratikus intézmények azonban kellőképpen ellenállónak bizonyultak első elnöksége idején, nem úgy, mint Magyarországon vagy Venezuelában. Ám alávághat a szabad sajtónak, ha csuklóztatja az orgánumok tulajdonosait. Ugyanilyen riasztó, hogy a fegyveres erőket vetné be amerikai polgárok ellen.
Ha ő nyer négy éve, akkor már Kijevben lehetnének az orosz csapatok. Sőt tovább vonulhattak volna Moldovába vagy Lettországba, és könnyen lehet, hogy a NATO-ból mára üres váz maradt volna. Kína viszont feltehetőleg még agresszívabb lenne a térségben.
Trump erős embernek állítja be magát, de árad belőle a gyengeség. Nem kérdés, hogy alatta kevésbé demokratikus lenne az Egyesült Államok, a világ viszont sokkal veszélyesebb. A jövőnket tennénk kockára, ha ő lenne az elnök.
Guardian
Trump bacilusgazda módjára terjeszti az őrültséget, ami kettészakította Amerikát. A politikusnál minden jelét fel lehet fedezni annak, hogy becsavarodott, de már sok millió embert fertőzött meg a bolondságával – fejti ki a szemleíró, Simon Tisdall.
A demokraták szemében sötét és hibbant figurának számít. Harris azt mondta róla a minap, hogy instabil, akit megszállottan hajt a bosszúvágy. Emészti a sértettség és ellenőrizetlen hatalomra tör. A világnak és a szavazópolgároknak azonban joguk van tudni, milyen is a szellemi állapota.
Egészen fura kampánybeszédeket tart ugyanis a támogatóival együtt. A Madison Square Gardenben tartott rendezvény a nácik egykori, nürnbergi nagygyűlésére emlékeztetett. Ily módon kiújult a vita a politikus épelméjűségéről. Egyébiránt 27 pszichiáter már 7 éve jelezte, hogy valami nagyon nincsen rendben nála. De azóta csak rosszabb lett a helyzet.
Harrist például sz.. alelnöknek nevezi, aki nem normális. És Trump biztos tudja, miket beszél. A közönségesség tünet lehet nála, miközben sokszor elakad a szövegben, rosszul artikulál szavakat, elfelejti, hol tart és teljesen elkanyarodik a gondolatmenetétől. Ez Bidennel is előfordul, ám ő öreg. Ezzel szemben a republikánus jelölt begolyózott.
Nem hajlandó magát vizsgálatnak alávetni, illetve nem hozza nyilvánosságra az eredményt. A szimptómák nála egytől egyig romló szellemi kiegyensúlyozatlanságra, ha nem a gyengeelméjűség kezdetére utalnak. Mindenkiből a legrosszabbat hozza ki, barátból és ellenségből egyaránt.
A kollektív őrület rombol és átterjed az egész Földre. Trump fasiszta világában otthonra találnak a Putyinhoz hasonló beteg revansisták, az európai szélsőjobbos ultranacionalisták, a mániákus iráni mullahok és a becsavarodott izraeli tömeggyilkosok.
Őrült a világ, de lehet, hogy csak még rosszabb lesz.
Der Standard
Orbán betoji és egyáltalán nem a társadalom középrétegeit testesíti meg – állapítja meg Fabina Sommavilla, aki három napja végigélvezte Bécsben a magyar kormányfő és Schröder volt német kancellár pódiumbeszélgetését.
Arra jut, hogy a miniszterelnök a félelmet állítja politikája középpontjába, ám Európát nem az általa képviselt nyílt rasszizmus jellemzi. Azon kívül ő valójában félénk, bár szívesen adja az erős embert. Ám erősen tart a környező világtól. Mindenhol veszélyt szimatol, ahol akárcsak kicsit is eltérnek az állítólagos keresztény normáktól.
A Kickl-lel kiadott közös nyilatkozatban amiatt aggódik, hogy eltűnnek a földrész őshonos népei. A csütörtöki rendezvényen pedig világossá tette: az ukrajnai háborúval az a fő gondja, hogy abban keresztények egymást mészárolják le. Ily módon ugyanis a muzulmánok könnyebben átvehetik az uralmat a kontinensen.
Ráadásul a gusztustalan rasszizmust olyan pimaszul fölényeskedve jeleníti meg, hogy az félelmet kelt az emberben. Gondolkodásmódja szélsőjobbos, mégis retteg attól, hogy jobbosnak minősítik.
És bár képes a félelem érzetére építve politikai sikereket aratni, miközben istenítik a jövőtől reszkető hívek, egyértelmű, hogy Orbán rasszizmusa, az autokraták iránt érzett vonzalma, demokráciaellenessége és az Egyesült Európával szembeni gyűlölete nem a társadalom közepét képezi le. Ezt meg kellene értetni vele.
Kurier
Kickl és Orbán hiába találkozott három napja az osztrák parlamentben, az eseménynek semmiféle reálpolitikai kihatása nem lesz, Kickl mégis elégedett lehet. Meglepő, mekkora vihart kavart a kettejük által aláírt „Bécsi nyilatkozat”, amelyben rögzítik közös álláspontjukat egy sor kérdésben. Tudván tudva persze, hogy annak az égvilágon semmi politikai jelentősége nincsen.
A két vezető pártpolitikailag sok minden köti össze, így a jobbos, autokrata gondolatvilág. Pártjaik egyazon frakcióban vannak Strasbourgban, de ettől még ők ketten nem ugyanazt a szintet jelentik. Orbán beszélhet Magyarország nevében, Kickl azonban messze van attól, hogy Ausztria nevében szólaljon meg.
Ám a pártnak végül is mindegy, hogy az állásfoglalás valamelyik fiókban vagy egy archívumban porosodik-e. A lényeg az, hogy Kickl államférfiként jelenhetett meg. Ehhez járult még az olyan piszkálódás, hogy nem tették ki a helyszínen az uniós zászlót, vagy hogy a szokásoktól eltérően a vendéggel kizárólag a Szabadságpárt megbízottai tárgyaltak, a többi frakciót nem hívták meg.
Ezt a törvényhozás új, FPÖ-e elnöke tette lehetővé, de Rosenkranz csak mellékszereplő volt az eseményen. Itt Kickl domborított, hogy kompenzálja: nem ő kapott megbízatást a kormányalakításra. Szinte az volt a benyomás, hogy párhuzamos világot igyekszik létrehozni. Annak az az előnye, hogy abban nem kell semmit sem bizonyítani.
Viszont a leendő új kabinet részéről nem lesz elegendő, ha új módon irányítja az országot, ügyelnie kell a megjelenésre is, hogy ellensúlyozza a Szabadságpárt párhuzamos világát. A puszta felháborodás már régen nem hat.
Die Presse
Az FPÖ a legamerikaibb párt Ausztriában – nyilatkozta Thomas Hofer, aki az Egyesült Államokban ugyanarra az egyetemre járt, mint nagyon sok, minden hájjal megkent tengerentúli politikai tanácsadó. Az elemző, aki PR-céget vezet, rengeteg hasonlóságot lát Kickl és Trump kampánya között.
A Szabadságpárt sok mindent egy az egyben átvett a republikánusoktól. Az érzelmekre igyekszik hatni, de a témák is visszaköszönnek: a migráció, a járvány, a woke-ellenesség, az „ökokommunizmus”. Ezen felül saját sajtóorgánumokat hozott létre, hogy ne szoruljon rá a hagyományos médiára.
Az is az amerikai ellenzék módszereire emlékeztet, amilyen módszeresen gyűjti a párt az adatokat az emberekről. Ezúttal elmaradt a mocskos választási hadjárat, de lejáratásra azért akadt példa. Ugyanakkor volt pozitív üzenet: az FPÖ öt jó évet ígért, illetve „közös kancellárt”. Ez tisztára Amerikát idézte.
Foreign Affairs
Kínát le lehetne választani a lator államokkal alkotott tengelyről – állítja Stephen Hadley, aki az ifjabb Bush nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Ő ebben látja az eszközt, hogy ne forrjanak össze a világ élenjáró autokráciái, úgy mint Oroszország, Irán, Észak-Korea, valamint Peking.
A kínai törekvések persze az első számú hosszú távú aggályt jelentik az USA biztonsága szempontjából, de az ázsiai nagyhatalom mégis más, mint az említett latorállamok. Washingtonnak világossá kell tennie Hszi elnök számára, hogy sokat veszíthet, ha erőlteti a kapcsolatot a többiekkel. Épp ezért Amerikának határozottan fel kell lépnie az érintett térségekben Moszkva, Teherán és Phenjan ellen, hogy Kína lássa: könnyen a vesztesek oldalára kerülhet, akkor pedig aligha tudja növelni befolyását a világban.
Épp ezért segíteni kell Ukrajnának. Le kell törni Irán regionális ambícióit és be kell bizonyítani Észak-Koreának, hogy még atomfegyverrel sem tudja rákényszeríteni akaratát a szomszédjaira. Ezeket az országokat összeköti a Nyugat-ellenesség, a demokrácia elutasítása, a tekintélyuralom felkarolása, de leginkább az, hogy ellenzik az USA hatalmát és az általa vezetett nemzetközi rendet. Azt hiszik, hogy az halásos veszélyt jelent rájuk nézve.
Kína viszont más, mert mélyen beágyazódott a világgazdaságba. Ám ha kiderül, hogy szövetségesei kudarcot vallanak a saját régiójukban, visszaüthet Peking számára, hogy lúrezekkel állt össze. Ez aláásná az ország nemzetközi pozícióját és sokat ártana Hszi tekintélyének.
Ráadásul a politikus már többször bizonyította, hogy képes felülvizsgálni az álláspontját. Pl. amikor úgy döntött, hogy ismét felveszi legfelső szinten a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és egy éve San Franciscóban találkozott is Bidennel. Washingtonnak meg kell értetnie vele, hogy akkor szolgálja leghatékonyabban a saját érdekeit, ha hátat fordít a vesztesek tengelyének.
Washington Post
A vezércikk a háború veszélyes eszkalációjának minősíti, hogy észak-koreai katonák kapcsolódtak be az ukrajnai harcokba. Putyinnak ugyanis ily módon sikerült nemzetközivé tenni a harcokat, ám a Nyugatnak meg kell adnia rá a megfelelő választ.
A legrosszabb eshetőség az, hogy egy európai viszályból globális konfliktus fejlődik ki, ideértve az ázsiai-csendes-óceáni régiót is. Egyben mutatja, mekkora a tétje a keddi elnökválasztásnak. hiszen a jelöltek arról vitáznak, miként reagáljon az USA az efféle fenyegetésekre.
Hogy Putyin ilyen segítséget kért, azt lehet úgy tekinteni, hogy az invázió nem a tervek szerint alakul. De nem szabad elbízni magunkat, hiszen a rövidtávú célja az, hogy folytatódjanak a küzdelmek és újabb területeket hódítson el. Közben várja a választás eredményét a tengerentúlról. Ugyanakkor a phenjani erősítés segíthet fokozatosan megtörni Európa elszántságát.
Egyben bizonyíthatja, hogy Putyin nem szigetelődött el. Ezt szolgálta a kazányi BRICS-csúcs is. Észak-Korea viszont fontos harctéri tapasztalatokra tehet szert Dél-Korea ellen.
Nem biztos, hogy a jövőben is elkülönülnek egymástól az európai, közel-keleti, illetve csendes-óceáni gócpontok, ám ezt lehetőséget meg kell akadályozni. Ez lesz az új elnök legnagyobb feladata.
Die Zeit
Az ausztrál Peter Singer, akit a lap korunk legismertebb morálfilozófusának tart, erkölcsileg is hibának tartaná a nyitott határokat. Korábban még más volt a véleménye, ám már azt vallja, hogy egy döntés tisztességességét nem lehet önmagában megítélni, meg kell nézni a hosszú távú következményeket, mert az a mérvadó.
Ezzel együtt nem tartja rossznak, hogy annak idején Merkel felvonta a sorompókat a migránsok előtt, mert azt látni, hogy az AfD-s jobboldali populisták hiába lovagolták meg a témát, nem tudtak az ország vezető politikai erőjévé előlépni. Szemben Ausztriával és Hollandiával.
A szélsőjobb előretörésébe alaposan belejátszott a migráció, ha nem egyenesen a döntő tényező volt. Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Ausztria, de még Svédország is jobbra tolódott. Ma már úgy van, hogy ha egy jóindulatú kormány valamely gazdag államban tömegesen beengedi a menekülteket, akkor aligha tudja magát sokáig tartani. Európa a bizonyíték, hogy ilyenkor érkezik a szélsőjobb.
A szakértő számára azonban napjaink fő kérdése a klímaváltozás, bár nagy gond az ukrajnai háború is. A megerősödött populista pártok meg akarják tagadni a támogatást Kijevtől. Választási győzelmeik pusztító hatással járnak. A filozófus ugyanakkor nem sok értelmét látja különbséget tenni a háborús és a gazdasági menekültek között, mert a felmelegedés miatt nem sokára milliók indulnak meg északra. Hiszen különben az életük kerülne veszélybe.
A fogadtatást illetően nem ott látja a gondot, hogy egyesek féltik a bevándorlóktól az európai kultúrát, hanem ha ez alapján azt követelik, hogy tűnjenek el ezek az emberek. De ez a vonat már elment, mert a világ a korábbinál sokkal kozmopolitább lett.
Ám nagy hiba volna kapitulálni a képzetlen rétegek előítéletei előtt. Segíthet a felvilágosítás, a meggyőzés, mármint hogy a migránsok ellenőrzött beáramlása kedvező következményekkel jár az ország, illetve a lakosság számára. Aki megteheti, annak támogatnia kell azokat, akik bajban vannak. A politikának meg kell kísérelnie, hogy hasson az emberekre ilyen ügyben, ám nem szabad túlságosan előreszaladnia. Mert különben sokkal rosszabbak kerülnek kormányra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >